Romantikusrágcsáló

Ismerd meg velem! 1.

A történelmi romantikusokról

Listázzunk picit!

  Elsőként a Goodreadsen kalandoztam. Minden idők legjobb történelmi romantikusait kerestem, és rögtön Gabaldon Outlanderjébe futottam, de a második és a harmadik helyezett sem lepett meg: Elizabeth Hoyt (Thief of Shadows, magyarul: Az álarcos csókja) és Sarah Maclean (Nine Rules to Break When Romancing a Rake, magyarul A csábítás kilenc szabálya). Bár az Outlander nem a kedvencem, érthető, miért vezeti a listát: a könyvnek és a sorozatnak világszerte nagy rajongótábora van. Julia Quinn regényei azonban hátrébb szorultak, ami meglepett. A Romancing Mr. Bridgerton nem fért be az első tízbe, jelenleg a 15. helyen van. Vajon a sorozat következő évada feljebb röpíti?

A kép forrása: goodreads.com

Listázzunk picit!

A kép forrása: goodreads.com

  Elsőként a Goodreadsen kalandoztam. Minden idők legjobb történelmi romantikusait kerestem, és rögtön Gabaldon Outlanderjébe futottam, de a második és a harmadik helyezett sem lepett meg: Elizabeth Hoyt (Thief of Shadows, magyarul: Az álarcos csókja) és Sarah Maclean (Nine Rules to Break When Romancing a Rake, magyarul A csábítás kilenc szabálya). Bár az Outlander nem a kedvencem, érthető, miért vezeti a listát: a könyvnek és a sorozatnak világszerte nagy rajongótábora van. Julia Quinn regényei azonban hátrébb szorultak, ami meglepett. A Romancing Mr. Bridgerton nem fért be az első tízbe, jelenleg a 15. helyen van. Vajon a sorozat következő évada feljebb röpíti?

 A hazai eredményeket is megnéztem. A moly.hu-t böngészve képet kaphatunk arról, mely történelmi romantikusok a legolvasottabbak a magyar olvasók között. Kis hazánkban egyértelműen Julia Quinn és az általa alkotott népes család vezet (az első tíz helyből hatot foglalt el), de szerepel köztük Sarah Maclean első regénye (éppen úgy, mint a Goodreadsen), Julianne Donaldson Edenbrookja, valamint a Gabaldon Outlanderje.

A hazai eredményeket is megnéztem. A moly.hu-t böngészve képet kaphatunk arról, mely történelmi romantikusok a legolvasottabbak a magyar olvasók között. Kis hazánkban egyértelműen Julia Quinn és az általa alkotott népes család vezet (az első tíz helyből hatot foglalt el), de szerepel köztük Sarah Maclean első regénye (éppen úgy, mint a Goodreadsen), Julianne Donaldson Edenbrookja, valamint a Gabaldon Outlanderje.

 

A szintén időutazós tematikára épülő A füredi lány jegyzi az első magyar szerzőt Karády Anna személyében, aki befért a legolvasottabb tízbe. A közkedvelt Fábián Janka ezen a listán a tizenötödik.

Összességében látszik, hogy a külföldön népszerű regények itthon is nagy olvasótábort alakítanak ki, de öröm látni, hogy meg-megjelennek a magyar szerzős könyvek is az első húszban.

A kép forrása: moly.hu

A szintén időutazós tematikára épülő A füredi lány jegyzi az első magyar szerzőt Karády Anna személyében, aki befért a legolvasottabb tízbe. A közkedvelt Fábián Janka ezen a listán a tizenötödik.

Összességében látszik, hogy a külföldön népszerű regények itthon is nagy olvasótábort alakítanak ki, de öröm látni, hogy meg-megjelennek a magyar szerzős könyvek is az első húszban.

A kép forrása: moly.hu

Korszakok és mérföldkövek

  Bár a történelmi romantikus a romantika alzsánere, nem mehetünk el a történelmi korszakok kérdésköre mellett. Kétségkívül toronymagasan vezet a XIX. századi Nagy-Britannia: a régenskorban és a viktoriánus korban játszódik a legtöbb regény, ráadásul időről időre mindkettő reneszánszát éli. A régenskor népszerűsége egyrészt Jane Austen regényeiben gyökerezik. Saját korában is sokan olvasták, de a nagy áttörést mégis Georgette Heyer munkássága hozta el, aki felfedezte a korszakban rejlő lehetőségeket, Amerikába pedig Kathleen Woodiwiss regényei vitték át az alzsánert, és frissítették fel. (Olvass róluk többet lejjebb! 😊) Nagy-Britannia a viktoriánus korban érte el aranykorát, de egy ellentétekkel és ellentmondásokkal teli időszak volt, amivel már a Dickens és kortársai is foglalkoztak. A később születő történelmi romantikusoknak ez csak kiváló alapot nyújtott (pl. Courtney Milan és Lorraine Heath trilógiái). 

Korszakok és mérföldkövek

  Bár a történelmi romantikus a romantika alzsánere, nem mehetünk el a történelmi korszakok kérdésköre mellett. Kétségkívül toronymagasan vezet a XIX. századi Nagy-Britannia: a régenskorban és a viktoriánus korban játszódik a legtöbb regény, ráadásul időről időre mindkettő reneszánszát éli. A régenskor népszerűsége egyrészt Jane Austen regényeiben gyökerezik. Saját korában is sokan olvasták, de a nagy áttörést mégis Georgette Heyer munkássága hozta el, aki felfedezte a korszakban rejlő lehetőségeket, Amerikába pedig Kathleen Woodiwiss regényei vitték át az alzsánert, és frissítették fel. (Olvass róluk többet lejjebb! 😊) Nagy-Britannia a viktoriánus korban érte el aranykorát, de egy ellentétekkel és ellentmondásokkal teli időszak volt, amivel már a Dickens és kortársai is foglalkoztak. A később születő történelmi romantikusoknak ez csak kiváló alapot nyújtott (pl. Courtney Milan és Lorraine Heath trilógiái). 

Georgette Heyer (1902-1974)

Angol írónő. Sokan őt tartják a történelmi romantikus alzsáner, azon belül pedig a régenskori románcok megalkotójának. Műveit Jane Austen ihlette, és annak érdekében, hogy minél hitelesebb képet mutathasson a korszakról műveiben, komoly kutatásokat végzett. Egyes kritikusai szerint regényei túlságosan részletesek lettek, mások szemében viszont pont ezért képviselt munkássága értéket.

Tizenhét évesen kezdett el történeteket írni beteg öccse szórakoztatására. Első műve 1921-ben jelent meg A fekete lepke (The Black Moth) címmel, a XVIII. században játszódó regény főhőse pedig egy törvényenkívüli életforma felé forduló gróf volt. Életrajzírója, Jane A. Hodge szerint már ebben felfedezhetőek műveinek legnépszerűbb szereplői, mint például a tétlen, szórakozó férfikarakterek vagy az extravagáns feleségek. Első, régenskorban játszódó regényében, a Regency Buck-ban (1935) egy vidéki örökösnő ütközi össze kora társadalmi normáival.

Heyer hatása vitathatatlan a későbbi korok íróira, ennek legékesebb bizonyítékai pedig műveinek visszatérő elemei, pl. a londoni szezon megjelenése mint házassági piac, ahol mindenkit a kiközösítés réme fenyeget a nem megfelelő viselkedés miatt. Általában kétféle férfitípussal dolgozott: a Mr. Rochesterre hajazó modortalan és fennhéjázó karakterrel, valamint a jóképű, kifinomult modorú stílusikonnal. Hősnői rendszerint lendületes, magabiztos egyéniségek vagy csendes, zaklatott típusúak.

Heyer igyekezett minél pontosabb történeti hátteret lefesteni olvasóinak. Egyszer egy Wellington hercegétől származó levelet is megvásárolt, hogy minél hitelesebben ábrázolhassa An Infamous Army c. regényében a férfi stílusát.

Ugyanakkor az 1950-ben megjelent The Grand Sophy c. regényének egyik jelenete miatt többen is kritizálták antiszemitizmusa és előítéletessége miatt. Jennifer Kloester a róla írt életrajzában ezt családi iratok felmutatásával meg is erősítette.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: A híres Sophy-Georgette Heyer-Könyv-Moly

Georgette Heyer (1902-1974)

Angol írónő. Sokan őt tartják a történelmi romantikus alzsáner, azon belül pedig a régenskori románcok megalkotójának. Műveit Jane Austen ihlette, és annak érdekében, hogy minél hitelesebb képet mutathasson a korszakról műveiben, komoly kutatásokat végzett. Egyes kritikusai szerint regényei túlságosan részletesek lettek, mások szemében viszont pont ezért képviselt munkássága értéket.

Tizenhét évesen kezdett el történeteket írni beteg öccse szórakoztatására. Első műve 1921-ben jelent meg A fekete lepke (The Black Moth) címmel, a XVIII. században játszódó regény főhőse pedig egy törvényenkívüli életforma felé forduló gróf volt. Életrajzírója, Jane A. Hodge szerint már ebben felfedezhetőek műveinek legnépszerűbb szereplői, mint például a tétlen, szórakozó férfikarakterek vagy az extravagáns feleségek. Első, régenskorban játszódó regényében, a Regency Buck-ban (1935) egy vidéki örökösnő ütközi össze kora társadalmi normáival.

Heyer hatása vitathatatlan a későbbi korok íróira, ennek legékesebb bizonyítékai pedig műveinek visszatérő elemei, pl. a londoni szezon megjelenése mint házassági piac, ahol mindenkit a kiközösítés réme fenyeget a nem megfelelő viselkedés miatt. Általában kétféle férfitípussal dolgozott: a Mr. Rochesterre hajazó modortalan és fennhéjázó karakterrel, valamint a jóképű, kifinomult modorú stílusikonnal. Hősnői rendszerint lendületes, magabiztos egyéniségek vagy csendes, zaklatott típusúak.

Heyer igyekezett minél pontosabb történeti hátteret lefesteni olvasóinak. Egyszer egy Wellington hercegétől származó levelet is megvásárolt, hogy minél hitelesebben ábrázolhassa An Infamous Army c. regényében a férfi stílusát.

Ugyanakkor az 1950-ben megjelent The Grand Sophy c. regényének egyik jelenete miatt többen is kritizálták antiszemitizmusa és előítéletessége miatt. Jennifer Kloester a róla írt életrajzában ezt családi iratok felmutatásával meg is erősítette.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: A híres Sophy-Georgette Heyer-Könyv-Moly

Kathleen E. Woodiwiss (1939-2007.)

Amerikai írónő, a történelmi romantikusok egyik úttörője. Első regénye, a The Flame and The Flower 1972-ben jelent meg Amerikában. Forradalmi műnek számított akkoriban, mert erős női főhőssel azonosulhatott az olvasó, emellett pedig tartalmazott felnőtteknek szánt szexjeleneteket is. Sikere titka újfajta írásmódjában rejlett: a történelmi fikcióra összpontosított, középpontjába pedig a főhősnő és az őt megmenteni szándékozó férfi monogám kapcsolatának alakulása állt.

Woodiwiss összesen tizenkét regényt írt, egy-egy művén gyakran négy-öt évig is dolgozott. Történetei hazánkban is kiadásra kerültek (pl. a 19. századi Angliában játszódó A láng és a liliom, az amerikai polgárháború idején zajló Hamu a szélben, az Erzsébet-kori Angliába kalauzoló Egymásnak teremtve).

Kathleen E. Woodiwiss (1939-2007.)

Amerikai írónő, a történelmi romantikusok egyik úttörője. Első regénye, a The Flame and The Flower 1972-ben jelent meg Amerikában. Forradalmi műnek számított akkoriban, mert erős női főhőssel azonosulhatott az olvasó, emellett pedig tartalmazott felnőtteknek szánt szexjeleneteket is. Sikere titka újfajta írásmódjában rejlett: a történelmi fikcióra összpontosított, középpontjába pedig a főhősnő és az őt megmenteni szándékozó férfi monogám kapcsolatának alakulása állt.

Woodiwiss összesen tizenkét regényt írt, egy-egy művén gyakran négy-öt évig is dolgozott. Történetei hazánkban is kiadásra kerültek (pl. a 19. századi Angliában játszódó A láng és a liliom, az amerikai polgárháború idején zajló Hamu a szélben, az Erzsébet-kori Angliába kalauzoló Egymásnak teremtve).

A kép forrása: Kathleen E. Woodiwiss-Wikipedia

A kép forrása:A láng és a liliom-Kathleen E. Woodiwiss-Könyv-Moly

Belemélyedve Heyer és Woodiwiss munkásságába, láthatjuk, miként változtak a történelmi romantikusok. Egy biztos: ma is kardinális kérdés a történelmi háttér és a benne megjelenő párkapcsolati minta és erotika.

Tovább nézelődve megfigyeltem, hogy nemzetközi vonalon más helyszínek és időszakok is meg-meghódítják az olvasóközönséget: például az amerikai vadnyugat (Ellen O’Connell), az amerikai polgárháború időszaka (Margaret Mitchell), vagy a középkor (Julie Garwood)

A kép forrása: Kathleen E. Woodiwiss-Wikipedia

A kép forrása:A láng és a liliom-Kathleen E. Woodiwiss-Könyv-Moly

Belemélyedve Heyer és Woodiwiss munkásságába, láthatjuk, miként változtak a történelmi romantikusok. Egy biztos: ma is kardinális kérdés a történelmi háttér és a benne megjelenő párkapcsolati minta és erotika.

Tovább nézelődve megfigyeltem, hogy nemzetközi vonalon más helyszínek és időszakok is meg-meghódítják az olvasóközönséget: például az amerikai vadnyugat (Ellen O’Connell), az amerikai polgárháború időszaka (Margaret Mitchell), vagy a középkor (Julie Garwood).

Hazánkban külföldi mintára szintén népszerű a régenskor (Hadházi Anita, Emily Hart munkássága), találhatunk viktoriánus történetet is (Kristin M. Furrier könyvei), de a magyar történelem is teret hódít (Fábián Janka, Karády Anna, Pap Éva művei).

Hazánkban külföldi mintára szintén népszerű a régenskor (Hadházi Anita, Emily Hart munkássága), találhatunk viktoriánus történetet is (Kristin M. Furrier könyvei), de a magyar történelem is teret hódít (Fábián Janka, Karády Anna, Pap Éva művei).

Íme, egy kis hazai ajánlása a Romantikus Rágcsálótól:

Ha szereted Jane Austen regényeit -> Hadházi Anita: Örökölt múlt

Ha valami édesre vágysz ->  Karády Anna: Zserbó

Ha a viharos XX. század vonz ->  Pap Éva: És újra felkel a nap

Ha szereted a kalandot és a kémeket ->  Emily Hart: A becstelen

Ha humort és könnyedséget keresel ->  Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni

Íme, egy kis hazai ajánlása a Romantikus Rágcsálótól:

Ha szereted Jane Austen regényeit à Hadházi Anita: Örökölt múlt

Ha valami édesre vágysz à Karády Anna: Zserbó

Ha a viharos XX. század vonz à Pap Éva: És újra felkel a nap

Ha szereted a kalandot és a kémeket à Emily Hart: A becstelen

Ha humort és könnyedséget keresel à Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni

Történelmi hitelesség vagy díszlet?

Egy történelmi regénynél nem kérdés a hitelesség – jóformán csak akkor tekinthető annak, ha minél hűségesebben és életszerűbben mutatja be az adott korszakot. Heyer és Woodiwiss munkássága viszont rávilágít arra, hogy ez a történelmi romantikusoktól sem állt túlságosan messze, az alzsáner fejlődése során azonban többféle irány alakult ki. Vannak szerzők, akik ragaszkodnak a történelmi hűséghez, és attól a legkevésbé sem akarnak eltérni, de találunk olyanokat is, akik az adott korszak egy-egy érdekességét teszik regényük középpontjába, ám ezen túlmenően már szabadon mozgatják a karaktereket, alakítják az eseményeket. Ennél már csak az szabadabb, amikor a történelem puszta díszletté változik, és az évszám említésén túl csak a korabeli ruhák és berendezési tárgyak jelennek meg benne.

A külföldi történelmi romantikusok ebből a szempontból vegyes képet mutatnak, és nem is lehet feltétlenül minden művet konkrétan egy-egy kategóriába sorolni. A Romantikus Rágcsálónak nem is célja, ezért a történelmi hitelesség skáláján gondolkodik. Lássunk egy remek példát erre!

Történelmi hitelesség vagy díszlet?

Egy történelmi regénynél nem kérdés a hitelesség – jóformán csak akkor tekinthető annak, ha minél hűségesebben és életszerűbben mutatja be az adott korszakot. Heyer és Woodiwiss munkássága viszont rávilágít arra, hogy ez a történelmi romantikusoktól sem állt túlságosan messze, az alzsáner fejlődése során azonban többféle irány alakult ki. Vannak szerzők, akik ragaszkodnak a történelmi hűséghez, és attól a legkevésbé sem akarnak eltérni, de találunk olyanokat is, akik az adott korszak egy-egy érdekességét teszik regényük középpontjába, ám ezen túlmenően már szabadon mozgatják a karaktereket, alakítják az eseményeket. Ennél már csak az szabadabb, amikor a történelem puszta díszletté változik, és az évszám említésén túl csak a korabeli ruhák és berendezési tárgyak jelennek meg benne.

A külföldi történelmi romantikusok ebből a szempontból vegyes képet mutatnak, és nem is lehet feltétlenül minden művet konkrétan egy-egy kategóriába sorolni. A Romantikus Rágcsálónak nem is célja, ezért a történelmi hitelesség skáláján gondolkodik. Lássunk egy remek példát erre!

Sarah Maclean: A lepke és a láng. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2021.

A magyar szerzők többsége nagyobb hangsúlyt fektet a történelem megismerésére, a hiteles ábrázolásra – de éppen ezért olyan regény is a kezünkbe akadhat, ami átesik a ló túloldalára. Ilyenkor legtöbbször elveszik a cselekményesség, a karakter fejlődése gyenge vagy meg sem valósul. Kis hazánkban szerencsére (ismét) egyre nagyobb a személyes és társadalmi szintű érdeklődés a történelem iránt, és a hazai olvasóközönség is igényli az érdekességeket, a korábban felfedezetlen korok hiteles bemutatását. Nem véletlen, hogy a legtöbb történelmi hátterű regénnyel szemben is nagy elvárás a hitelesség, ami egyre több szerzőt ösztönöz történeti kutatásokra. A történelmi hitelesség kérdése mellett azonban sose felejtsük el: a romantika egyik alzsáneréről van szó, tehát a regényt abból a szempontból is érdemes nézni, megfelelően építkezik-e a szereplők között a vonzalom, és az a korszaknak megfelelően van-e ábrázolva.

Sarah Maclean: A lepke és a láng. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2021.

A magyar szerzők többsége nagyobb hangsúlyt fektet a történelem megismerésére, a hiteles ábrázolásra – de éppen ezért olyan regény is a kezünkbe akadhat, ami átesik a ló túloldalára. Ilyenkor legtöbbször elveszik a cselekményesség, a karakter fejlődése gyenge vagy meg sem valósul. Kis hazánkban szerencsére (ismét) egyre nagyobb a személyes és társadalmi szintű érdeklődés a történelem iránt, és a hazai olvasóközönség is igényli az érdekességeket, a korábban felfedezetlen korok hiteles bemutatását. Nem véletlen, hogy a legtöbb történelmi hátterű regénnyel szemben is nagy elvárás a hitelesség, ami egyre több szerzőt ösztönöz történeti kutatásokra. A történelmi hitelesség kérdése mellett azonban sose felejtsük el: a romantika egyik alzsáneréről van szó, tehát a regényt abból a szempontból is érdemes nézni, megfelelően építkezik-e a szereplők között a vonzalom, és az a korszaknak megfelelően van-e ábrázolva.

Borító-mustra

A történelmi romantikusokat sokszor messziről megismerni: csinos modellek pózolnak nem éppen hiteles kosztümben, aminek a készítője évtizedeket, de akár évszázadokat is tévedhetett. A legszembetűnőbb természetesen a ruhák szabása szokott lenni, de árulkodó lehet a hajstílus, a fejfedő típusa, de akár a kesztyű hiánya. Ez egyrészt érthető: jobban megszólítja az olvasót, ha beleképzeli magát a modell helyébe, másrészt viszont néha félresiklik. A jó hír viszont, hogy külföldön és idehaza is kezd begyűrűzni az ellentrend, vagyis egyre több a korhű ruha, és a más romantikusoknál népszerűvé vált virágminták.

Borító-mustra

A történelmi romantikusokat sokszor messziről megismerni: csinos modellek pózolnak nem éppen hiteles kosztümben, aminek a készítője évtizedeket, de akár évszázadokat is tévedhetett. A legszembetűnőbb természetesen a ruhák szabása szokott lenni, de árulkodó lehet a hajstílus, a fejfedő típusa, de akár a kesztyű hiánya. Ez egyrészt érthető: jobban megszólítja az olvasót, ha beleképzeli magát a modell helyébe, másrészt viszont néha félresiklik. A jó hír viszont, hogy külföldön és idehaza is kezd begyűrűzni az ellentrend, vagyis egyre több a korhű ruha, és a más romantikusoknál népszerűvé vált virágminták.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: Az örökösnőhatás- Courtney Milan-Könyv-Moly

A már korábban elemzett A lepke és a láng jó példa itt is. Nézzétek meg ti is Bernadette Banner videóit (link a források között), melyek egyikében ennek a regénynek a borítóját is újrarajzolja. 

A Romantikus Rágcsáló személyes borító-fájdama: Courtney Milantől Az örökösnő-hatás.

Az Romantikus Rágcsáló személyes borító-szerelme: Hadházi Anitától az Örökölt múlt.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: Az örökösnőhatás- Courtney Milan-Könyv-Moly

A már korábban elemzett A lepke és a láng jó példa itt is. Nézzétek meg ti is Bernadette Banner videóit (link a források között), melyek egyikében ennek a regénynek a borítóját is újrarajzolja. 

A Romantikus Rágcsáló személyes borító-fájdama: Courtney Milantől Az örökösnő-hatás.

Az Romantikus Rágcsáló személyes borító-szerelme: Hadházi Anitától az Örökölt múlt.

Csak felnőtteknek?

Ahogy a könyvtár polcai között bogarásztam, elgondolkodtam azon, vajon egy történelmi romantikus kizárólag felnőtteknek íródhat-e. Hazaérve kutakodásba kezdtem. A legtöbb külföldi és hazai alkotás valóban tartalmaz olyan elemeket, amik miatt inkább a New Adult vagy a felnőtt korcsoportnak ajánlanánk, de ha alaposabban elmélyülünk a könyvek tengerében, találni olyan műveket a nemzetközi és a hazai piacon is, amik akár a Young Adult korosztálynak is érdekes lehet. Az egyik ilyen a már magyar nyelven is olvasható Davenport család – Bátraké a szerencse Chrystal Marquis tollából, ami az 1910-es évek Chicagojába kalauzol el minket.

Bár a cikk (kicsit) hosszúra sikeredett, így is csak néhány témát érintettem, mégis remélem, sikerült felkelteni az érdeklődésedet a történelmi romantikusok iránt, kedves Olvasó!

Tarts velem a továbbiakban is, mert jönnek még cikkek az alzsánerről!

Csak felnőtteknek?

Ahogy a könyvtár polcai között bogarásztam, elgondolkodtam azon, vajon egy történelmi romantikus kizárólag felnőtteknek íródhat-e. Hazaérve kutakodásba kezdtem. A legtöbb külföldi és hazai alkotás valóban tartalmaz olyan elemeket, amik miatt inkább a New Adult vagy a felnőtt korcsoportnak ajánlanánk, de ha alaposabban elmélyülünk a könyvek tengerében, találni olyan műveket a nemzetközi és a hazai piacon is, amik akár a Young Adult korosztálynak is érdekes lehet. Az egyik ilyen a már magyar nyelven is olvasható Davenport család – Bátraké a szerencse Chrystal Marquis tollából, ami az 1910-es évek Chicagojába kalauzol el minket.

Bár a cikk (kicsit) hosszúra sikeredett, így is csak néhány témát érintettem, mégis remélem, sikerült felkelteni az érdeklődésedet a történelmi romantikusok iránt, kedves Olvasó!

Tarts velem a továbbiakban is, mert jönnek még cikkek az alzsánerről!