December hónappal idén a végére ért az Instagramon futó Klasszikus Kedd. Minden hónapban egy-egy régi, mai napig közkedvelt, ikonikus regény élvezte a reflektorfényt, többek között Olvasóimnak köszönhetően, akik mindig lelkesen szavazták meg a következőt.
A cikk azoknak lehet hasznos, akik egyben tekintenék át a teljes sorozatot.
A kép forrása: moly.hu.
Január – William M. Thackeray: Hiúság vására (Vanity Fair)
1. Miért ez a címe?
A cím John Bunyan angol író, prédikátor Pilgrim’s Progress c., 1678-as művéből származik. Ebben a Vanity fair a zarándok útjának egyik állomása, egy soha véget nem érő vásár, amit Hiúság városban tartanak, és amely az ember bűnös ragaszkodását jelképezi a világi dolgokhoz.
2. Kik a legfontosabb szereplők?
Emmy/Amelia Sedley és Becky/Rebecca Sharp. Emmy egy jóindulatú, de naiv lány, és bár főhősnőként jelenik meg a történet elején, ezt a szerepet hamar átveszi tőle Becky, aki az ő tökéletes ellentéte. Intelligens, tehetséges a művészetekben, de a történet során lelkiismeretlen antihőssé válik. Mindent megtesz, hogy pénzügyi és társadalmi biztonságot teremtsen magának. Saját érdekeit nézi, férfiakkal flörtöl a férje előléptetéséért, közben pedig Emmy iránti lojalitása meg-megkopik.
3. Miért olvasd el?
Thackeray egyszerre szánta szórakoztatónak és tanulságosnak a regényt, a mű nem titkolt célja pedig, hogy önvizsgálatra ösztönözze az olvasót. A regény társadalmi szatíra, középpontba helyezi a képmutatást, az opportunizmust, de nem mutat lehetőséget a javulásra, nem tör pálcát erkölcsi reform mellett. Sokan hasonlítják a művet Tolsztoj Háború és békéjéhez. Míg Tolsztoj a történelmi részletekre, a háború főszereplőkre gyakorolt hatására fektet nagy hangsúlyt, addig Thackeray a konfliktusokkal teszi ugyanezt.
Február – Charles Dickens: Szép remények (Great Expectations)
1. Miért ez a címe?
Angol címe Great Expectations, ami szó szerinti fordításban „nagy elvárások”. Maga az elvárás szó itt viktoriánus értelemben olvasandó: jelentése „potenciális örökség”. Ezzel meg is adta Dickens, hogy valójában a pénz játszik fontos szerepet a történetben. (Erről többet John Berseth írt a regény 2001-es amerikai kiadásának előszavában.)
2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény narrátora Pip, azaz Philip Pirrin. Árva, a kirekesztettségből indul el, de fokozatosan fordul a remény felé. Számára a társadalomban való szerepvállalás, jelenlét azonos Estella (love interest) szívének megnyerésével, Londonban tehát célja elérni a pénzt és a társadalmi megbecsülést. Rá kell azonban jönnie, ez nem vezet boldogsághoz. Aggodalma, bizonytalanság-érzete nem szűnik meg létezni, fokozatosan kiábrándul, egyre magányosabb lesz.
3. Miért olvasd el?
Úgynevezett Bildungsroman vagy coming-of-age regény. Egy fiatal fiú lelki és erkölcsi fejlődését követi nyomon, átlépését a gyermekkor ártatlanságából a felnőtt létbe, miközben a viktoriánus kor egyik jelentős társadalmi változását is megjeleníti ezzel párhuzamban: Pip vidékről a városba kerül, ami kulcsfontosságú világlátása fejlődésének szempontjából.
Március – Flaubert: Bovaryné
1. Miért ez a címe?
A cím a főhősnőre utal, de ennél érdekesebb az alcíme: Vidéki erkölcsök. Ez jól mutatja, milyen közegben játszódik a regény, egyúttal a fókuszra is utal – Emma és Charles házasságának árnyoldalára, mindennapi életükre, gyengeségeikre.
2. Ki a főhős, és miért érdekes?
Emma Bovary nem szerelmi házasságban él, örlődik álmai és középszerű környezete között. Olvasmányélményeihez hasonló életről álmodik, de a valóság rendre szétzúzza azokat, belesodorva őt ezzel a rossz valasztasokba. A regény kulcsjelenete a bál, amely nagyvilági illúziót tár elé, és csak még mélyebbre taszítja.
3. Miért olvasd el?
Elsősorban a narráció miatt. Az író nem interpretálja az eseményeket, hanem a különböző nézőpontok áttűnésével vezet végig a történeten.
Másrészt az 1830-40-es évek Franciaországáról kaphatsz reális képet, különös tekintettel a polgárosodás jelenségének egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásaira.
Április – Tolsztoj: Anna Karenina
1. Mi inspirálta a szerzőt?
Hatott Tolsztojra Puskin Anyeginje, Puskin lánya pedig, Maria Alexandrovna Hartung adott ihletet Anna Karenina külső leírásához, de a végső lökést végül egy tragédia adta. 1872-ben egy asszony tehervonat alá ugrott szerelmi csalódás miatt. Tolsztoj a baleset helyszínén látta a halott asszonyt, ami maradandó nyomasztó élmény volt számára.
2. Milyen témákkal foglalkozik a mű?
A regény központi témája, hogy egy férjes asszony a teljes élet után vágyakozik. Otthagyja boldogtalan házasságát, és követi fiatal szerelmét. Emellett azonban érinti az árulást, a hitet, a családot és a házasságot is. Szerelmi regény, de társadalmivá növi ki magát: képet kapunk benne az orosz társadalomról, a vidék és a város ellentétéről, a gyors társadalmi átalakulásról, ami II. Sándor uralkodása alatt indult be.
3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert a történet és a főhősnő mellett képet kapunk a 19. századi Oroszországról: föld- és mezőgazdasági rendszer, politikai értékelés, családkép, vallás és erkölcsi rend nemek és társadalmi osztályok szintjén.
Május – Edith Wharton: Az ártatlanság kora
1. Miért ez a címe?
Az ártatlanság egyfajta ironikus ítélet a New York-i felsőbb társadalom csiszolt modorára, ellentétbe állítva a belső machinációival. Több kutató is úgy véli, az ötletet Wharton J. Reynolds Az ártatlanság kora (eredetileg Egy kislány) című festményéről vette.
2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény főszereplője Newland Archer úri ügyvéd, New York egyik legelőkelőbb családjának örököse. Gyermekkora óta a felsőbb társadalmi csoport szokásai és elvárásai szerint él, de Olenska grófnő révén új hatások érik, a nő segítségével messzebb lát a New York-i elitnél. Baráti és szerelmi viszonyuk hatására Newland új életet kezdene, de bizonyos tényezők (May és családja) hatására kihátrál. Ellen Olenska iránti szerelme megmarad a gondolataiban, de csak abban.
3. Miért olvasd el?
Fő témája a szerelem és annak sokfélesége. Newland Archer és May kapcsolata kezdetben a férj-tanár és feleség-diák vonalon mozog, de később May révén képet kapunk a manipulatív szerelemről, a házastársi és a tágabb családi közeg befolyásolásról. Olenska grófnő és Newland baráti, majd szerelmi kapcsolata pedig felveti a nők egyenjogúságának kérdését, a szabad szellemiséget. Kapcsolatuk nem teljesedik be, szerelmük Newland gondolataiban él tovább.
Június – Elizabeth Gaskell: Észak és dél
1. Miért ez a címe?
A cím a földbirtokos gentryk és a mezőgazdasági munkások által lakott Dél-Anglia és a gyártulajdonosok és a gyári munkásság által lakott északi megyék közötti életmódbeli ellentétre utal. Az észak-dél ellentét földrajzi, kulturális és társadalmi is, ami erősen meghatározta az 1850-es évek Angliáját. A címről egyébként személyesen Dickens győzte meg az írónőt, mert Gaskell egyszerűen csak Margaret Hale-ként akarta kiadni. (Hasonlóan előző művéhez, a Mary Bartonhoz.)
2. Ki a főhős?
A regény főszereplője Margaret Hale, aki apja döntése következtében családjával az idilli Helstone-ból az északi Miltonba költözik. Itt ismerkedik meg a gyártulajdonos Mr. Thorntonnal, akivel a kezdeti ellenszenven és világnézeti különbségeken túllepve megértő barátságot köt, majd szerelem szövődik köztük.
3. Miért olvasd el?
Margaret szemén keresztül tanúi lehetünk az ipari forradalom által átformált világnak, a gyárosok és munkásaik ellentétének, összecsapásainak. A regény kiemelkedő eleme a jellemfejlődés: a gőgös Margaret és a munkásaival kevéssé törődő Mr. Thornthon hatással vannak egymásra, fejlődnek a másik által. A regény egyúttal megkérdőjelezi a hagyományos viktoriánus férfi-nő szemléletet is: Margaret a családját ért változás alakítója, szervezője lesz, határozatlan és meggyötört szülei helyett viseli a terheket, döntéseket hoz. John Thornton az ellenkező utat járja be: a büszke és állhatatos gyáros empatikussá válik Margaret hatására, gyengéd törődéssel fordul a Hale család felé, munkásainak étkezdét építtet. Mindketten alázatot tanulnak, közben megszabadulnak saját szférájuk béklyóitól, míg kapcsolatuk szerelembe fordul.
Július – Jane Austen: Emma
1. Ki a főhősnő?
A regény központi szereplője Emma Woodhouse, aki megfogadta ugyan, hogy soha nem megy férjhez, előszeretettel boronál össze párokat kis helyi közösségükben. Bár sok olvasó nem kedveli, mert arrogánsnak, önhittnek látják, én azonban rá szeretnék világítani arra, hogy az az út, amit bejár, gyakorlatilag az önismeret útja, így érdemes őt ígyis nézni. Intellektusa vitathatatlan, érzelmileg azonban fejlődnie kell. Miután rájön, hogy kotnyeleskedése milyen gondokat okozott, megfigyelései pedig rossz irányba vitték, korrigál és figyelmesebb lesz másokkal, sőt még a szerelemre is rálel.
2. Milyen korabeli érdekesség bújik meg a történetben?
A regény Angliában játszódik, de szóba kerül benne Írország is. A szigetországot 1801-ben csatolták törvényes formában az Egyesült Királysághoz, és nagy vita folyt arról, mi is a státusza: királyság, tartomány vagy kolónia. Austen ezt a kérdéskört hozza fel, amikor Miss Bates Mrs. Dixon írországi házáról beszél. Ráadásul az útiterv, amit Miss Bates mesél el Campbellék írországi látogatásáról, az akkoriban népszerűvé vált ír mesékre reflektál, amik hajlamosak voltak sztereotíp módon megmutatni az országot.
3. Miért olvasd el?
Ha olvastad a Büszkeség és balítéletet, akkor az Emma érdekes dolgot rejtegethet számodra: ha megvizsgáljuk a karaktereket, észrevehetjük, hogy Austen úgymond megfordította a nemeket. A büszke központi karakter (Darcy – Emma) mellett van egy kritikus love interest (Elizabeth – Mr. Knightley) és egy ingadozó barát (Bingley – Harriet). Ezenkívül hasonlóság még az eltartott rokon (Georgiana – Mr. Woodhouse), a majdnem meghiúsult házasság (Jane – Mr. Martin), és a rossz választás lehetősége (Anne de Bourgh – Frank Churchill).
Augusztus – Louisa May Alcott: Kisasszonyok
1. Miért ez a címe?
Sarah Elbert irodalomkritikus szerint Alcott a „kisasszonyok” szót dickensi jelentésében használta: azt az átmeneti időszakot jelképezi, amikor a gyermeki ártatlanság lassan a múlté lesz, de közben megjelennek a fiatal felnőtt nőkre jellemző problémák a March-lányok életében. Alcott egyébként gyerekként gyakran adott elő Dickens-történeteket barátaival együtt.
2. Kik a főhősök?
A March-lányok: a szép Meg (16), az írói vénával rendelkező, makacs Jo (15), az áldozatos, félénk Beth (13), a művészlélek Amy (12).
3. Miért érdekes még?
A könyv írásakor Alcott gyakran merített a saját életéből és tapasztalataiból. A szereplők jelentős részét családtagokról vagy barátokról mintázta: pl. férjezett nővére, Anna volt a minta Meghez, csendes és visszahúzódó testvére, Lizzie pedig Bethhez. Alcott erős akaratú testvére, May lett Amy, míg maga Alcott Jo. De hogy mást is említsek: Laurie karakterének modellje Ladislas Wisniewski lengyel forradalmár volt.
Szeptember – Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű
1. Miért ez a címe?
Azt a bizonyos betűt (a skarlátvörös „A”) Hester Prynne viseli büntetésként bőrén és ruháján, mert házasságtörést követett el. A regény elején a betű a bűnt magát jelképezi, a történet előrehaladtával azonban szimbólummá válik: Hester kitartását és erejét mutatja.
2. Ki a főhős?
Hester Prynne, aki egy új-angliai puritán közösség tagja. Nevét a szerző tudatosan választotta, és mint a skarlátvörös betű, ez is szimbolikus. A Hester név görög eredetű, jelentése csillag; a vezetéknév pedig a híres puritán vezetőtől, William Prynne-től (1600-1669) ered.
3. Miért olvasd el?
A regény erkölcsi dilemmája miatt leginkább. Hester és szerelme, a fiatal lelkész Dimmesdale fókuszában is a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége van. A két karakter egyfajta Éva és Ádám szerepbe került: egyszerre szenvednek helyzetüktől (kvázi kiűzettek), de közben újra kell gondolniuk saját értékrendjüket, hitüket (továbbéles, túlélés). A regény a dilemma feloldásaként belső erkölcsi parancsainak követését ajánlja az olvasó felé.
Október – Pierre Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok.
1. Miért ez a címe?
A regény központi elemei a csábítás, a bosszú és a rosszindulat, a több karakter között kibontakozó viszonyok és érzelmek. Egyesek úgy vélik, Laclos erkölcsi mesének szánta az Anciene Règime nemességéről, míg más irodalomtörténészek szerint nem készült politikai-társadalmi kritikának az arisztokrácia felé. Saját korában kedvelt olvasmány volt, holott botrányosnak tekintették.
2. Kik a főhősök?
Általában két karaktert szoktak kiemelni: Vicomte de Valmontot és Merteuil márkinőt. A különböző adaptációk is őket helyezik a középpontba. A két amorális egykori szerelmes riválissá válik, számukra szórakozás mások nehéz helyzetbe hozása vagy tönkretétele, de a dolgok addig fajulnak, míg el nem pusztítják egymást. Ebben a műben nincs erkölcsi győztes sem, mindketten egyformán szenvednek döntéseik miatt.
3. Miért olvasd el?
A Veszedelmes viszonyok episztoláris regény, vagyis a történet több szereplő levelezése által bontakozik ki előttünk. Olyan karakterektől olvashatunk, mint Madame de Volanges, a lánya Cècile, Madame de Tourvel, Chevalier Danceny, valamint Valmont és Merteuil. Különösen érdekes, hogy Laclos ránk, olvasókra bízza a szándékok és az erkölcsi mondanivaló felfedezését a sorok között.
+1
A bejegyzéshez használt dal a Placebo Every You and Every Me című száma, ami az 1999-es Kegyetlen játékok filmben hallható, és ami Laclos 1782-es regényének modern feldolgozása.
Link: Placebo – Every You Every Me (Lyrics)
November – ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (1848)
1. Miért ez a címe?
A főszereplőre utal, akit úgy emlegetnek, mint a la dame aux camélias, vagyis „kaméliás hölgy”, mivel piros kamélia virágot visel, amikor nem elérhető szeretői számára, és fehéret, amikor igen.
2. Ki a főhőse?
Egy fiktív karakter, Marguerite Gautier, a betegségtől szenvedő kurtizán tragikus szerelmi történetét meséli el Armand Duvallal, egy fiatal jómódú férfival. Marguerite alakját egy létező személy, Marie Duplessis ihlette, akivel rövid ideig Dumas is szerelmi viszonyt ápolt.
3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert egy kurtizán a főhős, akiről akkori társadalmi helyzete ellenére Dumas érzékeny képet fest. Marguerite karaktere által betekintést nyerhetünk a kor erkölcseibe, a 19. századi párizsi pezsgő életbe, a kurtizánok törékeny világába.
+ 1 érdekesség: a regényből maga Dumas írt színházi darabot, amit 1852-ben mutattak be, és máig a legsikeresebb az összes színdarabja közül. Ez a siker inspirálta Verdit a La traviata megírására, amit aztán 1853-ban mutattak be Velencében.
Link: La Traviata: “Libiamo, ne’ lieti calici”
December – Thomas Hardy: Távol a világ zajától (Far from the Madding Crowd)
1. Miért ez a címe?
Hardy Thomas Gray angol költő egy 1751-es verséből (Elegy Written in a Country Churchyard) vette az ötletet, a „Far from the madding crowd’s ignoble strife…” sorból. Bár Gray idealizálja a vidéket, Hardy ironikus értelemben használja a madding crowd kifejezést, ugyanis az ő Wessexe nem sokban különbözik a nagyvárostól. Az emberi kapcsolatok itt is, ott is bonyolultak.
2. Ki a főhős?
Bathseba Everdene, akinek életét és kapcsolatainak alakulását követhetjük nyomon. Először csak rokonaihoz költözik, később nagybátyja örököseként vagyonra és birtokra tesz szert. Története egyszerre szól a nőről, aki próbál egyedül érvényesülni egy birtok tulajdonosaként, de arról a nőről is, aki szerelemre, házasságra vágyik, és keresi a hozzáillő párt. Igazi érzelmi útvesztő ez.
3. Miért olvasd el?
Leginkább a három, nagyon különböző férfikarakter miatt, akik rendkívül hangsúlyos szerepet kapnak a cselekmény alakulásában. William Boldwood, a magányos szomszéd rajong Bathsebáért, de érzelmei nem lelnek viszonzásra. Frank Troy őrmester csábító, de szörnyű titkokat rejteget, és ugyan elveszi feleségül főhősnőnket, a házasság azonban hamar zátonyra fut. A hűséges pásztor, a mély érzésű Gabriel Oak a harmadik, egyben a legkiemelkedőbb közülük, aki valódi támasza lesz Bathsebának.
Link a Molyos polchoz:
(308) 2024-es Klasszikus Keddek · Moly
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Békés karácsonyi ünnepeket kívánok az alább letölthető naptárral!