Cikkek

Idén Könyvfesztiválra érkezett meg Rezeda Réka legújabb könyve, a Bábmester folytatása. Kaptunk az alkalmon Hikarival, az Írásaim tárháza blog vezetőjével, hogy közösen olvassuk el az Árnyékbábot. Következzenek tehát a véleményeink.

Figyelmeztetés nélkül támad. Az utolsó pillanatban hárítok.
– Tisztességesebbnek ismertelek – mondom, és képtelen vagyok elfojtani egy vigyort. – Kitől tanultad ezt a harcmodort?
– Egy nagyképű, aljas gazembertől – feleli, és hetykén felszegi az állát. Kihívó mosolya végigbizsergeti a gerincemet.
(Idézet a könyvből)

Fülszöveg:

Feláldoznád az egész világot azért,
hogy megmentsd, akit szeretsz?

Bastien Oakheartot elárulva, meggyötört szívvel rángatják
az ellenséges Valerienbe. A bábmester egy halálos játszma kellős
közepén találja magát, csakhogy ezúttal nem ő, hanem Volkol
nagyfejedelem mozgatja a szálakat… a drót pedig Bastien torkán feszül.
Részt kell vennie a valeri örökösödési viadalon,
azonban a győzelemnél sokkal több forog kockán.

Volkol titokzatos méreggel fertőzi meg a versenyzők lelkét, ami életre
hívja a régmúlt szörnyeit. De mi van, ha az a szörnyeteg, amelyik Bastien
lelkében lakozik, iszonytatóbb annál, amelyik kint les rá?

Az óra ketyeg. Sikerül Bastiennek időben megfejtenie a méreg titkát?
Képes lesz ellenszert találni rá, mielőtt az felemészti őt és a kishúgát?

Sivriel Thornrage megszökik a börtönből, és a barátaival együtt
elindul, hogy kimentse Bastient Volkol karmai közül. De vajon
a fiú szóba áll vele azok után, hogy elárulta?

Sivriel tűzön-vízen átkel, hogy jóvátegye a hibáját, és visszaszerezze
a szerelmét, de készen áll arra a választásra, amire ezen az úton
kényszerítik?

K. A. Hikari (Írásaim tárháza blog):

Rezeda Réka az idei évem nagy felfedezettje, és azt kell mondanom, hogy továbbra is zseniális! Még mindig keresem az állam, napokkal a második rész befejezése után, szóval… vágjunk bele, mit is élveztem én ennyire!

A történet ott folytatódik, ahol az első véget ért: Bastient elrabolta a nagyapja, szóval Sivriel és csapata elindul a megmentésére. Azonban hamar kiderül, hogy ezzel Volkov kezére játszanak, egyenesen belesétálva a valeri örökösödési viadalba.

Már csak egyetlen kérdés maradt: feláldoznád-e magadat vagy akár a világot azért, akit szeretsz?

Bevallom, tervben volt, de végül nem olvastam újra az első kötetet, szóval kellett néhány fejezet, mire fel tudtam venni a fonalat. Mikor viszont sikerült, onnantól nem nagyon akartam letenni.  Nem tudom az írónő honnan tud ilyen sztorit kitalálni, mint a Tüske és gyopár trilógia, de komolyan mondom, le a kalappal előtte.
Az Árnyékbáb egyátalán nem az a tipikus második kötet, ami csak azért íródott, hogy a szerzőnek legyen mit kidomborítani a harmadik részben. Egyáltalán nem! Sőt, néha azt is éreztem, hogy túl sok minden történik, csak kapkodom a fejem, visz magával a cselekmény sodrása, de közben meg pont annyira nem tudom mi fog történni, mint a szereplők, és ez azért a sztori végére rendesen megülte a lelkemet. Imádtam az egészet, de jól jött volna legalább időről-időre egy kis szusszanás.

De mivel a sztori ezt nem adta meg, volt, hogy én tettem le napokra. Hogy kicsit levegőhöz jussak, összeszedjem az infókat, amikre eddig fény derült, szóval akkor is az agyam hátsó zugában motoszkált a történet, amikor nem olvastam a kötetet. Egyszerűen bemászik az ember bőre alá, kitölti minden gondolatát. És én annyira élvezem, amikor egy regény képes erre!

Sivrielt én valahogy jobban szerettem az első kötetben. Továbbra is egy badass hősnő, talpraesett, nem várja, hogy megmentsék, tök eszes és keresi a megoldásokat, de most valahogy az ő szemszöge nem rántott annyira be.
Mondjuk nem csoda, amikor kaptunk Bastien fejezeteket is. Azanyja! Aki a Bábmesterben kedvelte, itt nagyon fogja imádni. Személy szerint nekem néha kicsit sok volt esetében a belső monológ, kilökött néha a szövegből, ennek ellenére ő rengeteget adott a sztorihoz az, hogy beleláthattunk a fejébe. Még akkor is, ha néha összeszorult tőle a szívem.
Örültem, hogy a mellékszereplők se tűntek el teljesen, mint Kócos vagy Lucien, de halljátok, Volkov… borsódzott tőle a hátam, vérbeli manipulátor.

Hihetetlen, hogy az írónő így tudja szőni a szálakat. hogy az olvasói idegei pattanásig feszüljenek. Aztán ledobja a bombát, hogy az olvasó lerágják a körmüket a folytatásért.
Nagyon kíváncsian várom a folytatást! Ti pedig ne várjatok tovább: zárjátok ezzel az idei, vagy kezdjétek ezzel az új évet. Nem fogtok csalódni.

Ha jobban megismernéd Hikarit, akkor kattints ide: Írásaim Tárháza

A személyes véleményem (Romantikus Rágcsáló):

Ha a Bábmester jó volt, akkor az Árnyékbáb kétségkívül felülmúlta azt. Nagyon szerettem olvasni, újra elveszni a Réka által alkotott világban, és megint a két ismerőssel, Sivriellel és Bastiennel kalandozni.

Mégis lassan haladtam, mert ezt menet közben is emészteni kellett. Sok témát felvonultatott (pl. traumafeldolgozás, barátság, szerelem erőssége, testvéri szeretet megnyilvánulásai, megbocsátás stb.), és mindegyiket rendkívül stílusos módon ábrázolta az író. Mélyre hatolt, elgondolkodtatott – időnként vártam volna egy-egy lélegzetvételnyi fejezetet, ami kicsit lazább, jó hangulatúbb. Mindenképpen erőssége a műnek, hogy nem szokványos YA fantasy, hanem valami több, erősebb.

Külön kiemelném a világépítést. Már a Bábmesterben is tetszett Arzália, de amit ebben a könyvben mutatott nekünk Réka a mágia sokféleségéről, a világ működéséről (és Volkol udvaráról), az rendkívül izgalmas. Példaértékű, ahogy fokozatosan adagolta nekünk az információkat, ahogy bevezetett ebben a néhol csontig hatolóan kemény világba, és megismertette velünk a szereplőket korlátozó/keretező fizikai és mágikus környezetet. Ott éreztem magam a karakterekkel Valerienben, a próbákon, a feszült vacsorákon. Külön kiemelném az érdekesen megfogalmazott kifejezéseket, pl. harmoniál, tarifabetegség stb.

Ez a rész egyértelműen Bastiené volt – számomra. Nemcsak azért, mert ő szerepelt többet, hanem mert az ő nézőpontjai voltak a legmélyebbek és a legerősebbek, az ő motivációival éreztem leginkább együtt, és az eleinte finom, majd később egyre fordulatosabb tapogatózása Volkol udvarában nem várt izgalmakat tartogatott számomra. Annyira kiemelkedett, hogy Sivrielt bármennyire akartam kedvelni, most nem nagyon ment. Ettől függetlenül úgy vélem, a regény úgy kerek egész, hogy mindkettő nézőpontját megismerhettük.

Összegzésül kiemelném, hogy ha valaki írásra adja a fejét, Réka regényéből különösen érdemes inspirálódni:
– kerek, logikus, gazdag világépítés (jó, egy napra elmennék megnézni élőben 😀 )
– fordulatos cselekmény, remek információadagolás, erős horgok (lassan olvastam, de a köztes időben is ezeken kattogott az agyam, vártam, hogy újra a kezembe vehessem a könyvet)
– karakterépítés, motivációk (Bastien <3)
– atmoszféra (igen, a bőrömön éreztem, milyen Valerienben lenni, és nem tetszett, de nem bírtam letenni)

Kedvenc idézetem:
„Szerethető vagyok, dobban bennem a felismerés. És jogom van szeretni.”

Személy szerint nagyon várom a harmadik részt! Szívből ajánlom nemcsak a fantasy szerelmeseinek! 🙂

Ha felkeltette az érdeklődésedet a könyv, akkor a következő linkeken találsz róla bővebb információt:

A kiadó honlapja: Rezeda Réka: Árnyékbáb (Tüske és gyopár 2.) – +overlay

Beleolvasó: 101197_arnyekbab_olv.pdf

Még több véleményért keresd fel a Molyt: Árnyékbáb · Rezeda Réka · Könyv · Moly

Az Instagramon havonta jelentkező Klasszikus Kedd idén korábban ért a végére, ebben a cikkben pedig egyben tekinthetőek meg a részek.
Köszönöm mindenkinek, aki nyomon követte és segített dönteni, mikor mi következzen.

Január – Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

1. Miért ez a címe?
A regényben a főhősről, Dorian Grayről Basil Hallward festő készít portrét annak szépsége miatt. A modellre nagy hatással van Lord Henry Wotton hedonista életről szóló értekezése, ami alapján arra jut, hogy amiért érdemes élni, az a szépség. Azt kívánja, bárcsak a festmény öregedne helyette. A történetben a festmény kiemelt jelentőségű: Dorian minden tette nyomán változik a portré, gúnyos mosoly jelenik meg rajta, ezért a férfi elzárja, de a végzete is lesz.

2. Miért olvasd el?
A regényt egyértelműen Geothe Faustja ihlette, és sok párhuzam fedezhető fel köztük. Mindkét szereplő eladja a lelkét az ördögnek (Faust – ördög, Dorian – Lord Henry), aki aztán tanulmányozza viselkedését. Míg Dorian a fiatalság és a szépség kulcsát a festményben látja, Faust egy boszorkány bájitalában keresi. A Dorian-Sybil és a Faust-Margit kapcsolat is mutat hasonlóságokat.

3. Miért okozott felháborodást?
A viktoriánus Angliában nagy visszhangot váltott ki: dekadesnek, erkölcstelennek bélyegezték, mivel tartalmazott homoszexuális és homoerotikus utalásokat és jeleneteket, amikből Wilde-nak vissza is kellett venni írás közben (folytatásokban jelent meg), de szerkesztője, Stoddart is távolított el belőle jócskán részeket. A cenzúra sem tetszett sokaknak: 1891-ben kiadták bővítve. Végül az eredeti, cenzúrázatlan verziót 2011-ben olvashatta mindenki a Harvard University Press kiadásában.

Február – Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

1. Kik a főhősök?
Fermina Daza és Florentino Ariza. A férfi fiatalon beleszeret a lányba, aki viszonozza érzéseit, de egy idő után mégis a köztiszteletben álló Juvenal Urbino orvost választja. Florentino elhatározza, hogy kitart, és egy életen át várni fog rá. A regénynek ez a fő kérdésköre: létezik-e az egy életen át tartó szerelem? Florentino érzelmei az évtizedek során kevéssé változnak, Ferminának viszont két különböző ember a fiatal és az idős Florentino.

2. Miért ez a címe?
A cólera szónak a spanyol nyelvben két jelentése is van: a betegség és a düh, harag. Innen eredeztethető egy másik értelmezési lehetősége a regénynek: a szerelmet segíti vagy hátráltatja ez az erős ember érzelem? Beszédes ennek kapcsán az Ariza és Urbino közötti ellentét: az orvos küzd a kolerával, közben házassága is érzelemmentessé válik, míg Florentino elemi ellenérzéssel szemléli Urbino és Fermina házasságát.

3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, hogy a korábban felvetett kérdésekre magad is választ keress a sorok között, de talán azért is, hogy felfedezd a hétköznapiasságot egy alapvetően nagy vállalást tevő regényben. Márquez nem fél a naturalista ábrázolástól, de ezt mégis páratlan megfogalmazásokkal teszi.

Március – Anne Brontë: Wildfell asszonya

1. Ki a főhős?
A főszereplő Helen „Nell” Huntingdon, az ő szemszögéből ismerhetjük meg a történetet leveleken és naplóbejegyzéseken keresztül. Feleségül megy a vonzó Arthur Huntingdonhoz, aki hamar kimutatja a foga fehérjét: léha életmódot él, megcsalja feleségét, bántja a családját. Helen sokáig hisz abban, hogy férje megváltozhat, végül annyira elmérgesedik a helyzet, hogy Helen bátyja, Frederick segít neki megszökni. Karakterét állítólag Anna Isabella Milbanke, Lord Byron felesége inspirálta. 

2. Miért ez a címe?
Az eredeti angol cím a The Tenant of Wildfell Hall, aminek a jelentése Wildfell Hall bérlője. A regényben ez az a hely, ahol Helen és a testvére, Frederick felnőttek, és amit Helen kibérel. Ide menekül alkoholista férje elől kisfiával, akit tájképfestésből tart el.

3. Miért olvasd el?
A regény egy olyan korban játszódik, amelyben a nőknek kevés joguk volt. A 21. században is aktuális témákat boncolgat, mint például az alkoholizmus, a családon belüli erőszak, házassági problémák, szerelem. May Sinclair írónő 1913-ban írta azt a regényről, hogy „amikor Helen hálószobájának ajtaja bevágódott férje előtt, az végigvisszhangzott az egész viktoriánus Anglián”. 

Április – Charlotte Brontë: Jane Eyre

Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék egy olyan regényről, amit mindenki ismer, és számos szempontból elemezték már. Végül úgy döntöttem, ezúttal a szerzőről hozok három érdekességet, hogy ne csak mindig Jane legyen a középpontban. Jöjjön tehát Charlotte!

1. Elsőre regényét, a The Professort ugyanakkor adta be kiadókhoz, amikor Emily az Üvöltő szeleket, Anne pedig az Agnes Greyt. Testvérei sikerrel jártak, az ő kéziratát azonban visszautasították. Végül posztumusz jelent meg 1857-ben. Magyarul A különös tanítvány címmel került kiadásra 1993-ban, Az angoltanár címmel pedig 2004-ben. 

2. A Bronte gyerekek képzeletbeli birodalmakat találtak ki, a lakók életéről pedig történeteket, mondákat írtak: Charlotte és Branwell Angria királyságáról, Anne és Emily pedig Gondalról. 

3. Charlotte életrajzát nem más, mint Elizabeth Gaskell írta meg. A mű The Life of Charlotte Brontë címmel 1857-ben jelent meg, és maga Patrick Brontë kérte fel, hogy írja meg lánya élettörténetét. A könyvben Gaskell inkább a nőre összpontosított, nem pedig a regényíróra. A két hölgy egyébként személyesen is ismerte egymást. A Jane Eyre sikere után Charlotte többször megfordult Londonban, ahol olyan szerzők irodalmi köréhez csatlakozott, mint Harriet Martineau, Gaskell és Thackeray.

Május – Emily Brontë: Üvöltő szelek

Általában a főhősök kerülnek a középpontba, ezúttal viszont úgy döntöttem, hogy ismerkedjünk meg kicsit pár mellékszereplővel is, akiknek amúgy halovány reflektorfény jut. Következzen tehát az Üvöltő szelek c. regényből három karakter! 

1.  Edgar Linton:  Thrushcross Grange ura, a főhősnő, Catherine Earnshaw férje. Közös lányuk Cathy. Jóravaló, az erős jellemű Heathcliff ellentéte. Szereti Catherine-t, ám a nő szenvedélyes természetét nem fogadja el, ahogy Heathcliff iránti érzelmeit sem. Catherine halála után az ő egészsége is megrendül, követi feleségét a sírba.

2.  Cathy Linton:  Catherine és Edgar lánya, aki Thrushcross Grange-ben nő fel, mit sem tudva szülei és Heathcliff konfliktusáról. Heathcliff mesterkedései megtévesztik, és boldogtalan házasságba kergetik, de végül Hareton oldalán jóra fordul a sorsa. Édesanyjához hasonlóan heves természetű.

3.  Ellen „Nelly” Dean:  szolgáló Szelesdombon, majd Thrushcross Grange-en. Józan, értelmes teremtés, aki lojális az Earnshawkhoz, és nem kedveli Heathcliffet. Próbál segíteni Catherine-nek, élete utolsó percében is kitart mellette. Cathy és Hareton boldogsága elégedettséggel tölti el.

Nyár – Erich Kästner: A két Lotti

1. A két Lotti című regény első ránézésre egy kedves történet egy ikerpárról, akik véletlenül találkoznak egy táborban, és elhatározzák, hogy helyet cserélnek, hogy újra egyesíthessék elvált szüleiket. Ha mélyebbre ásunk, számos témát érint: a család fontossága, a gyerekek érzelmi intelligenciája, a felnőttek hibái és felelőssége, az egyén identitása és a másik megértése. 
Ezek mellett létezik az ún. háború utáni kontextus, ami kevésbé ismert. A regény a kelet-nyugat szembenállás allegóriájaként is értelmezhető: a gyerekek két külön világban nőnek fel, és a végén a „kiegyezés” reményét hordozzák.

2. 1949-ben adták ki, ami fontos dátum ebből a szempontból. Ekkor volt Németország kettéosztása (NSZK és NDK). A háború utáni traumák, szétszakadt családok, árvák, elválasztott rokonok, elveszett otthonok – mindennapos élmény volt a német társadalomban. Sok gyerek nem ismerte egyik szülőjét, vagy a családtagok különböző zónákba (szovjet, amerikai stb.) kerültek. Ezek alapján az ikrek szétválasztása és újraegyesülése egyfajta metaforaként értelmezhető a megosztott Németország sorsára. A gyerekek két „világba” kerülnek: Lotte Bécsben, Luise Münchenben él, e két világ pedig különböző nevelési elveket, társadalmi közeget képvisel. Az ő egyesülési vágya az emberek vágyát szimbolizálhatja, hogy a család (és a nemzet) újra egy legyen. Miért nem mondta ki Kästner egyértelműen? Az író a náci érában szigorú cenzúrával szembesült, és később is óvatosan fogalmazott. Az egyesülés mint „jó vég” a remény és a megbékélés gondolatát sugallja, ami háború után fontos üzenet volt.

3. Más regényeit is megnézhetjük hasonlóképpen.
– A repülő osztály (1933): a „repülő osztály” szimbólum, a felnőtt, tekintélyelvű világ elutasításának egyik formája.
– Emil és a detektívek (1929): egyes értelmezések szerint a weimari köztársaság válságát tükrözi, ahol a társadalmi intézmények már nem működnek megbízhatóan.

Link a Molyos polchoz:
(92) 2025-ös Klasszikus Keddek · Moly

A 2024-es Klasszikus Keddek itt tekinthetők meg:
(99) 2024-es Klasszikus Keddek · Moly

Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Hikarival összebeszéltünk, és a javaslatára elolvastuk Huntley Fitzpatrick A legesélyesebb srác c. regényét, ami az Életem a szomszédban c. YA realista romantikus regény folytatása. Kíváncsi vagy, milyen egymás mellett egy olvasói és egy szerkesztői fókuszú értékelés? Akkor nézd meg, mit írtunk a könyvről!

K. A. Hikari 2014 novembere óta aktív könyves blogger, író, aki számos értékelésével, interjújával és könyvajánlójával járult hozzá a zsánerirodalom népszerűsítéséhez. Az Írásaim Tárháza sok csemegével szolgál azoknak, akik kész örömmel vesznének el a regények útvesztőjében vagy bővítenék olvasmánylistájukat. Íróként főként realista romantikus, fantasy és misztikus vonalon alkot, és rendíthetetlen erővel és alázattal halad a könyvkiadás felé.
Saját írásait itt tekintheted meg:
Írásaim Tárháza: #rovidegyperces
(585) Alkotó · K. A. Hikari · Moly
A közösségi platformokon itt követheted:
Facebook
K. A. Hikari (@hikari_ajanlasaval) • Instagram-fényképek és -videók

A regény fülszövege:

Meglepetésért és szerelmi szikrákért nem kell a szomszédba menni az Életem a szomszédban romantikus folytatásában. Vagy mégis?
Tim Mason volt a legesélyesebb srác:
▶ egy májátültetésre.
▶ arra, hogy bekötött szemmel is megtalálja a minibárt.
▶ arra, hogy autójával egy háznak ütközzön.
Alice Garrett volt a legesélyesebb lány:
▶ nos, arra, hogy tuti ne randizzon öccse zűrös barátjával.
Tim részéről nem lenne bölcs dolog beleesni Alice-be. Alice-szel annál ijesztőbb nem is történhetne, mint hogy belezúg Timbe. De Tim nem a bölcs döntéseiről híres, Alice pedig kezdi gyanítani, hogy nem mindig a „bölcs” döntések a helyesek. Amikor ők ketten egymásba szeretnek, a szikrából erdőtűz lesz.
Aztán Timet utolérik vad múltjának következményei, és megdöbben. Olyan helyzetben találja magát, ami nem az, aminek tűnik, és amire sohasem gondolt volna… bár talán kellett volna.
Alice pedig ott ragad a kereszttűzben.
(Forrás: moly.hu)

K. A. Hikari véleménye:

Huntley Fitzpatrickkal a kapcsolatom 2016-ban kezdődött az Életem a szomszédban című regényével, ami egyébként nagyon szeretek a mai napig, időről-időre újraolvasós is. Akkor azt írtam a bejegyzés végére, hogy remélem, Tim és Alice története is kiadásra kerül. Ez tavaly megtörtént, mégis sokáig kerülgettem a könyvet, aztán végül írtam Juditnak, hogy van-e kedve közösen olvasni? (Így volt egy plusz motivációm, hogy most már tényleg elolvassam). Rábólintott, úgyhogy ez most egy különleges, közös értékelés lesz. Ha az ő véleménye szerkesztőként jobban érdekel, görgess a poszt aljára.

Tim Mason, egy problémás múltú fiú, aki alkoholproblémákkal küzdött, új életet próbál kezdeni, miután kiköltözik barátja, Jase Garrett családjának garázs fölötti lakásába. Alice Garrett, Jase nővére, aki a családja gondjait viseli a vállán, eleinte próbálja távol tartani magát Timtől. Azonban a köztük kialakuló vonzalom mindkettőjük életét felforgatja.

Szóval a helyzet a következő: napok óta ülök ezen a blogbejegyzésen, és vakarom a fejemet, hogy mégis mit kellene írnom. Szépítsek-e? De ahogy felmerül bennem a kérdés, rájövök, hogy az nem én lennék. Szóval bevállalom, hogy kevés kattintásszám lesz ezen a poszton, ahogy azt is, hogy nem sokan fogják osztani a véleményem (vagy esetleg mégis és akkor meglepődöm :)). Igazából, ha nem Judittal olvastam volna, és nem kellett volna egy kihívás teljesítéséhez is, szinte biztos, hogy néhány fejezet után félreteszem. Mert nekem ez a könyv csalódás lett, mintha nem is Huntley Fitzpatrick írta volna. Én pedig nagyon nem szeretek olyan szerzőben csalódni, akinek a korábbi könyve(i)t szerettem. Aztán aludtam rá egyet, és végül nem adtam fel, elvégre az esélyt minden könyv megérdemli. Csak tudjátok, az volt a baj, hogy nem lett jobb fejezetről-fejezetre.

Semmiképp nem szeretnék nektek spoilerezni, de akkor is elmondom, hogy tele van ez a történet ki nem használt lehetőségekkel. És tele van rakva mondacsinált konfliktusokkal. Megpróbálja működtetni azt, ami nem működik. Miközben hagyja elveszni azt, ami igazán a sava-borsát adhatná a regénynek. És nem csak a cselekménnyel, meg a valódi konfliktus (hiányával) vannak problémáim, hanem a szereplőkkel is.

Timet kedveltem a korábbi kötetben, itt viszont annyira kisfiús lett, hogy csak néztem. Egyszerűen karakteridegenné vált attól a felelősségtől, amit az írónő a vállára pakolt. Felnőtt hozzá, mert igazából nem volt más választása, de… sokkal hihetőbb lett volna az ő fejlődését másik, a problémái irányába elvinni. De neem. Ráadásul akkor sem kért segítséget, amikor evidens és sokkal hihetőbb lett volna. Nem, nem király, ha egy főszereplő mindent egyedül megold, olyat is, ami nincs előkészítve/megalapozva.

Alice-szel is furcsa volt a kapcsolatom. Oké, helytállt, anya helyett anya volt a gyerekek számára, de ebben ő igazából el is veszett. És a romantika Timmel… nem, nem és nem akart működni. Csomószor úgy kezelte, mintha az öccse lenne, nem a love intrestje. Mondtam már, hogy nem működött?

Feltűnnek a régi szereplők, például Jase vagy Sam, de belőlük meg nem kapunk annyit, hogy javítsanak a regényen. 

Tudjátok, azt érzem, hogy de jó, hogy ennek vége van. Ez a történet a ki nem használt lehetőségek története. A túl sok dráma története. A nem hihető konfliktus története.
Elolvastam, de igazából nem történt volna semmi akkor sem, ha örökké a végeláthatatlan TBR listám egy tétele marad.

Hikari blogjához ide vezet az út: Közös értékelés ~ Huntley Fitzpatrick: A legesélyesebb srác (Életem a szomszédban 2.) – Írásaim Tárháza

Az én rágcsálós véleményem:

Amennyire szerettem az első részt (Életem a szomszédban), sajnos annyira nem jött be a folytatás. Több szempontból is lehet értékelni, elemezni a könyvet, én most hármat emelnék ki, amik különösen szúrták a szememet, és íróknak is segíthet abban, mire érdemes mindenképpen figyelni a saját történeteknél.

1. Tim a garázslakásban
Az, hogy főhősünk kénytelen bizonyos okokból elhagyni a szülői házat – és ebben az apjának kiemelt szerepe van –, teljesen érthető volt számomra. Az, hogy Jase siet a segítségére, akivel az első részben különösen jó barátságba lettek, és bátran ki is jelenthető, hogy jó hatással volt rá a fiú, ugyancsak érthető. Azt viszont kevésbé éreztem reálisnak, hogy a problémákkal és nehézségekkel küzdő Garrettékhez költözik Tim, mindössze Jase engedélyével, a többiek csak lazán tudomásul veszik. Alice-nek komoly tervei voltak (saját élettérre vágyott, így Joel után be akart költözni), és ő az egyetlen aki ki is fejezi nemtetszését, mindenki más viszont csak vállat von, hogy rendben van. Emellett Tim sokszor úgy viselkedik Garrettéknél, mint a távoli rokon, akinek megengedünk mindent. Ebben a szituációban jobban örültem volna, ha a szerző elmélyíti Tim helyzetének súlyosságát (lakhatási probléma) és Garrették nehéz helyzetét (gyerekfelügyelet, anya korlátozottan elérhető, a nagytestvérek részlegesen elfoglaltak), és ezzel kezd el komolyabban építkezni. Részlegesen itt-ott felbukkantak ilyen jelenetek/próbálkozások a történetben, de nem éreztem, hogy eléggé ki vannak használva.

2. Alice és Tim nem létező romantikus konfliktusa
A történet elején több ellentét is feszül Tim és Alice között: a lány dolgozik, jövőt tervez, a fiú sodródik; a lány egészségügyben dolgozik, ezért számára evidens ilyen értelemben is törődni másokkal, a fiú a függőségeivel küzd; a lány nem biztos abban, hogy számára egy is srác való, a bizalma is gyenge, a fiú viszont egyre jobban kötődik hozzá, egyre erősebben érzi iránta a bizalmat. Nagyon jó alapok, hogy egymásba fonódjanak, és kialakuljon a karakterek között egy erős romantikus konfliktus, ami aztán megoldásra várna, viszont hamar „eltérül” a történet, és csak „köröket futunk”. Ha fel is villan egy kisebb konfliktus (pl. Tim cigizik, Alice leszokást javasol), hamar feloldódik (Alice tapaszt vesz, Tim pedig szépen megköszöni, és felteszi). Problem solved. Kár, hogy én érvekre és ellenérvekre, és legfőképp POV karakterhez méltó személyes megéléseket, érzelmeket vártam volna.
Pont ezek miatt a szerző nem győzött meg, hogy ez a páros egymásnak való, és hogy a kapcsolatuk tartós lesz.

3. Apaság kérdése
Az, hogy váratlanul kiderül, valamelyik szereplőnek gyereke van, és ez akár a kialakulóban lévő szerelem útjába is állhat, számos romantikus történetben fellelhető toposz, ami van, hogy időnként átkúszik klisébe, leginkább a felhasználás módja miatt. Itt is ezt éreztem. Amikor úgy tűnt, végre alakul valami Tim és Alice között, HF elővette az atombombát, a kicsi Calvint és Hestert, hogy éket verjen a karakterek közé. Remek fordulatnak is nevezhetnénk, viszont inkább erőltetett érzésünk lehet. Észrevételem szerint ezt gyakran akkor használják, ha meg akarják mutatni a férfikarakter ilyen irányú fejlődését is – vagy legalább lehetőséget adni rá –, viszont jelen helyzetben ez elvitte a fókuszt a Tim és Alice között feszülő ellentétekről (amikből talán pont ezért nem lett valódi romantikus konfliktus?). A végső csavar csak megerősít minket ebben.

(A három pont egyébként finoman össze is kapcsolódik.)

Összességében azt gondolom, hogy HF olvasmányosan ír, megtalálja a korcsoportot megszólítani képes témákat, karakterei hibáikkal együtt is szerethetőek. Az Életem a szomszédban viszont mérföldekkel egyedibb lett, így inkább azt ajánlom kikapcsolódásképpen, Tim és Alice történetét pedig akkor, ha kritikus szemmel szeretnénk vizsgálni egy YA regényt.

A végére valami pozitívat is írnék: Tim karaktere szerintem rendkívül összetett lett, és általa számos, YA-ban gyakori témát (pl. drogok és függőség, apa-fiú kapcsolat, baráti kör védőhálójának szükségessége stb.) be lehetett mutatni. 🙂

Köszönöm K.A.Hikarinak, hogy együtt olvashattunk! A legesélyesebb srác nagyon tanulságos volt. 😉

Több információt szeretnél?

Lesd meg a beleolvasót:
alegeselyesebbsrac_beliv.indd

Linkek a könyvhöz:
Huntley Fitzpatrick: The Boy Most Likely To – A legesélyesebb srác (Stony Bay 2.) Önállóan is olvasható!
(581) The Boy Most Likely To – A legesélyesebb srác · Huntley Fitzpatrick · Könyv · Moly

Julie Soto 2024 őszén megjelent könyvének szereplőpárosa Ama, az esküvőszervező és Elliot, a virágkötő, akiknek a története az esküvői lázban égő Sacramentoba kalauzol minket. A Rubin pöttyös kötet nem nélkülözi a lehetetlen helyzeteket, a váratlan eseményeket és a forró pillanatokat.

Következzen egy tízes lista a könyvvel kapcsolatos személyes benyomásaimról.

1. Egy esküvő mindenek felett
Amikor még volt lehetőségem bele-belepillantani a TLC csatorna repertoárjába, szívesen néztem a Mondj igent a ruhára c., és ehhez hasonló műsorokat. Az ötlet, hogy a történet is egy nagy amerikai esküvő megszervezését és lebonyolítását mutatja be, tetszett – megfűszerezve egy kis közösségi médiával és egy drámára vágyó forgatócsoporttal. Jó volt elmerülni ebben a nem éppen hétköznapi helyzetben, belesni a kulisszák mögé, látni felépülni egy ilyen nagy volumenű eseményt. Nagyon hollywoodi volt, amitől viszolyoghattam volna, de ebben az esetben inkább hajtott a kíváncsiság, hogyan jön létre pontról pontra, és vajon hol csúszhat el az egész forgatókönyv. Kicsit olyan volt, mint anno ülni a tévé előtt, és nézni a műsorokat. (Igen, ez lehetne negatív is, de pár húzós nap után kimondottan jól esett.)

2. A virágkötő pasi
Elliot Bloom karaktere nagy meglepetés volt számomra. Örültem, hogy külön nézőpontot kapott, az pedig, hogy ezek a részek a múltban játszódtak, emelte az olvasás élményét. Jó ötletnek találom, hogy egy olyan szakmát kapott az írótól, ami nem szokványos, mégis nagyon illik a karakterhez. Ugyan Elliot valamelyest küzd ellene, mégis a vérében van, és végülis ki tud benne teljesedni, ami szerintem pozitív. Ráadásul a korábban félbehagyott építész képzést is befejezi, ami ugyancsak pirospont. Úgy vélem, szépen olvad nála össze az apja öröksége (virágkötészet) a saját ambícióival (építészet). Néhol nehezen viseltem a szűkszavúságát és a mogorvaságát, de összességében ő egy jó karakter lett, aki megmutatta a történetben a valódi arcát: az önzetlenségét, amikor a balesetet szenvedett Amáért csapot-papot hátrahagyva autózott el, és hogy mindent megtett az esküvő zavartalansága érdekében a maga rutintalanságával is.

3. Ama, a (nem) jó esküvőszervező
Végig azt éreztem, hogy főhősnő, Ama inkább kreativitásban erős, semmint a szervezésben. Valahogy mindig azok a jelenetek voltak számomra a legélvezetesebbek, ahol megcsillantotta kiemelkedő képességét. Ezzel szemben aránytalanul sokszor támaszkodott Elliotra, és csak jó sokára jött rá, hogy valószínűleg a férfi a sok munkától nem alszik, mert az teljesen elborítja. És nem tett ellene… Folyton a mostohatestvéreit alkalmazta ahelyett, hogy egy profi csapatot kezdett volna el felépíteni. A nagy esküvőn is azok oldották meg a problémákat, akik éppen jókor voltak jó helyen. Érthető, hogy Ama álmodta meg, ő hozta össze a nagy részét, mégsem éreztem, hogy valóban kidomborodott volna a problémamegoldó-képessége.

4. Én ezt nem hiszem el…
Körülbelül a regény 30-40%-ánál éreztem azt, hogy ez a két karakter nem fog összejönni, aminek egyáltalán nem örültem. Valahogy minden, ami addig történt, és amit a szerző épített, csak megerősített abban, hogy ha egyszer együtt is voltak, a kapcsolat egyáltalán nem hozható helyre. A regény felét elhagyva már megcsillant némi remény, az utolsó harmadban pedig már biztos voltam, hogy a szerző happy endre készül, de az érzés, hogy bukdácsolt az egész történet íve a kezdetekkor, rányomta a bélyegét az olvasási élményemre.

5. Spicy vagy nem spicy?
Az első jelenetet még elolvastam, de az összes többire már nem igazán voltak kíváncsi, ezért át is lapoztam őket. Különösen türelmetlenül azokat, amik rettentő hosszúra nyúltak. Ebben az esetben inkább töltelékek voltak a pikáns jelenetek, nem pedig valódi érzelmi fordulópontok a karakterek közötti kapcsolat alakulásában.

6. Hiányérzet
A sok pikáns jelenet sajnos elvette a teret a két karakter közötti kommunikáció megmutatásától, amit sajnáltam. Ezt némileg ellensúlyozta a jelen (Ama) és a múlt (Elliot) váltakozása, és az abban fellelhető érzelmek, de valahogy több és mélyebb beszélgetéseket vártam tőlük.

7. Légy profi, Whitney Harrison!
És ő tényleg az volt. Meg lelketlen, amiért utáltam, de ha bizniszről volt szó, akkor ő önmagához képest rendkívül hiteles volt. Ettől függetlenül megérdemelte, amit kapott, hiszen nem volt fair. Kicsit úgy is értelmezem magamban az eseményeket Whitney és Ama között, mint egyfajta őrségváltás: egy idősebb, tapasztaltabb vezető lassan visszaszorul, a feltörekvő fiatal pedig elfoglalja a helyét. Ama bizalma Whitney iránt, majd annak megtörése, és a végső szakítás szép ívet írt le.

8. Ama és az örökké tartó szerelem
Ama szempontjából az esküvő buli, a házasság egy rövidtávú elköteleződés, ez a szemlélet pedig az édesanyja története révén alakult ki benne. Elliot számára viszont a kettő egymás részei, nyitány a sírig tartó boldogsághoz. Ezt pedig egyszerűen képtelenek voltak összeegyeztetni, megbeszélni, és pont ezért a vége sem hozta el számomra a fellélegzést. Adnak egy újabb esélyt maguknak, de mintha a szerepek megfordultak volna, és ez pont elég lenne lezárásnak. De nem. Csalódott voltam, mert hiába kaptam meg annak az ígéretét, hogy ez a két ember képes egymást segíteni szakmailag a vállalkozásuk összehangolásával, a másik esetben, ami a magánéletükre és a kapcsolatuk életképességére vonatkozik, hoppon maradtam. (Ebből is látszik, hogy engem itt az esküvő megvalósulása érdekelt ezúttal, nem a romantika.)

9. A virágok
Egyszerűen imádtam, hogy újabb és újabb virágok nevei bukkantak fel a történetben! A legtöbbre, különösen az egyedi példányokra rá is kerestem, hogy néznek ki. Tetszett az Ama-amarillisz párhuzam, kedvencem pedig a franklinia lett. Elliot virágtetoválásai nagyon szuper ötlet volt a szerzőtől! A zöld flamingóvirágot viszont nem tudtam megszokni, és végül örültem, hogy nem szerepelt az esküvőn. A virágos táncparkettet élőben is megnézném.

10. Konklúzió
A történet esküvős-virágos-konkurenciaharcos elemei tetszettek, és főként ezért értékelném nagyvonalúan ötből négy csillagosra a regényt. Ha a romantikus kapcsolat alakulását kéne külön pontoznom, akkor az mindössze hármas lenne. Összegzésül azoknak ajánlom inkább Julie Soto könyvét, akik vágynak egy kis kikapcsolódásra, és szeretik annyira a virágokat, hogy bevállalják értük a könyvet, vagy bekukkantanának az esküvőszervezésbe amerikai módra egy kis TLC-féle drámával.

Linkek a könyvhöz:

Julie Soto: Forget Me Not – Szeret, nem szeret

Forget Me Not – Szeret, nem szeret · Julie Soto · Könyv · Moly

Beleolvasó:

Forget_Me_Not_beliv.indd

December hónappal idén a végére ért az Instagramon futó Klasszikus Kedd. Minden hónapban egy-egy régi, mai napig közkedvelt, ikonikus regény élvezte a reflektorfényt, többek között Olvasóimnak köszönhetően, akik mindig lelkesen szavazták meg a következőt.
A cikk azoknak lehet hasznos, akik egyben tekintenék át a teljes sorozatot.

Január – William M. Thackeray: Hiúság vására (Vanity Fair)

1. Miért ez a címe?
A cím John Bunyan angol író, prédikátor Pilgrim’s Progress c., 1678-as művéből származik. Ebben a Vanity fair a zarándok útjának egyik állomása, egy soha véget nem érő vásár, amit Hiúság városban tartanak, és amely az ember bűnös ragaszkodását jelképezi a világi dolgokhoz.

2. Kik a legfontosabb szereplők?
Emmy/Amelia Sedley és Becky/Rebecca Sharp. Emmy egy jóindulatú, de naiv lány, és bár főhősnőként jelenik meg a történet elején, ezt a szerepet hamar átveszi tőle Becky, aki az ő tökéletes ellentéte. Intelligens, tehetséges a művészetekben, de a történet során lelkiismeretlen antihőssé válik. Mindent megtesz, hogy pénzügyi és társadalmi biztonságot teremtsen magának. Saját érdekeit nézi, férfiakkal flörtöl a férje előléptetéséért, közben pedig Emmy iránti lojalitása meg-megkopik.

3. Miért olvasd el?
Thackeray egyszerre szánta szórakoztatónak és tanulságosnak a regényt, a mű nem titkolt célja pedig, hogy önvizsgálatra ösztönözze az olvasót. A regény társadalmi szatíra, középpontba helyezi a képmutatást, az opportunizmust, de nem mutat lehetőséget a javulásra, nem tör pálcát erkölcsi reform mellett. Sokan hasonlítják a művet Tolsztoj Háború és békéjéhez. Míg Tolsztoj a történelmi részletekre, a háború főszereplőkre gyakorolt hatására fektet nagy hangsúlyt, addig Thackeray a konfliktusokkal teszi ugyanezt.

Február – Charles Dickens: Szép remények (Great Expectations)

1. Miért ez a címe?
Angol címe Great Expectations, ami szó szerinti fordításban „nagy elvárások”. Maga az elvárás szó itt viktoriánus értelemben olvasandó: jelentése „potenciális örökség”. Ezzel meg is adta Dickens, hogy valójában a pénz játszik fontos szerepet a történetben. (Erről többet John Berseth írt a regény 2001-es amerikai kiadásának előszavában.)

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény narrátora Pip, azaz Philip Pirrin. Árva, a kirekesztettségből indul el, de fokozatosan fordul a remény felé. Számára a társadalomban való szerepvállalás, jelenlét azonos Estella (love interest) szívének megnyerésével, Londonban tehát célja elérni a pénzt és a társadalmi megbecsülést. Rá kell azonban jönnie, ez nem vezet boldogsághoz. Aggodalma, bizonytalanság-érzete nem szűnik meg létezni, fokozatosan kiábrándul, egyre magányosabb lesz.

3. Miért olvasd el?
Úgynevezett Bildungsroman vagy coming-of-age regény. Egy fiatal fiú lelki és erkölcsi fejlődését követi nyomon, átlépését a gyermekkor ártatlanságából a felnőtt létbe, miközben a viktoriánus kor egyik jelentős társadalmi változását is megjeleníti ezzel párhuzamban: Pip vidékről a városba kerül, ami kulcsfontosságú világlátása fejlődésének szempontjából.

Március – Flaubert: Bovaryné

1. Miért ez a címe?
A cím a főhősnőre utal, de ennél érdekesebb az alcíme: Vidéki erkölcsök. Ez jól mutatja, milyen közegben játszódik a regény, egyúttal a fókuszra is utal – Emma és Charles házasságának árnyoldalára, mindennapi életükre, gyengeségeikre.

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
Emma Bovary nem szerelmi házasságban él, örlődik álmai és középszerű környezete között. Olvasmányélményeihez hasonló életről álmodik, de a valóság rendre szétzúzza azokat, belesodorva őt ezzel a rossz valasztasokba. A regény kulcsjelenete a bál, amely nagyvilági illúziót tár elé, és csak még mélyebbre taszítja.

3. Miért olvasd el?
Elsősorban a narráció miatt. Az író nem interpretálja az eseményeket, hanem a különböző nézőpontok áttűnésével vezet végig a történeten.
Másrészt az 1830-40-es évek Franciaországáról kaphatsz reális képet, különös tekintettel a polgárosodás jelenségének egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásaira.

Április – Tolsztoj: Anna Karenina

1. Mi inspirálta a szerzőt?
Hatott Tolsztojra Puskin Anyeginje, Puskin lánya pedig, Maria Alexandrovna Hartung adott ihletet Anna Karenina külső leírásához, de a végső lökést végül egy tragédia adta. 1872-ben egy asszony tehervonat alá ugrott szerelmi csalódás miatt. Tolsztoj a baleset helyszínén látta a halott asszonyt, ami maradandó nyomasztó élmény volt számára.

2. Milyen témákkal foglalkozik a mű?
A regény központi témája, hogy egy férjes asszony a teljes élet után vágyakozik. Otthagyja boldogtalan házasságát, és követi fiatal szerelmét. Emellett azonban érinti az árulást, a hitet, a családot és a házasságot is. Szerelmi regény, de társadalmivá növi ki magát: képet kapunk benne az orosz társadalomról, a vidék és a város ellentétéről, a gyors társadalmi átalakulásról, ami II. Sándor uralkodása alatt indult be.

3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert a történet és a főhősnő mellett képet kapunk a 19. századi Oroszországról: föld- és mezőgazdasági rendszer, politikai értékelés, családkép, vallás és erkölcsi rend nemek és társadalmi osztályok szintjén.

Május – Edith Wharton: Az ártatlanság kora

1. Miért ez a címe?
Az ártatlanság egyfajta ironikus ítélet a New York-i felsőbb társadalom csiszolt modorára, ellentétbe állítva a belső machinációival. Több kutató is úgy véli, az ötletet Wharton J. Reynolds Az ártatlanság kora (eredetileg Egy kislány) című festményéről vette.

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény főszereplője Newland Archer úri ügyvéd, New York egyik legelőkelőbb családjának örököse. Gyermekkora óta a felsőbb társadalmi csoport szokásai és elvárásai szerint él, de Olenska grófnő révén új hatások érik, a nő segítségével messzebb lát a New York-i elitnél. Baráti és szerelmi viszonyuk hatására Newland új életet kezdene, de bizonyos tényezők (May és családja) hatására kihátrál. Ellen Olenska iránti szerelme megmarad a gondolataiban, de csak abban.

3. Miért olvasd el?
Fő témája a szerelem és annak sokfélesége. Newland Archer és May kapcsolata kezdetben a férj-tanár és feleség-diák vonalon mozog, de később May révén képet kapunk a manipulatív szerelemről, a házastársi és a tágabb családi közeg befolyásolásról. Olenska grófnő és Newland baráti, majd szerelmi kapcsolata pedig felveti a nők egyenjogúságának kérdését, a szabad szellemiséget. Kapcsolatuk nem teljesedik be, szerelmük Newland gondolataiban él tovább.

Június – Elizabeth Gaskell: Észak és dél

1. Miért ez a címe?
A cím a földbirtokos gentryk és a mezőgazdasági munkások által lakott Dél-Anglia és a gyártulajdonosok és a gyári munkásság által lakott északi megyék közötti életmódbeli ellentétre utal. Az észak-dél ellentét földrajzi, kulturális és társadalmi is, ami erősen meghatározta az 1850-es évek Angliáját. A címről egyébként személyesen Dickens győzte meg az írónőt, mert Gaskell egyszerűen csak Margaret Hale-ként akarta kiadni. (Hasonlóan előző művéhez, a Mary Bartonhoz.)

2. Ki a főhős?
A regény főszereplője Margaret Hale, aki apja döntése következtében családjával az idilli Helstone-ból az északi Miltonba költözik. Itt ismerkedik meg a gyártulajdonos Mr. Thorntonnal, akivel a kezdeti ellenszenven és világnézeti különbségeken túllepve megértő barátságot köt, majd szerelem szövődik köztük.

3. Miért olvasd el?
Margaret szemén keresztül tanúi lehetünk az ipari forradalom által átformált világnak, a gyárosok és munkásaik ellentétének, összecsapásainak. A regény kiemelkedő eleme a jellemfejlődés: a gőgös Margaret és a munkásaival kevéssé törődő Mr. Thornthon hatással vannak egymásra, fejlődnek a másik által. A regény egyúttal megkérdőjelezi a hagyományos viktoriánus férfi-nő szemléletet is: Margaret a családját ért változás alakítója, szervezője lesz, határozatlan és meggyötört szülei helyett viseli a terheket, döntéseket hoz. John Thornton az ellenkező utat járja be: a büszke és állhatatos gyáros empatikussá válik Margaret hatására, gyengéd törődéssel fordul a Hale család felé, munkásainak étkezdét építtet. Mindketten alázatot tanulnak, közben megszabadulnak saját szférájuk béklyóitól, míg kapcsolatuk szerelembe fordul.

Július – Jane Austen: Emma

1. Ki a főhősnő?
A regény központi szereplője Emma Woodhouse, aki megfogadta ugyan, hogy soha nem megy férjhez, előszeretettel boronál össze párokat kis helyi közösségükben. Bár sok olvasó nem kedveli, mert arrogánsnak, önhittnek látják, én azonban rá szeretnék világítani arra, hogy az az út, amit bejár, gyakorlatilag az önismeret útja, így érdemes őt ígyis nézni. Intellektusa vitathatatlan, érzelmileg azonban fejlődnie kell. Miután rájön, hogy kotnyeleskedése milyen gondokat okozott, megfigyelései pedig rossz irányba vitték, korrigál és figyelmesebb lesz másokkal, sőt még a szerelemre is rálel.

2. Milyen korabeli érdekesség bújik meg a történetben?
A regény Angliában játszódik, de szóba kerül benne Írország is. A szigetországot 1801-ben csatolták törvényes formában az Egyesült Királysághoz, és nagy vita folyt arról, mi is a státusza: királyság, tartomány vagy kolónia. Austen ezt a kérdéskört hozza fel, amikor Miss Bates Mrs. Dixon írországi házáról beszél. Ráadásul az útiterv, amit Miss Bates mesél el Campbellék írországi látogatásáról, az akkoriban népszerűvé vált ír mesékre reflektál, amik hajlamosak voltak sztereotíp módon megmutatni az országot.

3. Miért olvasd el?
Ha olvastad a Büszkeség és balítéletet, akkor az Emma érdekes dolgot rejtegethet számodra: ha megvizsgáljuk a karaktereket, észrevehetjük, hogy Austen úgymond megfordította a nemeket. A büszke központi karakter (Darcy – Emma) mellett van egy kritikus love interest (Elizabeth – Mr. Knightley) és egy ingadozó barát (Bingley – Harriet). Ezenkívül hasonlóság még az eltartott rokon (Georgiana – Mr. Woodhouse), a majdnem meghiúsult házasság (Jane – Mr. Martin), és a rossz választás lehetősége (Anne de Bourgh – Frank Churchill).

Augusztus – Louisa May Alcott: Kisasszonyok

1. Miért ez a címe?
Sarah Elbert irodalomkritikus szerint Alcott a „kisasszonyok” szót dickensi jelentésében használta: azt az átmeneti időszakot jelképezi, amikor a gyermeki ártatlanság lassan a múlté lesz, de közben megjelennek a fiatal felnőtt nőkre jellemző problémák a March-lányok életében. Alcott egyébként gyerekként gyakran adott elő Dickens-történeteket barátaival együtt.

2. Kik a főhősök?
A March-lányok: a szép Meg (16), az írói vénával rendelkező, makacs Jo (15), az áldozatos, félénk Beth (13), a művészlélek Amy (12).

3. Miért érdekes még?
A könyv írásakor Alcott gyakran merített a saját életéből és tapasztalataiból. A szereplők jelentős részét családtagokról vagy barátokról mintázta: pl. férjezett nővére, Anna volt a minta Meghez, csendes és visszahúzódó testvére, Lizzie pedig Bethhez. Alcott erős akaratú testvére, May lett Amy, míg maga Alcott Jo. De hogy mást is említsek: Laurie karakterének modellje Ladislas Wisniewski lengyel forradalmár volt.

Szeptember – Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

1. Miért ez a címe?
Azt a bizonyos betűt (a skarlátvörös „A”) Hester Prynne viseli büntetésként bőrén és ruháján, mert házasságtörést követett el. A regény elején a betű a bűnt magát jelképezi, a történet előrehaladtával azonban szimbólummá válik: Hester kitartását és erejét mutatja.

2. Ki a főhős?
Hester Prynne, aki egy új-angliai puritán közösség tagja. Nevét a szerző tudatosan választotta, és mint a skarlátvörös betű, ez is szimbolikus. A Hester név görög eredetű, jelentése csillag; a vezetéknév pedig a híres puritán vezetőtől, William Prynne-től (1600-1669) ered.

3. Miért olvasd el?
A regény erkölcsi dilemmája miatt leginkább. Hester és szerelme, a fiatal lelkész Dimmesdale fókuszában is a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége van. A két karakter egyfajta Éva és Ádám szerepbe került: egyszerre szenvednek helyzetüktől (kvázi kiűzettek), de közben újra kell gondolniuk saját értékrendjüket, hitüket (továbbéles, túlélés). A regény a dilemma feloldásaként belső erkölcsi parancsainak követését ajánlja az olvasó felé.

Október – Pierre Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok.

1. Miért ez a címe?
A regény központi elemei a csábítás, a bosszú és a rosszindulat, a több karakter között kibontakozó viszonyok és érzelmek. Egyesek úgy vélik, Laclos erkölcsi mesének szánta az Anciene Règime nemességéről, míg más irodalomtörténészek szerint nem készült politikai-társadalmi kritikának az arisztokrácia felé. Saját korában kedvelt olvasmány volt, holott botrányosnak tekintették.

2. Kik a főhősök?
Általában két karaktert szoktak kiemelni: Vicomte de Valmontot és Merteuil márkinőt. A különböző adaptációk is őket helyezik a középpontba. A két amorális egykori szerelmes riválissá válik, számukra szórakozás mások nehéz helyzetbe hozása vagy tönkretétele, de a dolgok addig fajulnak, míg el nem pusztítják egymást. Ebben a műben nincs erkölcsi győztes sem, mindketten egyformán szenvednek döntéseik miatt.

3. Miért olvasd el?
A Veszedelmes viszonyok episztoláris regény, vagyis a történet több szereplő levelezése által bontakozik ki előttünk. Olyan karakterektől olvashatunk, mint Madame de Volanges, a lánya Cècile, Madame de Tourvel, Chevalier Danceny, valamint Valmont és Merteuil. Különösen érdekes, hogy Laclos ránk, olvasókra bízza a szándékok és az erkölcsi mondanivaló felfedezését a sorok között.

+1
A bejegyzéshez használt dal a Placebo Every You and Every Me című száma, ami az 1999-es Kegyetlen játékok filmben hallható, és ami Laclos 1782-es regényének modern feldolgozása.
Link: Placebo – Every You Every Me (Lyrics)

November – ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (1848)

1. Miért ez a címe?
A főszereplőre utal, akit úgy emlegetnek, mint a la dame aux camélias, vagyis „kaméliás hölgy”, mivel piros kamélia virágot visel, amikor nem elérhető szeretői számára, és fehéret, amikor igen.

2. Ki a főhőse?
Egy fiktív karakter, Marguerite Gautier, a betegségtől szenvedő kurtizán tragikus szerelmi történetét meséli el Armand Duvallal, egy fiatal jómódú férfival. Marguerite alakját egy létező személy, Marie Duplessis ihlette, akivel rövid ideig Dumas is szerelmi viszonyt ápolt.

3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert egy kurtizán a főhős, akiről akkori társadalmi helyzete ellenére Dumas érzékeny képet fest. Marguerite karaktere által betekintést nyerhetünk a kor erkölcseibe, a 19. századi párizsi pezsgő életbe, a kurtizánok törékeny világába.

+ 1 érdekesség: a regényből maga Dumas írt színházi darabot, amit 1852-ben mutattak be, és máig a legsikeresebb az összes színdarabja közül. Ez a siker inspirálta Verdit a La traviata megírására, amit aztán 1853-ban mutattak be Velencében.
Link: La Traviata: “Libiamo, ne’ lieti calici”

December – Thomas Hardy: Távol a világ zajától (Far from the Madding Crowd)

1. Miért ez a címe?
Hardy Thomas Gray angol költő egy 1751-es verséből (Elegy Written in a Country Churchyard) vette az ötletet, a „Far from the madding crowd’s ignoble strife…” sorból. Bár Gray idealizálja a vidéket, Hardy ironikus értelemben használja a madding crowd kifejezést, ugyanis az ő Wessexe nem sokban különbözik a nagyvárostól. Az emberi kapcsolatok itt is, ott is bonyolultak.

2. Ki a főhős?
Bathseba Everdene, akinek életét és kapcsolatainak alakulását követhetjük nyomon. Először csak rokonaihoz költözik, később nagybátyja örököseként vagyonra és birtokra tesz szert. Története egyszerre szól a nőről, aki próbál egyedül érvényesülni egy birtok tulajdonosaként, de arról a nőről is, aki szerelemre, házasságra vágyik, és keresi a hozzáillő párt. Igazi érzelmi útvesztő ez.

3. Miért olvasd el?
Leginkább a három, nagyon különböző férfikarakter miatt, akik rendkívül hangsúlyos szerepet kapnak a cselekmény alakulásában. William Boldwood, a magányos szomszéd rajong Bathsebáért, de érzelmei nem lelnek viszonzásra. Frank Troy őrmester csábító, de szörnyű titkokat rejteget, és ugyan elveszi feleségül főhősnőnket, a házasság azonban hamar zátonyra fut. A hűséges pásztor, a mély érzésű Gabriel Oak a harmadik, egyben a legkiemelkedőbb közülük, aki valódi támasza lesz Bathsebának.

Link a Molyos polchoz:
(308) 2024-es Klasszikus Keddek · Moly

Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Békés karácsonyi ünnepeket kívánok az alább letölthető naptárral!

Az adventi időszakot egy különleges regénnyel indította a YA és NA írásokra fókuszáló kiadó. November 30-án megjelent Sárközi Erika Nilla regénye, a misztikummal, fizikai és lélektani próbákkal tűzdelt Carpe Noctem – Ragadd meg az éjt! Írói debütálása alkalmából bátorkodtam felkérni a szerzőt egy interjúra, ezúttal is köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre.

Fülszöveg:
Tizenkét csillagjegy és egyetlen éjszaka: generációjuk legnagyobb Párbaja az indigókék égbolt alatt dől el. A győztes dicsőséget hoz a családjának, a megmérettetésből világra szóló sztorik születnek.
A húszéves Asra egész életében nővére árnyékában élt, aki anno egyetlen hajszállal csúszott le az első helyről, így most mindenki diadalmat vár tőle. Csakhogy ő utálja a konvenciókat, és semmi kedve értelmetlen játékokat játszani egy szimbolikus győzelemért, amikor dolgozhatna is nagyszabású projektjén. Ráadásul a szíve is az emberi világhoz húzza, miután megismerkedett a titokzatos Caspiannel.
Asrának azonban szüksége van a tizenkét család támogatására, hogy sikerüljön a terve. Ehhez az út pedig a Csillagpárbajon keresztül vezet, ahol győzelmet kell aratnia.
Kaland és kockázat.
Veszély és varázslat.
Szenvedély és szerelem.
Az indulás helye adott ezen a sötétbe burkolózó játékmezőn, az viszont, hogy hová érkeznek, csak rajtuk múlik.

Hogy jött az írás az életedbe, és hogyan illeszted be a mindennapjaidba munka és magánélet mellett?

Az írásba fiatal és rajongó tiniként csöppentem – annyira megbabonáztak filmek, könyvek, színészek, hogy egyszerűen muszáj volt kiélnem ezt a rajongást, nos, azóta ezek a mániák elmúltak, de az írás szeretete megmaradt. Sajnos azonban kevesebb időm jut rá, mint amennyit szeretnék szentelni neki. Általában esténként tudok egy-egy történettel foglalkozni, amikor mindenki elaludt és végre csend van 🙂 Talán pont ezért is haladok lassan…

Milyen írások születtek a tolladból az első regényed előtt? Hol olvashatjuk ezeket?

Hosszú éveken keresztül bloggerkedtem, Merengőre is sokat írtam, aztán jött a Wattpad – hogyha valaki elhívatott, ezeket könnyen megtalálja a mai napig: de nem ajánlom kifejezetten, ugyanis némelyik történet pont az internet elfeledett fiókjaiba való 🙂

Általában realista romantikus vagy fantasy regényeket írtam, ez mondjuk azóta sem változott.

Oszlopos tagja vagy a Skarlát Kiadónak, ahol a regény is megjelent. Hogy jutottál/jutottatok el az alapításhoz, és mi a koncepciótok?

Ez egy hosszú folyamat volt, aminél csupán a cseresznye a torta tetején az a bizonyos beszélgetés Anett és köztem, hogy „alapítsunk egy kiadót!” Sok mindent láttunk az idáig vezető úton, tapasztaltunk is a bőrünkön, és úgy gondoltuk, szeretnénk egy olyan helyet, ahol elkerülhetjük ezeket a számunkra kényelmetlen dolgokat. Valahol ez is a koncepciónk: partnerek lenni a kiadásban az írókkal és a velünk dolgozó szakemberekkel, valamint az olvasók kiemelt tisztelete. Hiszen nekik szánjuk a könyveket.

Mi volt az az ötletcsíra, amiből kibontakozott a Carpe Noctem, esetleg mi adta az ihletet?

Szuper kérdés, köszönöm! Van a regényben egy jelenet – pontosabban az egyik és igen fontos próbatétel –, ami teljesen véletlenszerűen megszületetett a fejemben és végig is pörgött, aztán pedig nem hagyott nyugodni. Így abból kiindulva, hogy mi történik ott, építettem fel a sztorit és a karaktereket.

A csillagjegyek ötlete pedig onnan származik, hogy szerettem volna egy misztikus történetet írni, de nem keményvonalas fantasyt, így végül arra gondoltam, miért ne?

Milyen hosszú volt az írás folyamata, és miként élted meg lelkileg? Voltak hullámvölgyek és hegyek?

Ez egy nagyon izgalmas kérdés, ugyanis eredetileg a Carpe noctemet nagyjából másfél éve kezdtem írni, azzal az elképzeléssel, hogy majd maximum feltöltöm a Wattpadra. Nos, az írásban akkor elakadtam három fejezet után… Több mint egy évre. Idén tavasszal vettem újra elő, hogy akkor ezt most befejezem, amit nyár végére sikerült elérni.

A megírás folyamata nem tartott olyan hosszú ideig, viszont hektikus volt, ugyanis előfordult, hogy heteken keresztül egyetlen betűt sem tudtam írni, más napokon viszont simán hoztam 10-15 oldalt is. Ez volt igazából a hullámvölgy: megtalálni azt az erőt magamban, hogy leüljek írni a hosszú napok után és lényegében minden más szabadidős tevékenység helyett.

De amint ezeken a holtpontokon átestem, nagyon élveztem! Engem is sokszor meglepett a történet, a szereplőkkel ébredtem és feküdtem, mintha egy lettem volna közülük.

Voltak olyan szerzők, regények, amik inspiráltak?

A Caraval-trilógia annyira elvarázsolt, hogy annak olvasása közben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy jó lenne egy olyan regényt írni, ahol a szereplőknek feladatokat kell teljesíteniük.

A párbaj önmagában egy rendkívül érdekes eleme a történetnek. Az egyes állomásokat gondos tervezés előzte meg, vagy írás közben csak úgy jöttek maguktól?

Ó, a párbajok… A legnehezebb részei voltak az írásnak. Ezzel végül is válaszoltam a kérdésre? 😀

Egyébként volt, ami teljesen adta magát és ezért bűn lett volna kihagyni, más próbatételekért vért izzadtam. (Igen, a szereplőkkel együtt :))

Milyen kutatásokra volt szükséged a csillagképekkel kapcsolatban? Te magad el szoktad olvasni a horoszkópodat?

Furcsa lesz ez a válasz, de… nem. Nagyon ritkán olvasok horoszkópokat, a csillagjegyek tulajdonságait is csak alapként használtam, ezért is nem építettem világot az asztrológiára, hanem kreáltam a regényhez egy sajátot.

A kutatásaim is a csillagjegyek milyenségében merült ki a leginkább, mindenkit a típusok alapján teremtettem meg: ezért lett például a főszereplő is Vízöntő, mert hozzá tudtam azokat a tulajdonságokat társítani, amiket elképzeltem magamban.

A történet főhőse Asra, a Vízöntő, aki nagyon nyerni akar, hogy elérje céljait, kivívja családja elismerését. A másik izgalmas-sejtelmes karakter a Skorpió. Mindketten céltudatosak, lélekben erősek. Milyen volt velük dolgozni? Volt olyan, amikor át akarták venni az irányítást, vagy szigorúan fogtad őket?

Asrával meglepően könnyű volt dolgozni, már a legelejétől tudtam, hogy milyen karaktert szeretnék a főszerepre, és ő tökéletesen hozta azt, de hogyha épp a Skorpiót említetted, vele azért gondban voltam. Nehezebben hallottam meg a „hangját”, a „skorpióságát” (ez amúgy is egy elég vitatott jegy), úgyhogy ő nem könnyítette meg a dolgom. De ez legalább karakterhű 😀

Melyik mellékkarakter áll hozzád közel, és kit érzel magadtól a legtávolabb?

Ó, ez a kérdés kicsit mumus nekem… Nem tudok egyetlen kedvenc mellékszereplőt sem választani, én viszont bak vagyok, így a regénybeli Bak karaktere akaratlanul is közel áll hozzám.

A legtávolabb? Az Ikreket mondanám.

Volt legkedvesebb részed a regényben, és volt, ami nagyon megdolgoztatott?

A legkedvencebb részem a számháború, szerettem annak a jelenetnek a dinamikáját, ahogy megmozdulnak a karakterek az éjszakai erdőben, ilyen régi táborozós érzésem van tőle 🙂

Több olyan is volt, ami nagyon megdolgoztatott, de spoiler nélkül említek egyet: a Mérleg próbája. Hetekig ültem afölött a rész fölött, hogy összeálljon!

Egy regény megírása, szerkesztése és kiadása hosszú út e-book esetén is. Te hogy élted meg a folyamatot, és kikkel dolgoztál együtt?

A Carpe noctemet Monos Anett szerkesztette, akinek ez a könyv volt az első regényszerkesztése, de szerintem remek munkát végzett, gördülékenyen dolgoztunk együtt, megértettük a másik szándékait, súrlódás sem volt köztünk. Ő nagyon élvezte, hogy javíthat, én meg élveztem, hogy jobb lesz a történet 🙂

A korrektúrát Koós Patrícia végezte, ő több kiadónak is dolgozik, így remek tapasztalattal és rálátással tudott nekünk itt is segíteni. Kocsondi Nelli készítette a regény elején lévő csodás illusztrációt és Bodnár Alexandra tördelte végleges könyvformába, pedig ez nem volt egyszerű feladat, úgyhogy emelem kalapom előtte.

Igazi szupercsapattal dolgozhattam együtt, sok kellemetlen tapasztalattal ellentétben nekem a szerkesztés és a többi folyamat követése igazi élmény volt.

Mik a hosszútávú terveid? Milyen történetekre számíthatunk még tőled, és legfőképp mikor?

Készülünk a kiadóban a jövő évre, lesznek meglepetések és szuper történetek 2025-ben is. Nekem több regény és regénykezdemény lapul a fiókomban, de legközelebb azt a fantasysorozatot szeretném elhozni, ami a szívem csücske már évek óta. Abban rengeteg mágia, varázslat, alakváltók, lámpások és dzsinnek is vannak…

A regény értékelése a Rágcsálótól:

A Carpe Noctem már a csillagjegyekkel felkeltette az érdeklődésemet. Az alapkoncepció ezért külön figyelmet igényel: nagy, befolyásos családok, akik generációkon át örökítik a különleges képességeket és a tízévente esedékes Párbajon való részvételt. Az eseményeket Asra, a Vízöntő szemszögén keresztül követhetjük, aki kitartásával és érzékenységével hamar belopta magát a szívembe. Bizonyítani akar, de jótékony célja is van. Ahogy a Párbajok követték egymást, úgy vonódtam be folyamatosan érzelmileg ebbe a komoly fizikai és lélektani küzdelembe, ami egy idő után már nem csak és kizárólag Asra megmérettetése volt, hanem az összes jegy „utazása”. A nagy esemény hatására mindenki változik, nagy ellentétek és titkok lepleződnek le, de a csapatszellem kialakulása sem marad el. Kiváló történet a hagyományok tiszteletéről, azok megtörésének és továbbvitelének kérdéséről, és arról, hol is helyezkedik el ebben az egész képletben az egyén.

A regény másik hangsúlyos eleme a romantikus szál, ami nem mellékesen, hanem a Párbaj eseményeihez szorosan illeszkedve bontakozik ki. Asra szíve a titokzatos Caspiané, miközben Rion, a Skorpió egyre közelebb kerül hozzá. A szóváltások, a lassan, de érzékletesen megmutatott vonzalom miatt egyre jobban izgultam, hogy Caspian kerüljön ki a képből, és vegye át a helyét Rion. Végül aztán a váratlan fordulatok megoldották ezt a helyzetet is. 😊 Örülök, hogy olyan párról olvashattam, akik a történet során nemcsak megmutatták, hogy mennyire illenek egymáshoz, de tanúja voltam összecsiszolódásuknak is. Jó szívvel ajánlom a Carpe Noctemet azoknak, akik szeretik a próbatételekkel teli regényeket, a romantikával megfűszerezett izgalmakat, a lélektani folyamatok finom ábrázolását.

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg
a Skarlát Kiadó honlapját,
ahonnan ingyenesen letöltheted!

Kezdőlap – Skarlát Kiadó (skarlatkiado.net)

Linkek:

Alkotó · Sárközi Erika · Moly

Carpe noctem – Ragadd meg az éjt! · Sárközi Erika · Könyv · Moly

Nemrég lehetőséget kaptam arra Elena Honoria írónőtől, hogy két regényén keresztül is bepillantást nyerhessek a munkásságába. A 2023-ban megjelent Lélekszilánkok több rövidebb történetből áll, míg az idén ősszel nagyközönség elé kerülő Szívembe zárva egy többkötetes szerelmi történet nyitánya.

Lélekszilánkok

Fülszöveg:

„Szerelmek, melyek rabul ejtenek. Körbefonnak lágy selyemszálakkal. Simogatnak, mélyen lelkünkbe ivódnak. Azt hisszük, örökké tart ez az érzés. Azt hisszük, mindig így lesz, hogy szárnyalunk és boldogok leszünk örökkön örökké…
…aztán felébredünk. Négy történet, négy szerelem, melyek a párkapcsolat szövevényes útjain próbálják leküzdeni az élet akadályait. Vajon sikerül? Menthető, az ami egykoron szenvedélyes szerelem volt, vagy minden csak szemfényvesztés?”

A négy történet úgy is jellemezhető, hogy variációk egy témára: központi elemük a megromlott párkapcsolat vagy házasság, a szerző pedig remekül mutatja be az ezzel kapcsolatos érzelmi reakciók sokféleségét, a problémák kezelésére tett kísérletek változatosságát. Elena Honoria rövid, gyorsan olvasható történeteinek fókuszában olyan (mondhatni örökké) aktuális témákat dolgoz fel, melyek elgondolkodtatnak, ugyanakkor az író nem felejt el utat mutatni a megoldás felé. Minden történet erősen női fókuszú, de van olyan is, amiben beleleshetünk a férfikarakter fejébe is. Elsősorban azoknak ajánlom a Lélekszilánkokat, akik érdeklődnek az ilyen jellegű történetek iránt, Elena ugyanis érdekes emberi életutakat mutat nekünk.

Lássuk a történeteket egyesével! A Párterápia a szétválás vagy együtt maradás dilemmája köré épül, amit nehezít a kapcsolatból született gyermekek iránti felelősségérzet, a közösen átélt múlt, felépített élet, és a jelen kínzó bizonytalansága. Számomra a történet igazi érzelmi hullámvasút volt, és ha először kilátástalannak is tűnt a főhősnő élete, a végén megkaptam a pozitív üzenetet. A Szemfényvesztés kusza párkapcsolati szálakat tár elénk munkahelyi ellentétekkel, felszínre kerülő hazugságokkal és kibukó titkokkal. Nekem a történet nagy erősségei az utóbbiak voltak: szinte izgultam, mikor mi fog kiderülni, de legfőképp hogyan. A Vágyak a sok nőt érintő kényszerpálya témáját és az elfojtott vágyakat dolgozza fel, de emellett szerepet kap egy jóakaró barátnő, aki különösen szimpatikussá vált számomra. Ennél a résznél a bátorság és a tenni akarás szólított meg leginkább. A Cukorfalatban három szereplő fejébe is betekintést nyerhetünk: a feleség, a férj és az a bizonyos harmadik személy is meg-megmutatja érzelmeit, megéléseit, problémáit. A pénz és az azzal járó kényelem, a ragaszkodás említése különösen erős töltetet adott hozzá.

Darina és Alexander 1. Szívembe zárva

Fülszöveg:

„Azt ​hazudta, hogy szeret, majd magamra hagyott.”
Darina nem tud túllépni szereleme árulásán. Miután azzal szembesül, hogy Alexander becsapta és kisétált az életéből, messzire menekül, hogy újra építse önmagát. De hiába a nagy távolság, ha továbbra sem tudja elengedni a férfit.
Amikor lehetőséget kap, hogy egy különleges gyógymód segítségével eltüntesse múltja fájdalmas emlékeit, egy percig sem habozik és belevág a kezelésbe.
Amikor eléri célját és minden tökéletesnek látszik, egy éjjel váratlan dolog történik, ami alapjaiban forgatja fel nyugodt életét.
Egy szenvedélyes viszony, egy titokzatos idegen, miközben a múlt árnyai egyre veszedelmesebb alakot öltenek.

„Hazudnom kellett, hogy biztonságban tudjam.”
Alexander már többször újjászületett, és minden korábbi életére emlékszik. Egyetlen vágy vezérli az emberöltők során: megkeresni és meghódítani igaz szerelmét, akit neki rendelt a sors. De a nő erről mit sem tud, mert minden születésekor elfelejti előző életét.
Amikor Alexander rátalál Darinára, még nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb árat kell fizetnie szerelme biztonságáért, mert az életüket megkeserítő démon lesben áll, hogy lecsapjon.

Elena romantikus regénysorozatának első kötete hamar beszippantott, főként mert az „együtt lenni vagy veszély miatt elengedni” kérdéskört érintette, amit nagyon izgalmasnak tartok. Váltott szemszögű történetében Darinából kapunk többet, így vele tudtam könnyebben azonosulni, Alexanderrel kevésbé. Bízom benne, hogy a folytatásban belőle is többet kapunk, pl. a családi hátteréből és kényszerű helyzetéből. A misztikum figyelemfelkeltő, a fátyol ötlete és az amulettek jelentősége különösen tetszett, szívesen olvastam volna róla még többet, ahogy Alexander múltbéli megéléseiről is. A sodró lendületű események, a múlt-jelen jól komponált váltakozása, az érzékletes erotikus jelenetek erősségei ennek a regénynek, így remek olvasmányélmény lehet azoknak, akik bepillantást szeretnének kapni Elena misztikummal fűszerezett romantikájába. Akárcsak a Lélekszilánkok, a Szívembe zárva is elgondolkodtat, de közben kedvet csinál a folytatáshoz.

„Keress meg!
A hang a fejemben most sokkal hangosabb és sürgetőbb. Talán mégsem a képzeletem játszik velem, tényleg befurakodott valaki a gondolataimba.
Nincs bennem félelem, sokkal inkább kíváncsiság és érdeklődés. Hogy lehetséges ez?”
(Idézet a regényből)

„Szerethetünk valakit annyira, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket? És szerethetünk valakit olyan mélyen, hogy érte bármilyen áldozatra képesek lennénk? A válaszom: igen. Én Alexanderért bármire hajlandó lennék.”
(Idézet a regényből)

További információk a szerzőről és könyveiről:

Elena Honoria – Könyvek, blogtörténetek, versek, kulisszatitkok

Lélekszilánkok · Elena Honoria · Könyv · Moly

Lélekszilánkok – részlet – Elena Honoria

Szívembe zárva · Elena Honoria · Könyv · Moly

Szívembe zárva – részlet – Elena Honoria

Ezúttal a BL (Boys’ Love) történetek világába kalauzolunk el Titeket. Vendégszerzőnk cikkéből megismerhetjük történetét, irányait és sikerének titkát.
Fogadjátok szeretettel April Faye írását!

A vendégcikk topic azért jött létre, hogy még több szempont teret kapjon a Rágcsálón,
egyúttal lehetőséget kapjanak olyan szerzők is munkásságuk és kutatásaik bemutatására, akik egy adott téma kiemelt ismerői, tudásuk pedig gazdagítja a romantikus zsáner megismerését.

Miért olvasnak a lányok BL-t?

Amikor elkezdtem kizárólag BL-t írni, sokan feltették nekem ugyanezt a kérdést, csak kicsit személyesebb megfogalmazásban. „Miért írsz BL-t lány létedre?” Sok töprengés és önvizsgálat után végül arra jutottam, hogy egyszerűen nem szeretem a hetero kapcsolatok dinamikáit és azt az eredendő egyenlőtlenséget, ami valahogy mindig ott van a háttérben. Mint hivatásos túlgondoló és agyonelemző, természetesen nem álltam meg itt. Vannak a témáról könyveim is, úgyhogy khmkhm *torokköszörül* engedjétek meg, hogy megosszam veletek is, amit a japán „BL studies” (avagy a BL ismeretek) kapcsán eddig kiderítettem.

Rövid bemutatkozás a szerzőtől:
Sziasztok! A nevem April Faye, és többnyire romantikus-erotikus BL regényeket írok. Szeretem az izgalmas, nyers és érzelmes történeteket, a bonyolult karaktereket és a könnyed fantasy világokat. Az írásaim hiánytalanul megtalálhatóak a Wattpadon.
Az alábbi felületeken követhettek: https://linktr.ee/aprilfayebooks.
Köszönöm, ha benéztek hozzám!

Mi az a BL? – Gyorstalpaló töriből

Amikor ebben az esszében BL-ről beszélek, akkor elsősorban az ázsiai BL-ekre gondolok. Ennek egyrészt az az oka, hogy a tanulmányköteteim is ezekről szólnak, másrészt az, hogy én a japán yaoi/BL mangák révén találkoztam először a műfajjal. Japán rajongóként, tartalomkészítőként, majd egyetemistaként hosszú időt töltöttem ázsiai történetek (mangák, animék, doramák, BL light novelek és danmei regények) közelében, és ez valószínűleg lenyomatot hagyott az írásaimon is. Az ázsiai (nem csak japán, ugyanúgy koreai, kínai, thai stb.) BL tartalmak jelentősen különböznek az Amerikából érkező LMBTQ+ regényektől abban a tekintetben, hogy ezeket „nők” írják kifejezetten „nőknek”. Legalábbis így szokták ezt megfogalmazni, de ez azért nem feltétlenül ilyen szögletes. (Erre a végén még kitérek. Nem rekesztünk itt ki senkit sem.🤗)

A yaoi, shounen-ai és BL (Boys’ Love) műfajok a japán shoujo mangákból erednek, amelyek női olvasók számára készülnek. A shounen ai (fiúszerelem) kifejezést először az 1970-es években használták a két fiú romantikus kapcsolatát ábrázoló, elsősorban tragikus vagy melodramatikus képregényekre. Ezt a műfajt a Showa 24-ik évében (1949 körül) alkotó „Virágzó 24-eseknek” (花の24年組) nevezett női mangaművészek tették igazán népszerűvé, akik újfajta romantikus narratívákat teremtettek a férfi karakterek között. A yaoi kifejezés az 1980-as években jelent meg, és kezdetben főként az amatőr, rajongói alkotásokra utalt. Az akroníma a „yama nashi, ochi nashi, imi nashi” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „nincs csúcspontja, nincs csattanója, nincs értelme”, utalva arra, hogy ezek a rajongói történetek inkább az erotikus jelenetekre koncentráltak, mintsem a bonyolult cselekményekre.

A Boys’ Love (BL) kifejezés az 1990-es években került előtérbe, amikor a műfaj kereskedelmi szinten is megerősödött, és egyre több manga, anime, valamint egyéb médiatermék jelent meg a férfi-férfi romantikus történetek témájában. A BL-t ma gyakran használják gyűjtőfogalomként már nem csak az Ázsiából származó médiatermékekre is.

A BL zsáner kritikája

Ahogy egyre népszerűbb lett a BL zsáner, úgy érte egyre több kritika. Az úgynevezett „yaoi-vita” (yaoi ronsou) során, már a ’90-es évek elején több meleg aktivista is felvetette, hogy ezek a női írók és olvasók által dominált műfajok nem hitelesen ábrázolják a meleg férfiakat, sok esetben csupán a női fantáziák tárgyává teszik őket. Satou Masaki, aki a vitában az egyik legkritikusabb hang volt, úgy vélte, hogy a BL és yaoi művekben megjelenő férfi karakterek nem valós emberek, hanem inkább „unikornis-szerű figurák”, amelyeket a nők a saját szórakoztatásukra hoztak létre. Mizoguchi Akiko szerint a BL gyakran homofób elemeket is tartalmazhat, mivel a történetek szereplői sokszor tagadják saját homoszexualitásukat, vagy bűntudatot éreznek a férfi-férfi kapcsolat miatt, és ez nincs megfelelően kezelve ezekben a művekben.

Meg kell jegyezni, hogy azóta a műfaj valamelyest fejlődött, és már sok olyan történet van, amelyik igyekszik elkerülni ezeket a hibákat. (Pl. újabban már felkérnek LMBTQ konzultánsokat az élőszereplős BL sorozatok egy részéhez – ld. Kieta Hatsukoi)

Miért lehet ilyen népszerű a BL az ázsiai nők (és mindenki más) körében – a pszichoanalitika szerint?

A magas maszkulinitású társadalmakban a hagyományos nemi szerepek jellemzően merevebbek. Japán maszkulinitási indexe nagyon magas, 92-es értéket mutat. Egyébként maszkulin társadalomnak számít Amerika, Kína vagy éppen Magyarország is. A BL történetek lehetőséget nyújtanak a nők számára, hogy kilépjenek ezekből a patriarchális szerepkényszerekből. Ez az oka annak, hogy a BL műfaj ilyen sok helyen ennyire népszerű lehet a nők körében. Egy szóval a BL történetek olvasása lehetőséget ad a nőknek arra, hogy eltávolodjanak azoktól a társadalmi elvárásoktól, amelyek a női létet a szépség és fiatalság, az anyaság és a gyerekvállalás szerepeire szűkítik le. Mivel a BL-ekben férfiak közötti romantikus kapcsolatokat követünk nyomon, a nők kiszabadulhatnak azokból a hagyományos keretekből, amelyekkel szembesülnek a való életben, és egy olyan világba merülhetnek el, ahol nem nehezednek rájuk ezek a nyomások. Így a BL egy olyan fantáziavilágot teremt, ahol a nők megélhetik a szexualitással és intimitással kapcsolatos érzéseiket anélkül, hogy közvetlenül az ő női szerepükre vonatkozó társadalmi hatások befolyásolnák őket.

A BL történetek emellett lehetővé teszik a nőknek azt is, hogy szégyen nélkül fedezzék fel a vágyaikat és fantáziáikat. A nők szexualitását rengeteg stigma éri, és sok elfojtás tapad hozzá. Mivel az ilyen történetekben csak férfiak szerepelnek, a női olvasók távolságot tarthatnak a saját női szerepüktől, és biztonságosabb, kevésbé közvetlen módon fogyaszthatnak erotikus tartalmakat. De ahogy azt már korábban is pedzegettem, a BL nem csak a női olvasók számára nyújt menedéket.

Az olvasók egy része az androgün karakterek miatt vonzódik ezekhez a történetekhez. Hiszen az ilyen sztorikban a férfi szereplők gyakran lágyabb, hagyományosan nőiesebb (fizikai és/vagy lelki) tulajdonságokat hordoznak, ami a nemi szerepek átalakulását mutatja. Ez felszabadító élményt nyújthat az olvasók számára. Az ilyen karakterek révén az olvasók könnyebben megtalálhatják a saját identitásukat vagy felfedezhetik annak rugalmasságát. A férfiak számára a BL különösen azért lehet vonzó, mert a karakterek gyakran megszegik a maszkulin elvárásokat. A férfi karakterek sebezhetőek, érzékenyek, a hagyományos férfiasságban alulértékelt értékeket hordoznak. Ily módon a BL olvasó férfiak megélhetik a személyiségük egy olyan oldalát, amelyet máskülönben nem (ld. még: a fudanshi-jelenség).

Mivel a BL-ekben szereplő férfiak nem klasszikus férfiak, sőt, egyes vélemények szerint ezek a karakterek valójában nemtelenek abban az értelemben, hogy túllépnek a hagyományos nemi kategóriákon, ezért, a BL-ekben található férfi-férfi kapcsolatok ábrázolása képes egy olyan teret létrehozni, ahol a hagyományos nemi dinamikák feloldódnak, és az olvasók új dinamikákat fedezhetnek fel. A keleti BL történetek nem feltétlenül az autentikusságot helyezik a középpontba, hanem a képzelet szabadságáról és a nemi szerepekkel való játék lehetőségéről szólnak.

Nyugati vs. keleti BL

A nyugati BL eredete nagyban visszavezethető a keleti BL műfajára, különösen a Japán BL/yaoi történetekre. A zsáner a ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején kezdett népszerűvé válni nyugaton, és idomult a nyugati társadalmi szokásokhoz és az aktuális társadalmi folyamatokhoz.

A nyugati és a keleti BL között a legnagyobb különbség éppen ebből ered. A nyugati alkotók sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az LMBTQ+ közösség valósághűbb ábrázolására. A történetekben több figyelmet fordítanak a meleg identitás, a szexualitás, és az LMBTQ+ témák hiteles reprezentációjára, éppen ezért sokkal alkalmasabbak érzékenyítésre. Az LMBTQ+ közösség tagjaként – még ha sokszor le is marad az az A betű a betűszóból – számomra is kiemelten fontos, hogy minél több saját hangú LMBTQ+ szerző kapjon lehetőséget a megjelenésre és megszólalásra, mert igazából ez segít megmutatni az olvasóknak az LMBTQ+ közösség valódi, emberi arcát.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a két irányvonal jól megférhet egymás mellett békében. Mert egy valami közös mindkettőben: segítenek az olvasónak elmerülni egy másik világban, és feloldódni egy történetben.

Felhasznált irodalom és további olvasnivalók a témában:

Hori Akiko, Mori Naoko: BL no kyoukasho

Mark McLelland, Kazumi Nagaike, Katsuhiko Suganuma, James Welker: Boys Love Manga and Beyond: History, Culture, and Community in Japan

Dru Pagliassotti: Reading Boys’ Love in the West (Participations: Journal of Audience & Reception Studies c. kötet)

Mizoguchi Akiko: Male-Male Romance by and for Women in Japan: A History and the Subgenres of Yaoi Fictions

Geert Hofstede: Kultúrák és szervezetek (kulturális dimenziók – maszkulinitás femininitás)

Ismét az ellenfelekből szerelmeseket helyezzük fókuszba, ezúttal azonban fantasy műveket fogok ajánlani a zsáner és a toposz kedvelőinek. A cikk apropója Rezeda Réka debütáló Young Adult fantasy regényének, a Bábmesternek a megjelenése.

Korábban már górcső alá vettem Monos Anett Szenvedélyes hadviselés című regényén keresztül, a toposz azonban rendkívül nagy népszerűségnek örvend a fantasy írók és olvasók körében is, így ebben a cikkben egy másik magyar szerző, Rezeda Réka művéhez írtam kedvcsinálót, akik pedig további csemegére éheznek, egy rövid összeállítást kapnak további könyvekből.

Ha lemaradtál az előző cikkről: Toposz-mustra 1. Ellenfelekből szerelmesek Szenvedélyes hadviselésben – Romantikusrágcsáló (romantikusragcsalo.hu)

Rezeda Réka: Bábmester (Tüske és gyopár 1.)

Fülszöveg:

Érdemes feláldozni a boldogságodat a bosszú oltárán?
Sivriel Thornrage nem emlékszik a szülei arcára. Gyilkosuk, Merzen vonásai viszont a mai napig kísértik. Sivriel számára holttá dermedt az idő, és csak akkor lelhet újra magára, ha végez Merzen herceggel. Tíz éven át dédelgette magában a gyűlöletet, és most a napkirály halála végre alkalmat teremt, hogy az udvarba utazzon, és bosszút álljon.
Csakhogy a királyi palotában Sivriel halálos cselszövések hálójába gabalyodik. Ha el akarja pusztítani Merzent, kénytelen szövetségre lépni Bastiennel, a vonzó, de arrogáns herceggel. Bastien azonban titkon a maga hálóját szövi…
Ki a valódi ellenség? Mi az, amiért érdemes harcolni?
Vajon örökre a gyűlölet marad a lány egyetlen igaz szerelme?
Sivriel útját ármány és árulás kíséri. Ha nem vigyáz, mindent elveszít, amiért küzdött…
Rezeda Réka lebilincselő fantasytörténete a X. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes regénye.
Engedd, hogy behálózzon!

A Bábmester egy gondosan megtervezett világú, pergős cselekményű YA fantasy, ami erős nyitány egy sorozathoz. Az alaphelyzet (főhősnő elveszítette a szüleit) sokaknak ismerős lehet, a történet azonban számos fordulattal és csavarral szögezi magához az olvasót, egyedi módon használva ki a benne rejlő lehetőségeket. A két kiemelkedő karakter, a tántoríthatatlan Sivriel és az intrikus Bastien kapcsolatának alakulása különleges fűszer ebben a regényben. Különösen tetszett, hogy Réka hagyott időt a karaktereknek megélni a pillanatnyi érzelmeiket, apránként építette fel a kapcsolatot, a történések és egymás által pedig mindketten fejlődtek érzelmileg.

Sivriel Thornrage karakterében egy olyan lányt ismerhetünk meg, akit a harag és a gyűlölet éltet, azonban a szeretet erejének gondolata, amit édesanyja ültetett el a fejében, végig vele van, fejlődése során pedig magának rá kell jönnie akár a saját bőrén tapasztaltak révén, hogy melyik út visz előre: a kegyetlen bosszú vagy nyitni a szeretet felé. A szeretet felé, ami lehet, hogy csupán egy karnyújtásnyira van. Tetszett, hogy Sivrielt reálisan, félelmekkel és vágyakkal ábrázolta a szerző, és ha Sivriel ha el is számítja magát néha, csetlik-botlik egy adott helyzetben, feláll, és küzd tovább önmagáért és az övéiért. Külön örültem Kócosnak, és Sivriel vele való kapcsolatának is.

Bastien herceg túlságosan jóképű és túlságosan arrogáns – pont ezért nagyon megkedveltem. Az intrikákkal és cselszövésekkel teli királyi udvarban tervei szerint igyekszik mozgatni a szálakat, miközben maga is küzd múltbéli sérelmeivel és traumáival, ami nagyban kapcsolódik nagybátyjához, a Sivriel által is gyűlölt Merzenhez. Bastient titkok övezik, a puzzle darabkákat pedig Sivriel az események során rakja össze vele kapcsolatban – én pedig minden pontját nagy érdeklődéssel figyeltem. A történetben végig ott lebeg köztük a bizalom kérdése, ami újra és újra próba elé állítja mindkettőjüket. Bár Bastien nem kapott a regényben külön nézőpontot, Sivriel szemén keresztül pontosan nyomon követhetjük az ő érzelmeit, fejlődését is. Sok az akadály, adott pillanatokban érthető, ha a szereplők el-elbizonytalanodnak, elvesztik a reményt, de lelki erejük leginkább abban mutatkozik meg, hogy felismerik a megoldás lehetőségét, és cselekednek.

A szerző kiforrott stílussal mesél két nehéz helyzetben lévő fiatalról, akik az intrikák és az érzelmek viharában keresik a megoldásokat. Remek első regény, bevezető egy mágiával átszőtt, politikai cselszövésekben bővelkedő világba, ami nem fél aktuális témákat is fókuszba helyezni. És ez még csak a kezdet… 🙂

Beleolvasó: rezeda-reka-babmester-beleolvaso.pdf (moly.hu)

További információ: Bábmester · Rezeda Réka · Könyv · Moly

Ajánló további fantasy regényekről:

Holly Black: A kegyetlen herceg (A levegő népe 1.)

Fülszöveg:

Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.
Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.
Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.
A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.
Hagyd, hogy elbűvöljön!

Beleolvasó: holly-black-the-cruel-prince-a-kegyetlen-herceg-beleolvaso.pdf (moly.hu)

További információ: The Cruel Prince – A kegyetlen herceg · Holly Black · Könyv · Moly

Rebecca Ross: Isteni riválisok (Letters of Enchantment 1.)

Fülszöveg:

Két fiatal rivális szerelemre talál egy mágikus kapcsolaton keresztül, és szembe kell nézniük a pokol bugyraival egy istenek közötti háború viharában, ami örökre megpecsételheti a sorsukat.
Évszázadokig tartó álmukból felébredve az istenek ismét háborúznak. De a tizennyolc éves Iris Winnow csak a családját próbálja egyben tartani. Az anyja függőségével küzd, míg a bátyja eltűnt a fronton. Iris egyetlen reménye, hogy megszerzi a rovatvezetői előléptetést az Oathi Közlönynél.
Hogy megbirkózzon aggodalmaival, Iris leveleket ír a testvérének, majd becsúsztatja őket a szekrénye ajtaja alatt, azonban eltűnnek – és egyenesen Roman Kitt, a rideg, de jóképű vetélytársa kezébe kerülnek. Amikor a férfi névtelenül visszaír Irisnek, kettejük között olyan kapcsolat alakul ki, ami elkíséri a lányt egészen a testvéréért, az emberiség jövőjéért és a szerelemért vívott háború csatájának frontvonaláig.

További információ:

Divine Rivals – Isteni riválisok · Rebecca Ross · Könyv · Moly

Carissa Broadbent: The Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai (Nyaxia koronái 1.)

Fülszöveg:

Akár ​ember, akár vámpír vagy, a túlélés szabályai ugyanazok: soha ne bízz, soha ne engedj, és mindig – mindig – vigyázz a szívedre!
Az Éjszülött vámpírkirály örökbe fogadott emberlánya, Oraya olyan világban vetette meg a lábát, amely arra hivatott, hogy végezzen vele. Az egyetlen esélye, hogy valaha puszta prédánál több lehessen, ha részt vesz a Kejari versenyen: a legendás tornán, amelyet maga Nyaxia, a halál istennője szervez.
De a három vámpírház legkiemelkedőbb harcosai között győzelmet aratni nem lesz egyszerű. Így a túlélés érdekében Oraya kénytelen szövetséget kötni egy titokzatos riválissal. Raihnben minden veszélyesnek tűnik. Könyörtelen vámpír, hatékony gyilkos, a lány apjának és uralmának ellensége… valamint Oraya legnagyobb vetélytársa. Ennél azonban sokkal rémisztőbb, hogy Oraya mennyire vonzódik a férfihoz.
A Kejarin viszont nincs helye együttérzésnek. Minden biztosnak hitt tudás, ami Oraya világát alkotta, összeomlik. Raihn ugyan talán mindenkinél jobban megérti őt – ám bimbózó vonzalmuk akár a vesztét is okozhatja egy olyan birodalomban, ahol semmi sem halálosabb a szerelemnél.

További információ:

The Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai · Carissa Broadbent · Könyv · Moly

Lauren Roberts: Powerless – Hatalom nélkül (Hatalom nélkül 1.)

Fülszöveg:

Vadász és préda.
A sors egymásnak rendelte őket.
Ilyában évtizedek óta csak az Eliteket tűrik meg. Amióta a király kihirdette, hogy minden Átlagost száműzni kell a birodalomból, bűnnek számít, ha valakinek nincs természetfeletti képessége.
Paedyn Átlagos, gyerekkora óta az életét kockáztatja azzal, hogy a város nyomornegyedében bujkál, és Látnoknak adja ki magát. Egy nap tudtán kívül megmenti Kait, Ilya egyik hercegét, majd arra kényszerítik, hogy részt vegyen egy könyörtelen viadalon, aminek az egyedüli célja, hogy az Elitek fitogtathassák az erejüket. A lányra nemcsak a nála jóval tapasztaltabb ellenfelei jelentenek veszélyt, hanem a herceg iránt egyre erősödő érzései is…

Beleolvasó:
Powerless_beliv.indd (moly.hu)

További információ:
Powerless – Hatalom nélkül · Lauren Roberts · Könyv · Moly

A nyár végén egy újabb magyar szerző munkásságával kezdtem meg az ismerkedést. Livits Réka által bepillantást nyerhetünk a társastáncok világába: első regénye a tangóra fókuszál, a második pedig egy létező francia táncfesztiválra visz el minket. Hagyd, hogy elragadjon a ritmus és a zene!

Livits Réka első kézirata a 8. Aranymosás Irodalmi válogatón került Rakéta Projektbe, Tangó, Berlin címen pedig 2021 őszén került kiadásra a Könyvmolyképző Kiadó Rubin pöttyös sorozatában. Ezt 2023-ban követte a Francia keringő című Vörös pöttyös regénye, ami már tizenöt éves kortól ajánlott a fiatal olvasóknak. Mindkét könyv közös eleme a tánc, ugyanakkor romantikus kötetek is adott szempontból. Lássuk őket külön-külön!

Tangó, Berlin

A történet főszereplője Noémi, aki párjával, Félixszel Budapestről költözik ideiglenesen Berlinbe. A saját útját kereső nő egy kényelmesnek tűnő érzelmi állapotból, helyzetből indul: több éve tartó párkapcsolata van, és csak átmenetileg tervez Berlinben maradni, a német főváros azonban meg-megmutatja igazi arcát és értékeit neki. Így fedezi fel a tangót, a milongák világát, ami által rájön, hogy Félixszel való kapcsolata korántsem elégíti ki érzelmileg. A történet során lassan rálel a saját hangjára, munkahelyet, barátokat, társaságot talál magának, és olyan dolgokat fedez fel a saját szexualitásával kapcsolatban, amikre korábban még csak nem is gondolt.

„[…] mi is a tangó. Nem csak zene, nem csak tánc, nem feltétlenül egy elegáns dolog. Nem show, nem műmájerkedés, nem csinos lépések egymásutánja. A tangó egy őszinte érzés, fellángoló vonzalom, düh, őrület vagy kétségbeesés. Egy ritmus, egy tánc, amit néhányan még akkor is táncolnak, amikor már járni is alig tudnak. Kikent, remegő matrónák és görnyedt hátú öregurak. A tangó egy mozgalom, egy közösség, egy hatalmas buli! Mi ezt akarjuk átadni nektek. És persze intimitás.„
(Részlet a regényből)

Igazi fejlődéstörténet ez, és ha valamit ki kell emelnem a regényből, akkor az leginkább ez. A tangó tanulása és az abban való elmerülés párhuzamosan fut azzal, hogy Noémi felméri saját szexuális igényeit, belekóstol a változatosságba. A regény egy érzéki tánc romantikával és erotikával fűszerezve. Livits Réka sorai által ízelítőt kapunk az egytáncszerelem állapotából és a poliamóriából, érzékletes leírásai pedig felbecsülhetetlen tudást adnak számunkra a tangóközösségekről és működésükről. A regény elolvasása előtt nem is gondoltam volna, hogy Berlin ekkora központ, és hogy ilyen pezsgő zenei és táncos élet található ott.

Az eseményeket Noémi szemszögéből követhetjük végig. Szemléletének változása, megélései közel hozták hozzám, ha nem is minden helyzetben tudtam vele azonosulni. A mellékkaraktereket kevésbé kedveltem meg, sajnáltam, hogy Florianból viszonylag keveset kaptunk ahhoz képest, hogy milyen intenzív kapcsolata volt Noémivel.

A regényt bátran ajánlom azoknak, akik belesnének a milongákra, és nyitottak arra, hogy egy fiatal nő felfedezéseinek tanúi legyenek olvasás közben.

„Újabban azonban egyre többször ébredt bennem a gondolat, hogy az ember valójában szabadságra született: a lapok előre le vannak osztva, megváltoztatni nem lehet őket, viszont azt, hogy milyen játékot játszik velünk, csak rajta áll.”
(Részlet a regényből)

Francia keringő

A történet főszereplője Flóra, aki az érettségi után élete nagy álmát készül valóra váltani. Barátaival Franciaországba, Párizsba utazik, a helyzet azonban mégsem rózsás: a főváros csalódást keltő, a barátságok pedig már nem olyanok, mint az iskolai évek alatt. Egy Szajna-parti koncert után váratlan utazás veszi kezdetét, fejest ugrik egy nagy kalandba: részt vesz egy franciaországi néptáncfesztiválon. Számomra igazi meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy a regényben szereplő Gennetines létező hely, éppúgy mint a fesztivál maga. Érdeklődve olvastam az ezzel kapcsolatos leírásokat, de az új táncok megismerése iránti kedvet is meghozta a történet.

Csakúgy, mint a Tangó, Berlin esetében, itt is az éreztem, hogy a központi elem a fejlődés. Flóra egy számára ismeretlen ország ismeretlen fesztiváljára jut el, a folyamat során pedig fel kell fedeznie magában a bátorságot, az önállóságot. A felnőttkor küszöbén lavírozik, ezen a ponton pedig már egyedül kell megtalálni az utat az emberi kapcsolatok és viszonyrendszerek hálójában. Párizsban önbizalomra lel magában, Gennetinesben pedig még mélyebbre megy az önismeretben és az elfogadásban. Megtanulja, hogy szabad döntéseinek következményei vannak, bizonytalanságából önállóság lesz.

„Láthatatlan buborék képződött körülöttük, ahogy táncoltak. Nem a mazurka közös elandalodása volt ez, vagy a vals szédítő-bódító forgása. Flóra ébernek érezte magát, fókuszáltnak és rugalmasnak egyszerre. Már nem görcsölt a lépéseken, nem agyalt azon, hol a hangsúly, mikor melyik rész jön. A zene diktálta az ütemet, ő pedig követte és játszott vele. Az utolsó taktust mindketten egy erőteljes, parkettrengető dum-dumm-mal fejezték be. Greg arca kipirult, szeme csillogott, szélesen mosolygott.„
(Részlet a regényből)

Ahogy az első regény esetében, Livits Réka leírásai itt is képet adnak nekünk egy sodró lendületű, színes táncos világról, miközben nem felejt el hétköznapi témákat is beemelni emellé (pl. barátok elvesztése). A regény végére Greget is megkedveltem, Lili és Emma, a barátnők viszont távol maradtak tőlem.

Jó szívvel ajánlom a regényt azoknak, akik hozzám hasonlóan elvesznének Gennetines fesztiváljának sűrűjében, és nyitottak egy fiatal lány útkeresésére.

Egy kis exkluzív 🙂

A cikk apropóján megkértem a szerzőt, hogy ajánljon számunkra olyan videókat, zenéket, amik segíthetnek elmélyedni az általa középpontba helyezett táncok világában, amik segítik, hogy ráhangolódjunk a regényeire. Fogadjátok szeretettel a Livits Réka által ajánlott videókat és zenéket! Kellemes szórakozást kívánunk!

A Tangó, Berlin c. regényéhez:

Tánc az esőben (részlet a Tango lesson c. filmből)
https://www.youtube.com/watch?v=9bO-IMUQdn4&ab_channel=TancrediArielAdorno

Berlini tangó hangulatvideó:
https://www.youtube.com/watch?v=MOQ5ejbHKV0&ab_channel=CrossGenerationMedia

Berlini tangó ismét:
https://www.youtube.com/watch?v=DfAQhnDgs6s&t=48s&ab_channel=DARLINGBERLIN

A szerző kedvenc filmje a tangóról:
https://www.facebook.com/marcelo.bottaro.7/videos/630393020442110/

A Francia keringő c. regényéhez:

A fesztiválról bővebben:
Le grand bal de l’Europe – Bienvenue sur le site officiel du Grand Bal de l’Europe ! (gennetines.org)

Film teaser a Gennetines fesztiválról:
https://www.youtube.com/watch?v=ZzDSRCGOwRI&t=48s&ab_channel=laetitiacarton

Ciac Boum:
https://www.youtube.com/watch?v=bqAoruVl1jw&ab_channel=legrandbarbichonprod

Bal O’Gadjo:
https://www.youtube.com/watch?v=k6ykwTs7mmk&ab_channel=CollectifCooperzic

Cocanha (tánc: bourrée 3 temps):
https://www.youtube.com/watch?v=XU3w6M0jVWQ&list=RDEMl7FtZ5P7O3vg40sLjopNNQ&index=8&ab_channel=Cocanha%F0%9F%8E%B6

Rémi Geffroy Trio (tánc: mazurka):
https://www.youtube.com/watch?v=T37H8vWjvLg&ab_channel=R%C3%A9miGeffroy

További három novella Livits Rékától:

A karácsonyi tangó bál – novella – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Tango pasión – novella – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Livits Réka: Kávé tejjel – Aranymosás Irodalmi Magazin (konyvmolykepzo.hu)

Felhasznált irodalom, linkek:

A könyvekről:

Tangó, Berlin · Livits Réka · Könyv · Moly

Livits Réka: Tangó, Berlin (konyvmolykepzo.hu)

Tango_Berlin_beliv2korr.indd (konyvmolykepzo.hu)

Francia keringő · Livits Réka · Könyv · Moly

Livits Réka: Francia keringő (konyvmolykepzo.hu)

Francia_keringo_beliv_2korr.indd (konyvmolykepzo.hu)

A szerzőről:

Alkotó · Livits Réka · Moly

Magamról – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Interjú: Livits Réka – Aranymosás Irodalmi Magazin (konyvmolykepzo.hu)