Romantikusrágcsáló

Aktuális 3. – Klasszikus Kedd 2024.

December hónappal idén a végére ért az Instagramon futó Klasszikus Kedd. Minden hónapban egy-egy régi, mai napig közkedvelt, ikonikus regény élvezte a reflektorfényt, többek között Olvasóimnak köszönhetően, akik mindig lelkesen szavazták meg a következőt.
A cikk azoknak lehet hasznos, akik egyben tekintenék át a teljes sorozatot.

A Romantikus Rágcsáló Klasszikus Kedd polca a Molyon.
A kép forrása: moly.hu.

Január – William M. Thackeray: Hiúság vására (Vanity Fair)

1. Miért ez a címe?
A cím John Bunyan angol író, prédikátor Pilgrim’s Progress c., 1678-as művéből származik. Ebben a Vanity fair a zarándok útjának egyik állomása, egy soha véget nem érő vásár, amit Hiúság városban tartanak, és amely az ember bűnös ragaszkodását jelképezi a világi dolgokhoz.

2. Kik a legfontosabb szereplők?
Emmy/Amelia Sedley és Becky/Rebecca Sharp. Emmy egy jóindulatú, de naiv lány, és bár főhősnőként jelenik meg a történet elején, ezt a szerepet hamar átveszi tőle Becky, aki az ő tökéletes ellentéte. Intelligens, tehetséges a művészetekben, de a történet során lelkiismeretlen antihőssé válik. Mindent megtesz, hogy pénzügyi és társadalmi biztonságot teremtsen magának. Saját érdekeit nézi, férfiakkal flörtöl a férje előléptetéséért, közben pedig Emmy iránti lojalitása meg-megkopik.

3. Miért olvasd el?
Thackeray egyszerre szánta szórakoztatónak és tanulságosnak a regényt, a mű nem titkolt célja pedig, hogy önvizsgálatra ösztönözze az olvasót. A regény társadalmi szatíra, középpontba helyezi a képmutatást, az opportunizmust, de nem mutat lehetőséget a javulásra, nem tör pálcát erkölcsi reform mellett. Sokan hasonlítják a művet Tolsztoj Háború és békéjéhez. Míg Tolsztoj a történelmi részletekre, a háború főszereplőkre gyakorolt hatására fektet nagy hangsúlyt, addig Thackeray a konfliktusokkal teszi ugyanezt.

Február – Charles Dickens: Szép remények (Great Expectations)

1. Miért ez a címe?
Angol címe Great Expectations, ami szó szerinti fordításban „nagy elvárások”. Maga az elvárás szó itt viktoriánus értelemben olvasandó: jelentése „potenciális örökség”. Ezzel meg is adta Dickens, hogy valójában a pénz játszik fontos szerepet a történetben. (Erről többet John Berseth írt a regény 2001-es amerikai kiadásának előszavában.)

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény narrátora Pip, azaz Philip Pirrin. Árva, a kirekesztettségből indul el, de fokozatosan fordul a remény felé. Számára a társadalomban való szerepvállalás, jelenlét azonos Estella (love interest) szívének megnyerésével, Londonban tehát célja elérni a pénzt és a társadalmi megbecsülést. Rá kell azonban jönnie, ez nem vezet boldogsághoz. Aggodalma, bizonytalanság-érzete nem szűnik meg létezni, fokozatosan kiábrándul, egyre magányosabb lesz.

3. Miért olvasd el?
Úgynevezett Bildungsroman vagy coming-of-age regény. Egy fiatal fiú lelki és erkölcsi fejlődését követi nyomon, átlépését a gyermekkor ártatlanságából a felnőtt létbe, miközben a viktoriánus kor egyik jelentős társadalmi változását is megjeleníti ezzel párhuzamban: Pip vidékről a városba kerül, ami kulcsfontosságú világlátása fejlődésének szempontjából.

Március – Flaubert: Bovaryné

1. Miért ez a címe?
A cím a főhősnőre utal, de ennél érdekesebb az alcíme: Vidéki erkölcsök. Ez jól mutatja, milyen közegben játszódik a regény, egyúttal a fókuszra is utal – Emma és Charles házasságának árnyoldalára, mindennapi életükre, gyengeségeikre.

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
Emma Bovary nem szerelmi házasságban él, örlődik álmai és középszerű környezete között. Olvasmányélményeihez hasonló életről álmodik, de a valóság rendre szétzúzza azokat, belesodorva őt ezzel a rossz valasztasokba. A regény kulcsjelenete a bál, amely nagyvilági illúziót tár elé, és csak még mélyebbre taszítja.

3. Miért olvasd el?
Elsősorban a narráció miatt. Az író nem interpretálja az eseményeket, hanem a különböző nézőpontok áttűnésével vezet végig a történeten.
Másrészt az 1830-40-es évek Franciaországáról kaphatsz reális képet, különös tekintettel a polgárosodás jelenségének egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásaira.

Április – Tolsztoj: Anna Karenina

1. Mi inspirálta a szerzőt?
Hatott Tolsztojra Puskin Anyeginje, Puskin lánya pedig, Maria Alexandrovna Hartung adott ihletet Anna Karenina külső leírásához, de a végső lökést végül egy tragédia adta. 1872-ben egy asszony tehervonat alá ugrott szerelmi csalódás miatt. Tolsztoj a baleset helyszínén látta a halott asszonyt, ami maradandó nyomasztó élmény volt számára.

2. Milyen témákkal foglalkozik a mű?
A regény központi témája, hogy egy férjes asszony a teljes élet után vágyakozik. Otthagyja boldogtalan házasságát, és követi fiatal szerelmét. Emellett azonban érinti az árulást, a hitet, a családot és a házasságot is. Szerelmi regény, de társadalmivá növi ki magát: képet kapunk benne az orosz társadalomról, a vidék és a város ellentétéről, a gyors társadalmi átalakulásról, ami II. Sándor uralkodása alatt indult be.

3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert a történet és a főhősnő mellett képet kapunk a 19. századi Oroszországról: föld- és mezőgazdasági rendszer, politikai értékelés, családkép, vallás és erkölcsi rend nemek és társadalmi osztályok szintjén.

Május – Edith Wharton: Az ártatlanság kora

1. Miért ez a címe?
Az ártatlanság egyfajta ironikus ítélet a New York-i felsőbb társadalom csiszolt modorára, ellentétbe állítva a belső machinációival. Több kutató is úgy véli, az ötletet Wharton J. Reynolds Az ártatlanság kora (eredetileg Egy kislány) című festményéről vette.

2. Ki a főhős, és miért érdekes?
A regény főszereplője Newland Archer úri ügyvéd, New York egyik legelőkelőbb családjának örököse. Gyermekkora óta a felsőbb társadalmi csoport szokásai és elvárásai szerint él, de Olenska grófnő révén új hatások érik, a nő segítségével messzebb lát a New York-i elitnél. Baráti és szerelmi viszonyuk hatására Newland új életet kezdene, de bizonyos tényezők (May és családja) hatására kihátrál. Ellen Olenska iránti szerelme megmarad a gondolataiban, de csak abban.

3. Miért olvasd el?
Fő témája a szerelem és annak sokfélesége. Newland Archer és May kapcsolata kezdetben a férj-tanár és feleség-diák vonalon mozog, de később May révén képet kapunk a manipulatív szerelemről, a házastársi és a tágabb családi közeg befolyásolásról. Olenska grófnő és Newland baráti, majd szerelmi kapcsolata pedig felveti a nők egyenjogúságának kérdését, a szabad szellemiséget. Kapcsolatuk nem teljesedik be, szerelmük Newland gondolataiban él tovább.

Június – Elizabeth Gaskell: Észak és dél

1. Miért ez a címe?
A cím a földbirtokos gentryk és a mezőgazdasági munkások által lakott Dél-Anglia és a gyártulajdonosok és a gyári munkásság által lakott északi megyék közötti életmódbeli ellentétre utal. Az észak-dél ellentét földrajzi, kulturális és társadalmi is, ami erősen meghatározta az 1850-es évek Angliáját. A címről egyébként személyesen Dickens győzte meg az írónőt, mert Gaskell egyszerűen csak Margaret Hale-ként akarta kiadni. (Hasonlóan előző művéhez, a Mary Bartonhoz.)

2. Ki a főhős?
A regény főszereplője Margaret Hale, aki apja döntése következtében családjával az idilli Helstone-ból az északi Miltonba költözik. Itt ismerkedik meg a gyártulajdonos Mr. Thorntonnal, akivel a kezdeti ellenszenven és világnézeti különbségeken túllepve megértő barátságot köt, majd szerelem szövődik köztük.

3. Miért olvasd el?
Margaret szemén keresztül tanúi lehetünk az ipari forradalom által átformált világnak, a gyárosok és munkásaik ellentétének, összecsapásainak. A regény kiemelkedő eleme a jellemfejlődés: a gőgös Margaret és a munkásaival kevéssé törődő Mr. Thornthon hatással vannak egymásra, fejlődnek a másik által. A regény egyúttal megkérdőjelezi a hagyományos viktoriánus férfi-nő szemléletet is: Margaret a családját ért változás alakítója, szervezője lesz, határozatlan és meggyötört szülei helyett viseli a terheket, döntéseket hoz. John Thornton az ellenkező utat járja be: a büszke és állhatatos gyáros empatikussá válik Margaret hatására, gyengéd törődéssel fordul a Hale család felé, munkásainak étkezdét építtet. Mindketten alázatot tanulnak, közben megszabadulnak saját szférájuk béklyóitól, míg kapcsolatuk szerelembe fordul.

Július – Jane Austen: Emma

1. Ki a főhősnő?
A regény központi szereplője Emma Woodhouse, aki megfogadta ugyan, hogy soha nem megy férjhez, előszeretettel boronál össze párokat kis helyi közösségükben. Bár sok olvasó nem kedveli, mert arrogánsnak, önhittnek látják, én azonban rá szeretnék világítani arra, hogy az az út, amit bejár, gyakorlatilag az önismeret útja, így érdemes őt ígyis nézni. Intellektusa vitathatatlan, érzelmileg azonban fejlődnie kell. Miután rájön, hogy kotnyeleskedése milyen gondokat okozott, megfigyelései pedig rossz irányba vitték, korrigál és figyelmesebb lesz másokkal, sőt még a szerelemre is rálel.

2. Milyen korabeli érdekesség bújik meg a történetben?
A regény Angliában játszódik, de szóba kerül benne Írország is. A szigetországot 1801-ben csatolták törvényes formában az Egyesült Királysághoz, és nagy vita folyt arról, mi is a státusza: királyság, tartomány vagy kolónia. Austen ezt a kérdéskört hozza fel, amikor Miss Bates Mrs. Dixon írországi házáról beszél. Ráadásul az útiterv, amit Miss Bates mesél el Campbellék írországi látogatásáról, az akkoriban népszerűvé vált ír mesékre reflektál, amik hajlamosak voltak sztereotíp módon megmutatni az országot.

3. Miért olvasd el?
Ha olvastad a Büszkeség és balítéletet, akkor az Emma érdekes dolgot rejtegethet számodra: ha megvizsgáljuk a karaktereket, észrevehetjük, hogy Austen úgymond megfordította a nemeket. A büszke központi karakter (Darcy – Emma) mellett van egy kritikus love interest (Elizabeth – Mr. Knightley) és egy ingadozó barát (Bingley – Harriet). Ezenkívül hasonlóság még az eltartott rokon (Georgiana – Mr. Woodhouse), a majdnem meghiúsult házasság (Jane – Mr. Martin), és a rossz választás lehetősége (Anne de Bourgh – Frank Churchill).

Augusztus – Louisa May Alcott: Kisasszonyok

1. Miért ez a címe?
Sarah Elbert irodalomkritikus szerint Alcott a „kisasszonyok” szót dickensi jelentésében használta: azt az átmeneti időszakot jelképezi, amikor a gyermeki ártatlanság lassan a múlté lesz, de közben megjelennek a fiatal felnőtt nőkre jellemző problémák a March-lányok életében. Alcott egyébként gyerekként gyakran adott elő Dickens-történeteket barátaival együtt.

2. Kik a főhősök?
A March-lányok: a szép Meg (16), az írói vénával rendelkező, makacs Jo (15), az áldozatos, félénk Beth (13), a művészlélek Amy (12).

3. Miért érdekes még?
A könyv írásakor Alcott gyakran merített a saját életéből és tapasztalataiból. A szereplők jelentős részét családtagokról vagy barátokról mintázta: pl. férjezett nővére, Anna volt a minta Meghez, csendes és visszahúzódó testvére, Lizzie pedig Bethhez. Alcott erős akaratú testvére, May lett Amy, míg maga Alcott Jo. De hogy mást is említsek: Laurie karakterének modellje Ladislas Wisniewski lengyel forradalmár volt.

Szeptember – Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

1. Miért ez a címe?
Azt a bizonyos betűt (a skarlátvörös „A”) Hester Prynne viseli büntetésként bőrén és ruháján, mert házasságtörést követett el. A regény elején a betű a bűnt magát jelképezi, a történet előrehaladtával azonban szimbólummá válik: Hester kitartását és erejét mutatja.

2. Ki a főhős?
Hester Prynne, aki egy új-angliai puritán közösség tagja. Nevét a szerző tudatosan választotta, és mint a skarlátvörös betű, ez is szimbolikus. A Hester név görög eredetű, jelentése csillag; a vezetéknév pedig a híres puritán vezetőtől, William Prynne-től (1600-1669) ered.

3. Miért olvasd el?
A regény erkölcsi dilemmája miatt leginkább. Hester és szerelme, a fiatal lelkész Dimmesdale fókuszában is a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége van. A két karakter egyfajta Éva és Ádám szerepbe került: egyszerre szenvednek helyzetüktől (kvázi kiűzettek), de közben újra kell gondolniuk saját értékrendjüket, hitüket (továbbéles, túlélés). A regény a dilemma feloldásaként belső erkölcsi parancsainak követését ajánlja az olvasó felé.

Október – Pierre Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok.

1. Miért ez a címe?
A regény központi elemei a csábítás, a bosszú és a rosszindulat, a több karakter között kibontakozó viszonyok és érzelmek. Egyesek úgy vélik, Laclos erkölcsi mesének szánta az Anciene Règime nemességéről, míg más irodalomtörténészek szerint nem készült politikai-társadalmi kritikának az arisztokrácia felé. Saját korában kedvelt olvasmány volt, holott botrányosnak tekintették.

2. Kik a főhősök?
Általában két karaktert szoktak kiemelni: Vicomte de Valmontot és Merteuil márkinőt. A különböző adaptációk is őket helyezik a középpontba. A két amorális egykori szerelmes riválissá válik, számukra szórakozás mások nehéz helyzetbe hozása vagy tönkretétele, de a dolgok addig fajulnak, míg el nem pusztítják egymást. Ebben a műben nincs erkölcsi győztes sem, mindketten egyformán szenvednek döntéseik miatt.

3. Miért olvasd el?
A Veszedelmes viszonyok episztoláris regény, vagyis a történet több szereplő levelezése által bontakozik ki előttünk. Olyan karakterektől olvashatunk, mint Madame de Volanges, a lánya Cècile, Madame de Tourvel, Chevalier Danceny, valamint Valmont és Merteuil. Különösen érdekes, hogy Laclos ránk, olvasókra bízza a szándékok és az erkölcsi mondanivaló felfedezését a sorok között.

+1
A bejegyzéshez használt dal a Placebo Every You and Every Me című száma, ami az 1999-es Kegyetlen játékok filmben hallható, és ami Laclos 1782-es regényének modern feldolgozása.
Link: Placebo – Every You Every Me (Lyrics)

November – ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (1848)

1. Miért ez a címe?
A főszereplőre utal, akit úgy emlegetnek, mint a la dame aux camélias, vagyis „kaméliás hölgy”, mivel piros kamélia virágot visel, amikor nem elérhető szeretői számára, és fehéret, amikor igen.

2. Ki a főhőse?
Egy fiktív karakter, Marguerite Gautier, a betegségtől szenvedő kurtizán tragikus szerelmi történetét meséli el Armand Duvallal, egy fiatal jómódú férfival. Marguerite alakját egy létező személy, Marie Duplessis ihlette, akivel rövid ideig Dumas is szerelmi viszonyt ápolt.

3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, mert egy kurtizán a főhős, akiről akkori társadalmi helyzete ellenére Dumas érzékeny képet fest. Marguerite karaktere által betekintést nyerhetünk a kor erkölcseibe, a 19. századi párizsi pezsgő életbe, a kurtizánok törékeny világába.

+ 1 érdekesség: a regényből maga Dumas írt színházi darabot, amit 1852-ben mutattak be, és máig a legsikeresebb az összes színdarabja közül. Ez a siker inspirálta Verdit a La traviata megírására, amit aztán 1853-ban mutattak be Velencében.
Link: La Traviata: “Libiamo, ne’ lieti calici”

December – Thomas Hardy: Távol a világ zajától (Far from the Madding Crowd)

1. Miért ez a címe?
Hardy Thomas Gray angol költő egy 1751-es verséből (Elegy Written in a Country Churchyard) vette az ötletet, a „Far from the madding crowd’s ignoble strife…” sorból. Bár Gray idealizálja a vidéket, Hardy ironikus értelemben használja a madding crowd kifejezést, ugyanis az ő Wessexe nem sokban különbözik a nagyvárostól. Az emberi kapcsolatok itt is, ott is bonyolultak.

2. Ki a főhős?
Bathseba Everdene, akinek életét és kapcsolatainak alakulását követhetjük nyomon. Először csak rokonaihoz költözik, később nagybátyja örököseként vagyonra és birtokra tesz szert. Története egyszerre szól a nőről, aki próbál egyedül érvényesülni egy birtok tulajdonosaként, de arról a nőről is, aki szerelemre, házasságra vágyik, és keresi a hozzáillő párt. Igazi érzelmi útvesztő ez.

3. Miért olvasd el?
Leginkább a három, nagyon különböző férfikarakter miatt, akik rendkívül hangsúlyos szerepet kapnak a cselekmény alakulásában. William Boldwood, a magányos szomszéd rajong Bathsebáért, de érzelmei nem lelnek viszonzásra. Frank Troy őrmester csábító, de szörnyű titkokat rejteget, és ugyan elveszi feleségül főhősnőnket, a házasság azonban hamar zátonyra fut. A hűséges pásztor, a mély érzésű Gabriel Oak a harmadik, egyben a legkiemelkedőbb közülük, aki valódi támasza lesz Bathsebának.

Link a Molyos polchoz:
(308) 2024-es Klasszikus Keddek · Moly

Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Békés karácsonyi ünnepeket kívánok az alább letölthető naptárral!

Interjú 1. Ismerkedj meg Sárközi Erika Nillával, a Skarlát Kiadó szerzőjével!

Az adventi időszakot egy különleges regénnyel indította a YA és NA írásokra fókuszáló kiadó. November 30-án megjelent Sárközi Erika Nilla regénye, a misztikummal, fizikai és lélektani próbákkal tűzdelt Carpe Noctem – Ragadd meg az éjt! Írói debütálása alkalmából bátorkodtam felkérni a szerzőt egy interjúra, ezúttal is köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre.

Fülszöveg:
Tizenkét csillagjegy és egyetlen éjszaka: generációjuk legnagyobb Párbaja az indigókék égbolt alatt dől el. A győztes dicsőséget hoz a családjának, a megmérettetésből világra szóló sztorik születnek.
A húszéves Asra egész életében nővére árnyékában élt, aki anno egyetlen hajszállal csúszott le az első helyről, így most mindenki diadalmat vár tőle. Csakhogy ő utálja a konvenciókat, és semmi kedve értelmetlen játékokat játszani egy szimbolikus győzelemért, amikor dolgozhatna is nagyszabású projektjén. Ráadásul a szíve is az emberi világhoz húzza, miután megismerkedett a titokzatos Caspiannel.
Asrának azonban szüksége van a tizenkét család támogatására, hogy sikerüljön a terve. Ehhez az út pedig a Csillagpárbajon keresztül vezet, ahol győzelmet kell aratnia.
Kaland és kockázat.
Veszély és varázslat.
Szenvedély és szerelem.
Az indulás helye adott ezen a sötétbe burkolózó játékmezőn, az viszont, hogy hová érkeznek, csak rajtuk múlik.

Hogy jött az írás az életedbe, és hogyan illeszted be a mindennapjaidba munka és magánélet mellett?

Az írásba fiatal és rajongó tiniként csöppentem – annyira megbabonáztak filmek, könyvek, színészek, hogy egyszerűen muszáj volt kiélnem ezt a rajongást, nos, azóta ezek a mániák elmúltak, de az írás szeretete megmaradt. Sajnos azonban kevesebb időm jut rá, mint amennyit szeretnék szentelni neki. Általában esténként tudok egy-egy történettel foglalkozni, amikor mindenki elaludt és végre csend van 🙂 Talán pont ezért is haladok lassan…

Milyen írások születtek a tolladból az első regényed előtt? Hol olvashatjuk ezeket?

Hosszú éveken keresztül bloggerkedtem, Merengőre is sokat írtam, aztán jött a Wattpad – hogyha valaki elhívatott, ezeket könnyen megtalálja a mai napig: de nem ajánlom kifejezetten, ugyanis némelyik történet pont az internet elfeledett fiókjaiba való 🙂

Általában realista romantikus vagy fantasy regényeket írtam, ez mondjuk azóta sem változott.

A szerző, Sárközi Erika Nilla.
Forrás: a Skarlát Kiadó honlapja.

Oszlopos tagja vagy a Skarlát Kiadónak, ahol a regény is megjelent. Hogy jutottál/jutottatok el az alapításhoz, és mi a koncepciótok?

Ez egy hosszú folyamat volt, aminél csupán a cseresznye a torta tetején az a bizonyos beszélgetés Anett és köztem, hogy „alapítsunk egy kiadót!” Sok mindent láttunk az idáig vezető úton, tapasztaltunk is a bőrünkön, és úgy gondoltuk, szeretnénk egy olyan helyet, ahol elkerülhetjük ezeket a számunkra kényelmetlen dolgokat. Valahol ez is a koncepciónk: partnerek lenni a kiadásban az írókkal és a velünk dolgozó szakemberekkel, valamint az olvasók kiemelt tisztelete. Hiszen nekik szánjuk a könyveket.

Mi volt az az ötletcsíra, amiből kibontakozott a Carpe Noctem, esetleg mi adta az ihletet?

Szuper kérdés, köszönöm! Van a regényben egy jelenet – pontosabban az egyik és igen fontos próbatétel –, ami teljesen véletlenszerűen megszületetett a fejemben és végig is pörgött, aztán pedig nem hagyott nyugodni. Így abból kiindulva, hogy mi történik ott, építettem fel a sztorit és a karaktereket.

A csillagjegyek ötlete pedig onnan származik, hogy szerettem volna egy misztikus történetet írni, de nem keményvonalas fantasyt, így végül arra gondoltam, miért ne?

Forrás: pixabay.com

Milyen hosszú volt az írás folyamata, és miként élted meg lelkileg? Voltak hullámvölgyek és hegyek?

Ez egy nagyon izgalmas kérdés, ugyanis eredetileg a Carpe noctemet nagyjából másfél éve kezdtem írni, azzal az elképzeléssel, hogy majd maximum feltöltöm a Wattpadra. Nos, az írásban akkor elakadtam három fejezet után… Több mint egy évre. Idén tavasszal vettem újra elő, hogy akkor ezt most befejezem, amit nyár végére sikerült elérni.

A megírás folyamata nem tartott olyan hosszú ideig, viszont hektikus volt, ugyanis előfordult, hogy heteken keresztül egyetlen betűt sem tudtam írni, más napokon viszont simán hoztam 10-15 oldalt is. Ez volt igazából a hullámvölgy: megtalálni azt az erőt magamban, hogy leüljek írni a hosszú napok után és lényegében minden más szabadidős tevékenység helyett.

De amint ezeken a holtpontokon átestem, nagyon élveztem! Engem is sokszor meglepett a történet, a szereplőkkel ébredtem és feküdtem, mintha egy lettem volna közülük.

Voltak olyan szerzők, regények, amik inspiráltak?

A Caraval-trilógia annyira elvarázsolt, hogy annak olvasása közben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy jó lenne egy olyan regényt írni, ahol a szereplőknek feladatokat kell teljesíteniük.

Stephanie Garber népszerű Caraval-sorozata.
Forrás: moly.hu

A párbaj önmagában egy rendkívül érdekes eleme a történetnek. Az egyes állomásokat gondos tervezés előzte meg, vagy írás közben csak úgy jöttek maguktól?

Ó, a párbajok… A legnehezebb részei voltak az írásnak. Ezzel végül is válaszoltam a kérdésre? 😀

Egyébként volt, ami teljesen adta magát és ezért bűn lett volna kihagyni, más próbatételekért vért izzadtam. (Igen, a szereplőkkel együtt :))

Milyen kutatásokra volt szükséged a csillagképekkel kapcsolatban? Te magad el szoktad olvasni a horoszkópodat?

Furcsa lesz ez a válasz, de… nem. Nagyon ritkán olvasok horoszkópokat, a csillagjegyek tulajdonságait is csak alapként használtam, ezért is nem építettem világot az asztrológiára, hanem kreáltam a regényhez egy sajátot.

A kutatásaim is a csillagjegyek milyenségében merült ki a leginkább, mindenkit a típusok alapján teremtettem meg: ezért lett például a főszereplő is Vízöntő, mert hozzá tudtam azokat a tulajdonságokat társítani, amiket elképzeltem magamban.

A regényben Asra a Vízöntő.
Forrás: pixabay.com

A történet főhőse Asra, a Vízöntő, aki nagyon nyerni akar, hogy elérje céljait, kivívja családja elismerését. A másik izgalmas-sejtelmes karakter a Skorpió. Mindketten céltudatosak, lélekben erősek. Milyen volt velük dolgozni? Volt olyan, amikor át akarták venni az irányítást, vagy szigorúan fogtad őket?

Asrával meglepően könnyű volt dolgozni, már a legelejétől tudtam, hogy milyen karaktert szeretnék a főszerepre, és ő tökéletesen hozta azt, de hogyha épp a Skorpiót említetted, vele azért gondban voltam. Nehezebben hallottam meg a „hangját”, a „skorpióságát” (ez amúgy is egy elég vitatott jegy), úgyhogy ő nem könnyítette meg a dolgom. De ez legalább karakterhű 😀

A regényben Rion a Skorpió.
Forrás: pixabay.com

Melyik mellékkarakter áll hozzád közel, és kit érzel magadtól a legtávolabb?

Ó, ez a kérdés kicsit mumus nekem… Nem tudok egyetlen kedvenc mellékszereplőt sem választani, én viszont bak vagyok, így a regénybeli Bak karaktere akaratlanul is közel áll hozzám.

A legtávolabb? Az Ikreket mondanám.

Volt legkedvesebb részed a regényben, és volt, ami nagyon megdolgoztatott?

A legkedvencebb részem a számháború, szerettem annak a jelenetnek a dinamikáját, ahogy megmozdulnak a karakterek az éjszakai erdőben, ilyen régi táborozós érzésem van tőle 🙂

Több olyan is volt, ami nagyon megdolgoztatott, de spoiler nélkül említek egyet: a Mérleg próbája. Hetekig ültem afölött a rész fölött, hogy összeálljon!

Forrás: canva.com

Egy regény megírása, szerkesztése és kiadása hosszú út e-book esetén is. Te hogy élted meg a folyamatot, és kikkel dolgoztál együtt?

A Carpe noctemet Monos Anett szerkesztette, akinek ez a könyv volt az első regényszerkesztése, de szerintem remek munkát végzett, gördülékenyen dolgoztunk együtt, megértettük a másik szándékait, súrlódás sem volt köztünk. Ő nagyon élvezte, hogy javíthat, én meg élveztem, hogy jobb lesz a történet 🙂

A korrektúrát Koós Patrícia végezte, ő több kiadónak is dolgozik, így remek tapasztalattal és rálátással tudott nekünk itt is segíteni. Kocsondi Nelli készítette a regény elején lévő csodás illusztrációt és Bodnár Alexandra tördelte végleges könyvformába, pedig ez nem volt egyszerű feladat, úgyhogy emelem kalapom előtte.

Igazi szupercsapattal dolgozhattam együtt, sok kellemetlen tapasztalattal ellentétben nekem a szerkesztés és a többi folyamat követése igazi élmény volt.

Mik a hosszútávú terveid? Milyen történetekre számíthatunk még tőled, és legfőképp mikor?

Készülünk a kiadóban a jövő évre, lesznek meglepetések és szuper történetek 2025-ben is. Nekem több regény és regénykezdemény lapul a fiókomban, de legközelebb azt a fantasysorozatot szeretném elhozni, ami a szívem csücske már évek óta. Abban rengeteg mágia, varázslat, alakváltók, lámpások és dzsinnek is vannak…

A regény értékelése a Rágcsálótól:

A Carpe Noctem már a csillagjegyekkel felkeltette az érdeklődésemet. Az alapkoncepció ezért külön figyelmet igényel: nagy, befolyásos családok, akik generációkon át örökítik a különleges képességeket és a tízévente esedékes Párbajon való részvételt. Az eseményeket Asra, a Vízöntő szemszögén keresztül követhetjük, aki kitartásával és érzékenységével hamar belopta magát a szívembe. Bizonyítani akar, de jótékony célja is van. Ahogy a Párbajok követték egymást, úgy vonódtam be folyamatosan érzelmileg ebbe a komoly fizikai és lélektani küzdelembe, ami egy idő után már nem csak és kizárólag Asra megmérettetése volt, hanem az összes jegy „utazása”. A nagy esemény hatására mindenki változik, nagy ellentétek és titkok lepleződnek le, de a csapatszellem kialakulása sem marad el. Kiváló történet a hagyományok tiszteletéről, azok megtörésének és továbbvitelének kérdéséről, és arról, hol is helyezkedik el ebben az egész képletben az egyén.

A regény másik hangsúlyos eleme a romantikus szál, ami nem mellékesen, hanem a Párbaj eseményeihez szorosan illeszkedve bontakozik ki. Asra szíve a titokzatos Caspiané, miközben Rion, a Skorpió egyre közelebb kerül hozzá. A szóváltások, a lassan, de érzékletesen megmutatott vonzalom miatt egyre jobban izgultam, hogy Caspian kerüljön ki a képből, és vegye át a helyét Rion. Végül aztán a váratlan fordulatok megoldották ezt a helyzetet is. 😊 Örülök, hogy olyan párról olvashattam, akik a történet során nemcsak megmutatták, hogy mennyire illenek egymáshoz, de tanúja voltam összecsiszolódásuknak is. Jó szívvel ajánlom a Carpe Noctemet azoknak, akik szeretik a próbatételekkel teli regényeket, a romantikával megfűszerezett izgalmakat, a lélektani folyamatok finom ábrázolását.

A regény borítója.
Forrás: moly.hu

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg
a Skarlát Kiadó honlapját,
ahonnan ingyenesen letöltheted!

Kezdőlap – Skarlát Kiadó (skarlatkiado.net)

Linkek:

Alkotó · Sárközi Erika · Moly

Carpe noctem – Ragadd meg az éjt! · Sárközi Erika · Könyv · Moly

Aktuális 2. Párkapcsolatok és házasságok terítéken

Nemrég lehetőséget kaptam arra Elena Honoria írónőtől, hogy két regényén keresztül is bepillantást nyerhessek a munkásságába. A 2023-ban megjelent Lélekszilánkok több rövidebb történetből áll, míg az idén ősszel nagyközönség elé kerülő Szívembe zárva egy többkötetes szerelmi történet nyitánya.

Lélekszilánkok

Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

„Szerelmek, melyek rabul ejtenek. Körbefonnak lágy selyemszálakkal. Simogatnak, mélyen lelkünkbe ivódnak. Azt hisszük, örökké tart ez az érzés. Azt hisszük, mindig így lesz, hogy szárnyalunk és boldogok leszünk örökkön örökké…
…aztán felébredünk. Négy történet, négy szerelem, melyek a párkapcsolat szövevényes útjain próbálják leküzdeni az élet akadályait. Vajon sikerül? Menthető, az ami egykoron szenvedélyes szerelem volt, vagy minden csak szemfényvesztés?”

A négy történet úgy is jellemezhető, hogy variációk egy témára: központi elemük a megromlott párkapcsolat vagy házasság, a szerző pedig remekül mutatja be az ezzel kapcsolatos érzelmi reakciók sokféleségét, a problémák kezelésére tett kísérletek változatosságát. Elena Honoria rövid, gyorsan olvasható történeteinek fókuszában olyan (mondhatni örökké) aktuális témákat dolgoz fel, melyek elgondolkodtatnak, ugyanakkor az író nem felejt el utat mutatni a megoldás felé. Minden történet erősen női fókuszú, de van olyan is, amiben beleleshetünk a férfikarakter fejébe is. Elsősorban azoknak ajánlom a Lélekszilánkokat, akik érdeklődnek az ilyen jellegű történetek iránt, Elena ugyanis érdekes emberi életutakat mutat nekünk.

Lássuk a történeteket egyesével! A Párterápia a szétválás vagy együtt maradás dilemmája köré épül, amit nehezít a kapcsolatból született gyermekek iránti felelősségérzet, a közösen átélt múlt, felépített élet, és a jelen kínzó bizonytalansága. Számomra a történet igazi érzelmi hullámvasút volt, és ha először kilátástalannak is tűnt a főhősnő élete, a végén megkaptam a pozitív üzenetet. A Szemfényvesztés kusza párkapcsolati szálakat tár elénk munkahelyi ellentétekkel, felszínre kerülő hazugságokkal és kibukó titkokkal. Nekem a történet nagy erősségei az utóbbiak voltak: szinte izgultam, mikor mi fog kiderülni, de legfőképp hogyan. A Vágyak a sok nőt érintő kényszerpálya témáját és az elfojtott vágyakat dolgozza fel, de emellett szerepet kap egy jóakaró barátnő, aki különösen szimpatikussá vált számomra. Ennél a résznél a bátorság és a tenni akarás szólított meg leginkább. A Cukorfalatban három szereplő fejébe is betekintést nyerhetünk: a feleség, a férj és az a bizonyos harmadik személy is meg-megmutatja érzelmeit, megéléseit, problémáit. A pénz és az azzal járó kényelem, a ragaszkodás említése különösen erős töltetet adott hozzá.

Forrás: canva.com

Darina és Alexander 1. Szívembe zárva

Fülszöveg:

„Azt ​hazudta, hogy szeret, majd magamra hagyott.”
Darina nem tud túllépni szereleme árulásán. Miután azzal szembesül, hogy Alexander becsapta és kisétált az életéből, messzire menekül, hogy újra építse önmagát. De hiába a nagy távolság, ha továbbra sem tudja elengedni a férfit.
Amikor lehetőséget kap, hogy egy különleges gyógymód segítségével eltüntesse múltja fájdalmas emlékeit, egy percig sem habozik és belevág a kezelésbe.
Amikor eléri célját és minden tökéletesnek látszik, egy éjjel váratlan dolog történik, ami alapjaiban forgatja fel nyugodt életét.
Egy szenvedélyes viszony, egy titokzatos idegen, miközben a múlt árnyai egyre veszedelmesebb alakot öltenek.

„Hazudnom kellett, hogy biztonságban tudjam.”
Alexander már többször újjászületett, és minden korábbi életére emlékszik. Egyetlen vágy vezérli az emberöltők során: megkeresni és meghódítani igaz szerelmét, akit neki rendelt a sors. De a nő erről mit sem tud, mert minden születésekor elfelejti előző életét.
Amikor Alexander rátalál Darinára, még nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb árat kell fizetnie szerelme biztonságáért, mert az életüket megkeserítő démon lesben áll, hogy lecsapjon.

Borítókép forrása: moly.hu

Elena romantikus regénysorozatának első kötete hamar beszippantott, főként mert az „együtt lenni vagy veszély miatt elengedni” kérdéskört érintette, amit nagyon izgalmasnak tartok. Váltott szemszögű történetében Darinából kapunk többet, így vele tudtam könnyebben azonosulni, Alexanderrel kevésbé. Bízom benne, hogy a folytatásban belőle is többet kapunk, pl. a családi hátteréből és kényszerű helyzetéből. A misztikum figyelemfelkeltő, a fátyol ötlete és az amulettek jelentősége különösen tetszett, szívesen olvastam volna róla még többet, ahogy Alexander múltbéli megéléseiről is. A sodró lendületű események, a múlt-jelen jól komponált váltakozása, az érzékletes erotikus jelenetek erősségei ennek a regénynek, így remek olvasmányélmény lehet azoknak, akik bepillantást szeretnének kapni Elena misztikummal fűszerezett romantikájába. Akárcsak a Lélekszilánkok, a Szívembe zárva is elgondolkodtat, de közben kedvet csinál a folytatáshoz.

„Keress meg!
A hang a fejemben most sokkal hangosabb és sürgetőbb. Talán mégsem a képzeletem játszik velem, tényleg befurakodott valaki a gondolataimba.
Nincs bennem félelem, sokkal inkább kíváncsiság és érdeklődés. Hogy lehetséges ez?”

(Idézet a regényből)

„Szerethetünk valakit annyira, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket? És szerethetünk valakit olyan mélyen, hogy érte bármilyen áldozatra képesek lennénk? A válaszom: igen. Én Alexanderért bármire hajlandó lennék.”
(Idézet a regényből)

További információk a szerzőről és könyveiről:

Elena Honoria – Könyvek, blogtörténetek, versek, kulisszatitkok

Lélekszilánkok · Elena Honoria · Könyv · Moly

Lélekszilánkok – részlet – Elena Honoria

Szívembe zárva · Elena Honoria · Könyv · Moly

Szívembe zárva – részlet – Elena Honoria

Vendégcikk 1. Miért olvasnak a lányok BL-t? (szerző: April Faye)

Ezúttal a BL (Boys’ Love) történetek világába kalauzolunk el Titeket. Vendégszerzőnk cikkéből megismerhetjük történetét, irányait és sikerének titkát.
Fogadjátok szeretettel April Faye írását!

A vendégcikk topic azért jött létre, hogy még több szempont teret kapjon a Rágcsálón,
egyúttal lehetőséget kapjanak olyan szerzők is munkásságuk és kutatásaik bemutatására, akik egy adott téma kiemelt ismerői, tudásuk pedig gazdagítja a romantikus zsáner megismerését.

Miért olvasnak a lányok BL-t?

Amikor elkezdtem kizárólag BL-t írni, sokan feltették nekem ugyanezt a kérdést, csak kicsit személyesebb megfogalmazásban. „Miért írsz BL-t lány létedre?” Sok töprengés és önvizsgálat után végül arra jutottam, hogy egyszerűen nem szeretem a hetero kapcsolatok dinamikáit és azt az eredendő egyenlőtlenséget, ami valahogy mindig ott van a háttérben. Mint hivatásos túlgondoló és agyonelemző, természetesen nem álltam meg itt. Vannak a témáról könyveim is, úgyhogy khmkhm *torokköszörül* engedjétek meg, hogy megosszam veletek is, amit a japán „BL studies” (avagy a BL ismeretek) kapcsán eddig kiderítettem.

Rövid bemutatkozás a szerzőtől:
Sziasztok! A nevem April Faye, és többnyire romantikus-erotikus BL regényeket írok. Szeretem az izgalmas, nyers és érzelmes történeteket, a bonyolult karaktereket és a könnyed fantasy világokat. Az írásaim hiánytalanul megtalálhatóak a Wattpadon.
Az alábbi felületeken követhettek: https://linktr.ee/aprilfayebooks.
Köszönöm, ha benéztek hozzám!

Mi az a BL? – Gyorstalpaló töriből

Amikor ebben az esszében BL-ről beszélek, akkor elsősorban az ázsiai BL-ekre gondolok. Ennek egyrészt az az oka, hogy a tanulmányköteteim is ezekről szólnak, másrészt az, hogy én a japán yaoi/BL mangák révén találkoztam először a műfajjal. Japán rajongóként, tartalomkészítőként, majd egyetemistaként hosszú időt töltöttem ázsiai történetek (mangák, animék, doramák, BL light novelek és danmei regények) közelében, és ez valószínűleg lenyomatot hagyott az írásaimon is. Az ázsiai (nem csak japán, ugyanúgy koreai, kínai, thai stb.) BL tartalmak jelentősen különböznek az Amerikából érkező LMBTQ+ regényektől abban a tekintetben, hogy ezeket „nők” írják kifejezetten „nőknek”. Legalábbis így szokták ezt megfogalmazni, de ez azért nem feltétlenül ilyen szögletes. (Erre a végén még kitérek. Nem rekesztünk itt ki senkit sem.🤗)

A yaoi, shounen-ai és BL (Boys’ Love) műfajok a japán shoujo mangákból erednek, amelyek női olvasók számára készülnek. A shounen ai (fiúszerelem) kifejezést először az 1970-es években használták a két fiú romantikus kapcsolatát ábrázoló, elsősorban tragikus vagy melodramatikus képregényekre. Ezt a műfajt a Showa 24-ik évében (1949 körül) alkotó „Virágzó 24-eseknek” (花の24年組) nevezett női mangaművészek tették igazán népszerűvé, akik újfajta romantikus narratívákat teremtettek a férfi karakterek között. A yaoi kifejezés az 1980-as években jelent meg, és kezdetben főként az amatőr, rajongói alkotásokra utalt. Az akroníma a „yama nashi, ochi nashi, imi nashi” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „nincs csúcspontja, nincs csattanója, nincs értelme”, utalva arra, hogy ezek a rajongói történetek inkább az erotikus jelenetekre koncentráltak, mintsem a bonyolult cselekményekre.

A Boys’ Love (BL) kifejezés az 1990-es években került előtérbe, amikor a műfaj kereskedelmi szinten is megerősödött, és egyre több manga, anime, valamint egyéb médiatermék jelent meg a férfi-férfi romantikus történetek témájában. A BL-t ma gyakran használják gyűjtőfogalomként már nem csak az Ázsiából származó médiatermékekre is.

Forrás: pixabay.com

A BL zsáner kritikája

Ahogy egyre népszerűbb lett a BL zsáner, úgy érte egyre több kritika. Az úgynevezett „yaoi-vita” (yaoi ronsou) során, már a ’90-es évek elején több meleg aktivista is felvetette, hogy ezek a női írók és olvasók által dominált műfajok nem hitelesen ábrázolják a meleg férfiakat, sok esetben csupán a női fantáziák tárgyává teszik őket. Satou Masaki, aki a vitában az egyik legkritikusabb hang volt, úgy vélte, hogy a BL és yaoi művekben megjelenő férfi karakterek nem valós emberek, hanem inkább „unikornis-szerű figurák”, amelyeket a nők a saját szórakoztatásukra hoztak létre. Mizoguchi Akiko szerint a BL gyakran homofób elemeket is tartalmazhat, mivel a történetek szereplői sokszor tagadják saját homoszexualitásukat, vagy bűntudatot éreznek a férfi-férfi kapcsolat miatt, és ez nincs megfelelően kezelve ezekben a művekben.

Meg kell jegyezni, hogy azóta a műfaj valamelyest fejlődött, és már sok olyan történet van, amelyik igyekszik elkerülni ezeket a hibákat. (Pl. újabban már felkérnek LMBTQ konzultánsokat az élőszereplős BL sorozatok egy részéhez – ld. Kieta Hatsukoi)

Lesd meg, milyen könyvek vannak April polcán! 1.

Miért lehet ilyen népszerű a BL az ázsiai nők (és mindenki más) körében – a pszichoanalitika szerint?

A magas maszkulinitású társadalmakban a hagyományos nemi szerepek jellemzően merevebbek. Japán maszkulinitási indexe nagyon magas, 92-es értéket mutat. Egyébként maszkulin társadalomnak számít Amerika, Kína vagy éppen Magyarország is. A BL történetek lehetőséget nyújtanak a nők számára, hogy kilépjenek ezekből a patriarchális szerepkényszerekből. Ez az oka annak, hogy a BL műfaj ilyen sok helyen ennyire népszerű lehet a nők körében. Egy szóval a BL történetek olvasása lehetőséget ad a nőknek arra, hogy eltávolodjanak azoktól a társadalmi elvárásoktól, amelyek a női létet a szépség és fiatalság, az anyaság és a gyerekvállalás szerepeire szűkítik le. Mivel a BL-ekben férfiak közötti romantikus kapcsolatokat követünk nyomon, a nők kiszabadulhatnak azokból a hagyományos keretekből, amelyekkel szembesülnek a való életben, és egy olyan világba merülhetnek el, ahol nem nehezednek rájuk ezek a nyomások. Így a BL egy olyan fantáziavilágot teremt, ahol a nők megélhetik a szexualitással és intimitással kapcsolatos érzéseiket anélkül, hogy közvetlenül az ő női szerepükre vonatkozó társadalmi hatások befolyásolnák őket.

A BL történetek emellett lehetővé teszik a nőknek azt is, hogy szégyen nélkül fedezzék fel a vágyaikat és fantáziáikat. A nők szexualitását rengeteg stigma éri, és sok elfojtás tapad hozzá. Mivel az ilyen történetekben csak férfiak szerepelnek, a női olvasók távolságot tarthatnak a saját női szerepüktől, és biztonságosabb, kevésbé közvetlen módon fogyaszthatnak erotikus tartalmakat. De ahogy azt már korábban is pedzegettem, a BL nem csak a női olvasók számára nyújt menedéket.

Az olvasók egy része az androgün karakterek miatt vonzódik ezekhez a történetekhez. Hiszen az ilyen sztorikban a férfi szereplők gyakran lágyabb, hagyományosan nőiesebb (fizikai és/vagy lelki) tulajdonságokat hordoznak, ami a nemi szerepek átalakulását mutatja. Ez felszabadító élményt nyújthat az olvasók számára. Az ilyen karakterek révén az olvasók könnyebben megtalálhatják a saját identitásukat vagy felfedezhetik annak rugalmasságát. A férfiak számára a BL különösen azért lehet vonzó, mert a karakterek gyakran megszegik a maszkulin elvárásokat. A férfi karakterek sebezhetőek, érzékenyek, a hagyományos férfiasságban alulértékelt értékeket hordoznak. Ily módon a BL olvasó férfiak megélhetik a személyiségük egy olyan oldalát, amelyet máskülönben nem (ld. még: a fudanshi-jelenség).

Mivel a BL-ekben szereplő férfiak nem klasszikus férfiak, sőt, egyes vélemények szerint ezek a karakterek valójában nemtelenek abban az értelemben, hogy túllépnek a hagyományos nemi kategóriákon, ezért, a BL-ekben található férfi-férfi kapcsolatok ábrázolása képes egy olyan teret létrehozni, ahol a hagyományos nemi dinamikák feloldódnak, és az olvasók új dinamikákat fedezhetnek fel. A keleti BL történetek nem feltétlenül az autentikusságot helyezik a középpontba, hanem a képzelet szabadságáról és a nemi szerepekkel való játék lehetőségéről szólnak.

Lesd meg, milyen könyvek vannak April polcán! 2.

Nyugati vs. keleti BL

A nyugati BL eredete nagyban visszavezethető a keleti BL műfajára, különösen a Japán BL/yaoi történetekre. A zsáner a ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején kezdett népszerűvé válni nyugaton, és idomult a nyugati társadalmi szokásokhoz és az aktuális társadalmi folyamatokhoz.

A nyugati és a keleti BL között a legnagyobb különbség éppen ebből ered. A nyugati alkotók sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az LMBTQ+ közösség valósághűbb ábrázolására. A történetekben több figyelmet fordítanak a meleg identitás, a szexualitás, és az LMBTQ+ témák hiteles reprezentációjára, éppen ezért sokkal alkalmasabbak érzékenyítésre. Az LMBTQ+ közösség tagjaként – még ha sokszor le is marad az az A betű a betűszóból – számomra is kiemelten fontos, hogy minél több saját hangú LMBTQ+ szerző kapjon lehetőséget a megjelenésre és megszólalásra, mert igazából ez segít megmutatni az olvasóknak az LMBTQ+ közösség valódi, emberi arcát.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a két irányvonal jól megférhet egymás mellett békében. Mert egy valami közös mindkettőben: segítenek az olvasónak elmerülni egy másik világban, és feloldódni egy történetben.

Felhasznált irodalom és további olvasnivalók a témában:

Hori Akiko, Mori Naoko: BL no kyoukasho

Mark McLelland, Kazumi Nagaike, Katsuhiko Suganuma, James Welker: Boys Love Manga and Beyond: History, Culture, and Community in Japan

Dru Pagliassotti: Reading Boys’ Love in the West (Participations: Journal of Audience & Reception Studies c. kötet)

Mizoguchi Akiko: Male-Male Romance by and for Women in Japan: A History and the Subgenres of Yaoi Fictions

Geert Hofstede: Kultúrák és szervezetek (kulturális dimenziók – maszkulinitás femininitás)

Toposz-mustra 2. Ellenfelekből szerelmesek fantasy világokban

Ismét az ellenfelekből szerelmeseket helyezzük fókuszba, ezúttal azonban fantasy műveket fogok ajánlani a zsáner és a toposz kedvelőinek. A cikk apropója Rezeda Réka debütáló Young Adult fantasy regényének, a Bábmesternek a megjelenése.

Korábban már górcső alá vettem Monos Anett Szenvedélyes hadviselés című regényén keresztül, a toposz azonban rendkívül nagy népszerűségnek örvend a fantasy írók és olvasók körében is, így ebben a cikkben egy másik magyar szerző, Rezeda Réka művéhez írtam kedvcsinálót, akik pedig további csemegére éheznek, egy rövid összeállítást kapnak további könyvekből.

Ha lemaradtál az előző cikkről: Toposz-mustra 1. Ellenfelekből szerelmesek Szenvedélyes hadviselésben – Romantikusrágcsáló (romantikusragcsalo.hu)

Rezeda Réka: Bábmester (Tüske és gyopár 1.)

Fülszöveg:

Érdemes feláldozni a boldogságodat a bosszú oltárán?
Sivriel Thornrage nem emlékszik a szülei arcára. Gyilkosuk, Merzen vonásai viszont a mai napig kísértik. Sivriel számára holttá dermedt az idő, és csak akkor lelhet újra magára, ha végez Merzen herceggel. Tíz éven át dédelgette magában a gyűlöletet, és most a napkirály halála végre alkalmat teremt, hogy az udvarba utazzon, és bosszút álljon.
Csakhogy a királyi palotában Sivriel halálos cselszövések hálójába gabalyodik. Ha el akarja pusztítani Merzent, kénytelen szövetségre lépni Bastiennel, a vonzó, de arrogáns herceggel. Bastien azonban titkon a maga hálóját szövi…
Ki a valódi ellenség? Mi az, amiért érdemes harcolni?
Vajon örökre a gyűlölet marad a lány egyetlen igaz szerelme?

Sivriel útját ármány és árulás kíséri. Ha nem vigyáz, mindent elveszít, amiért küzdött…
Rezeda Réka lebilincselő fantasytörténete a X. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes regénye.
Engedd, hogy behálózzon!

Borítókép forrása: moly.hu

A Bábmester egy gondosan megtervezett világú, pergős cselekményű YA fantasy, ami erős nyitány egy sorozathoz. Az alaphelyzet (főhősnő elveszítette a szüleit) sokaknak ismerős lehet, a történet azonban számos fordulattal és csavarral szögezi magához az olvasót, egyedi módon használva ki a benne rejlő lehetőségeket. A két kiemelkedő karakter, a tántoríthatatlan Sivriel és az intrikus Bastien kapcsolatának alakulása különleges fűszer ebben a regényben. Különösen tetszett, hogy Réka hagyott időt a karaktereknek megélni a pillanatnyi érzelmeiket, apránként építette fel a kapcsolatot, a történések és egymás által pedig mindketten fejlődtek érzelmileg.

Sivriel Thornrage karakterében egy olyan lányt ismerhetünk meg, akit a harag és a gyűlölet éltet, azonban a szeretet erejének gondolata, amit édesanyja ültetett el a fejében, végig vele van, fejlődése során pedig magának rá kell jönnie akár a saját bőrén tapasztaltak révén, hogy melyik út visz előre: a kegyetlen bosszú vagy nyitni a szeretet felé. A szeretet felé, ami lehet, hogy csupán egy karnyújtásnyira van. Tetszett, hogy Sivrielt reálisan, félelmekkel és vágyakkal ábrázolta a szerző, és ha Sivriel ha el is számítja magát néha, csetlik-botlik egy adott helyzetben, feláll, és küzd tovább önmagáért és az övéiért. Külön örültem Kócosnak, és Sivriel vele való kapcsolatának is.

Bastien herceg túlságosan jóképű és túlságosan arrogáns – pont ezért nagyon megkedveltem. Az intrikákkal és cselszövésekkel teli királyi udvarban tervei szerint igyekszik mozgatni a szálakat, miközben maga is küzd múltbéli sérelmeivel és traumáival, ami nagyban kapcsolódik nagybátyjához, a Sivriel által is gyűlölt Merzenhez. Bastient titkok övezik, a puzzle darabkákat pedig Sivriel az események során rakja össze vele kapcsolatban – én pedig minden pontját nagy érdeklődéssel figyeltem. A történetben végig ott lebeg köztük a bizalom kérdése, ami újra és újra próba elé állítja mindkettőjüket. Bár Bastien nem kapott a regényben külön nézőpontot, Sivriel szemén keresztül pontosan nyomon követhetjük az ő érzelmeit, fejlődését is. Sok az akadály, adott pillanatokban érthető, ha a szereplők el-elbizonytalanodnak, elvesztik a reményt, de lelki erejük leginkább abban mutatkozik meg, hogy felismerik a megoldás lehetőségét, és cselekednek.

A szerző kiforrott stílussal mesél két nehéz helyzetben lévő fiatalról, akik az intrikák és az érzelmek viharában keresik a megoldásokat. Remek első regény, bevezető egy mágiával átszőtt, politikai cselszövésekben bővelkedő világba, ami nem fél aktuális témákat is fókuszba helyezni. És ez még csak a kezdet… 🙂

Idézet a regényből

Beleolvasó: rezeda-reka-babmester-beleolvaso.pdf (moly.hu)

További információ: Bábmester · Rezeda Réka · Könyv · Moly

Ajánló további fantasy regényekről:

Holly Black: A kegyetlen herceg (A levegő népe 1.)

Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.
Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.
Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.
A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.
Hagyd, hogy elbűvöljön!

Beleolvasó: holly-black-the-cruel-prince-a-kegyetlen-herceg-beleolvaso.pdf (moly.hu)

További információ: The Cruel Prince – A kegyetlen herceg · Holly Black · Könyv · Moly

Rebecca Ross: Isteni riválisok (Letters of Enchantment 1.)

Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Két fiatal rivális szerelemre talál egy mágikus kapcsolaton keresztül, és szembe kell nézniük a pokol bugyraival egy istenek közötti háború viharában, ami örökre megpecsételheti a sorsukat.
Évszázadokig tartó álmukból felébredve az istenek ismét háborúznak. De a tizennyolc éves Iris Winnow csak a családját próbálja egyben tartani. Az anyja függőségével küzd, míg a bátyja eltűnt a fronton. Iris egyetlen reménye, hogy megszerzi a rovatvezetői előléptetést az Oathi Közlönynél.
Hogy megbirkózzon aggodalmaival, Iris leveleket ír a testvérének, majd becsúsztatja őket a szekrénye ajtaja alatt, azonban eltűnnek – és egyenesen Roman Kitt, a rideg, de jóképű vetélytársa kezébe kerülnek. Amikor a férfi névtelenül visszaír Irisnek, kettejük között olyan kapcsolat alakul ki, ami elkíséri a lányt egészen a testvéréért, az emberiség jövőjéért és a szerelemért vívott háború csatájának frontvonaláig.

További információ:

Divine Rivals – Isteni riválisok · Rebecca Ross · Könyv · Moly

Carissa Broadbent: The Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai (Nyaxia koronái 1.)

Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Akár ​ember, akár vámpír vagy, a túlélés szabályai ugyanazok: soha ne bízz, soha ne engedj, és mindig – mindig – vigyázz a szívedre!
Az Éjszülött vámpírkirály örökbe fogadott emberlánya, Oraya olyan világban vetette meg a lábát, amely arra hivatott, hogy végezzen vele. Az egyetlen esélye, hogy valaha puszta prédánál több lehessen, ha részt vesz a Kejari versenyen: a legendás tornán, amelyet maga Nyaxia, a halál istennője szervez.
De a három vámpírház legkiemelkedőbb harcosai között győzelmet aratni nem lesz egyszerű. Így a túlélés érdekében Oraya kénytelen szövetséget kötni egy titokzatos riválissal. Raihnben minden veszélyesnek tűnik. Könyörtelen vámpír, hatékony gyilkos, a lány apjának és uralmának ellensége… valamint Oraya legnagyobb vetélytársa. Ennél azonban sokkal rémisztőbb, hogy Oraya mennyire vonzódik a férfihoz.
A Kejarin viszont nincs helye együttérzésnek. Minden biztosnak hitt tudás, ami Oraya világát alkotta, összeomlik. Raihn ugyan talán mindenkinél jobban megérti őt – ám bimbózó vonzalmuk akár a vesztét is okozhatja egy olyan birodalomban, ahol semmi sem halálosabb a szerelemnél.

További információ:

The Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai · Carissa Broadbent · Könyv · Moly

Lauren Roberts: Powerless – Hatalom nélkül (Hatalom nélkül 1.)

Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Vadász és préda.
A sors egymásnak rendelte őket.
Ilyában évtizedek óta csak az Eliteket tűrik meg. Amióta a király kihirdette, hogy minden Átlagost száműzni kell a birodalomból, bűnnek számít, ha valakinek nincs természetfeletti képessége.
Paedyn Átlagos, gyerekkora óta az életét kockáztatja azzal, hogy a város nyomornegyedében bujkál, és Látnoknak adja ki magát. Egy nap tudtán kívül megmenti Kait, Ilya egyik hercegét, majd arra kényszerítik, hogy részt vegyen egy könyörtelen viadalon, aminek az egyedüli célja, hogy az Elitek fitogtathassák az erejüket. A lányra nemcsak a nála jóval tapasztaltabb ellenfelei jelentenek veszélyt, hanem a herceg iránt egyre erősödő érzései is…

Beleolvasó:
Powerless_beliv.indd (moly.hu)

További információ:
Powerless – Hatalom nélkül · Lauren Roberts · Könyv · Moly

Téma 1. Táncos forgatag + exkluzív tartalom

A nyár végén egy újabb magyar szerző munkásságával kezdtem meg az ismerkedést. Livits Réka által bepillantást nyerhetünk a társastáncok világába: első regénye a tangóra fókuszál, a második pedig egy létező francia táncfesztiválra visz el minket. Hagyd, hogy elragadjon a ritmus és a zene!

Livits Réka első kézirata a 8. Aranymosás Irodalmi válogatón került Rakéta Projektbe, Tangó, Berlin címen pedig 2021 őszén került kiadásra a Könyvmolyképző Kiadó Rubin pöttyös sorozatában. Ezt 2023-ban követte a Francia keringő című Vörös pöttyös regénye, ami már tizenöt éves kortól ajánlott a fiatal olvasóknak. Mindkét könyv közös eleme a tánc, ugyanakkor romantikus kötetek is adott szempontból. Lássuk őket külön-külön!

A borítóképek forrása: moly.hu

Tangó, Berlin

A történet főszereplője Noémi, aki párjával, Félixszel Budapestről költözik ideiglenesen Berlinbe. A saját útját kereső nő egy kényelmesnek tűnő érzelmi állapotból, helyzetből indul: több éve tartó párkapcsolata van, és csak átmenetileg tervez Berlinben maradni, a német főváros azonban meg-megmutatja igazi arcát és értékeit neki. Így fedezi fel a tangót, a milongák világát, ami által rájön, hogy Félixszel való kapcsolata korántsem elégíti ki érzelmileg. A történet során lassan rálel a saját hangjára, munkahelyet, barátokat, társaságot talál magának, és olyan dolgokat fedez fel a saját szexualitásával kapcsolatban, amikre korábban még csak nem is gondolt.

[…] mi is a tangó. Nem csak zene, nem csak tánc, nem feltétlenül egy elegáns dolog. Nem show, nem műmájerkedés, nem csinos lépések egymásutánja. A tangó egy őszinte érzés, fellángoló vonzalom, düh, őrület vagy kétségbeesés. Egy ritmus, egy tánc, amit néhányan még akkor is táncolnak, amikor már járni is alig tudnak. Kikent, remegő matrónák és görnyedt hátú öregurak. A tangó egy mozgalom, egy közösség, egy hatalmas buli! Mi ezt akarjuk átadni nektek. És persze intimitás.
(Részlet a regényből)

Igazi fejlődéstörténet ez, és ha valamit ki kell emelnem a regényből, akkor az leginkább ez. A tangó tanulása és az abban való elmerülés párhuzamosan fut azzal, hogy Noémi felméri saját szexuális igényeit, belekóstol a változatosságba. A regény egy érzéki tánc romantikával és erotikával fűszerezve. Livits Réka sorai által ízelítőt kapunk az egytáncszerelem állapotából és a poliamóriából, érzékletes leírásai pedig felbecsülhetetlen tudást adnak számunkra a tangóközösségekről és működésükről. A regény elolvasása előtt nem is gondoltam volna, hogy Berlin ekkora központ, és hogy ilyen pezsgő zenei és táncos élet található ott.

Az eseményeket Noémi szemszögéből követhetjük végig. Szemléletének változása, megélései közel hozták hozzám, ha nem is minden helyzetben tudtam vele azonosulni. A mellékkaraktereket kevésbé kedveltem meg, sajnáltam, hogy Florianból viszonylag keveset kaptunk ahhoz képest, hogy milyen intenzív kapcsolata volt Noémivel.

A regényt bátran ajánlom azoknak, akik belesnének a milongákra, és nyitottak arra, hogy egy fiatal nő felfedezéseinek tanúi legyenek olvasás közben.

Újabban azonban egyre többször ébredt bennem a gondolat, hogy az ember valójában szabadságra született: a lapok előre le vannak osztva, megváltoztatni nem lehet őket, viszont azt, hogy milyen játékot játszik velünk, csak rajta áll.”
(Részlet a regényből)

Aestetic a regényhez

Francia keringő

A történet főszereplője Flóra, aki az érettségi után élete nagy álmát készül valóra váltani. Barátaival Franciaországba, Párizsba utazik, a helyzet azonban mégsem rózsás: a főváros csalódást keltő, a barátságok pedig már nem olyanok, mint az iskolai évek alatt. Egy Szajna-parti koncert után váratlan utazás veszi kezdetét, fejest ugrik egy nagy kalandba: részt vesz egy franciaországi néptáncfesztiválon. Számomra igazi meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy a regényben szereplő Gennetines létező hely, éppúgy mint a fesztivál maga. Érdeklődve olvastam az ezzel kapcsolatos leírásokat, de az új táncok megismerése iránti kedvet is meghozta a történet.

Forrás: pixabay.com

Csakúgy, mint a Tangó, Berlin esetében, itt is az éreztem, hogy a központi elem a fejlődés. Flóra egy számára ismeretlen ország ismeretlen fesztiváljára jut el, a folyamat során pedig fel kell fedeznie magában a bátorságot, az önállóságot. A felnőttkor küszöbén lavírozik, ezen a ponton pedig már egyedül kell megtalálni az utat az emberi kapcsolatok és viszonyrendszerek hálójában. Párizsban önbizalomra lel magában, Gennetinesben pedig még mélyebbre megy az önismeretben és az elfogadásban. Megtanulja, hogy szabad döntéseinek következményei vannak, bizonytalanságából önállóság lesz.

Láthatatlan buborék képződött körülöttük, ahogy táncoltak. Nem a mazurka közös elandalodása volt ez, vagy a vals szédítő-bódító forgása. Flóra ébernek érezte magát, fókuszáltnak és rugalmasnak egyszerre. Már nem görcsölt a lépéseken, nem agyalt azon, hol a hangsúly, mikor melyik rész jön. A zene diktálta az ütemet, ő pedig követte és játszott vele. Az utolsó taktust mindketten egy erőteljes, parkettrengető dum-dumm-mal fejezték be. Greg arca kipirult, szeme csillogott, szélesen mosolygott.
(Részlet a regényből)

Ahogy az első regény esetében, Livits Réka leírásai itt is képet adnak nekünk egy sodró lendületű, színes táncos világról, miközben nem felejt el hétköznapi témákat is beemelni emellé (pl. barátok elvesztése). A regény végére Greget is megkedveltem, Lili és Emma, a barátnők viszont távol maradtak tőlem.

Jó szívvel ajánlom a regényt azoknak, akik hozzám hasonlóan elvesznének Gennetines fesztiváljának sűrűjében, és nyitottak egy fiatal lány útkeresésére.

Forrás: pixabay.com

Egy kis exkluzív 🙂

A cikk apropóján megkértem a szerzőt, hogy ajánljon számunkra olyan videókat, zenéket, amik segíthetnek elmélyedni az általa középpontba helyezett táncok világában, amik segítik, hogy ráhangolódjunk a regényeire. Fogadjátok szeretettel a Livits Réka által ajánlott videókat és zenéket! Kellemes szórakozást kívánunk!

A Tangó, Berlin c. regényéhez:

Tánc az esőben (részlet a Tango lesson c. filmből)
https://www.youtube.com/watch?v=9bO-IMUQdn4&ab_channel=TancrediArielAdorno

Berlini tangó hangulatvideó:
https://www.youtube.com/watch?v=MOQ5ejbHKV0&ab_channel=CrossGenerationMedia

Berlini tangó ismét:
https://www.youtube.com/watch?v=DfAQhnDgs6s&t=48s&ab_channel=DARLINGBERLIN

A szerző kedvenc filmje a tangóról:
https://www.facebook.com/marcelo.bottaro.7/videos/630393020442110/

A Francia keringő c. regényéhez:

A fesztiválról bővebben:
Le grand bal de l’Europe – Bienvenue sur le site officiel du Grand Bal de l’Europe ! (gennetines.org)

Film teaser a Gennetines fesztiválról:
https://www.youtube.com/watch?v=ZzDSRCGOwRI&t=48s&ab_channel=laetitiacarton

Ciac Boum:
https://www.youtube.com/watch?v=bqAoruVl1jw&ab_channel=legrandbarbichonprod

Bal O’Gadjo:
https://www.youtube.com/watch?v=k6ykwTs7mmk&ab_channel=CollectifCooperzic

Cocanha (tánc: bourrée 3 temps):
https://www.youtube.com/watch?v=XU3w6M0jVWQ&list=RDEMl7FtZ5P7O3vg40sLjopNNQ&index=8&ab_channel=Cocanha%F0%9F%8E%B6

Rémi Geffroy Trio (tánc: mazurka):
https://www.youtube.com/watch?v=T37H8vWjvLg&ab_channel=R%C3%A9miGeffroy

Forrás: pixabay.com

További három novella Livits Rékától:

A karácsonyi tangó bál – novella – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Tango pasión – novella – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Livits Réka: Kávé tejjel – Aranymosás Irodalmi Magazin (konyvmolykepzo.hu)

Felhasznált irodalom, linkek:

A könyvekről:

Tangó, Berlin · Livits Réka · Könyv · Moly

Livits Réka: Tangó, Berlin (konyvmolykepzo.hu)

Tango_Berlin_beliv2korr.indd (konyvmolykepzo.hu)

Francia keringő · Livits Réka · Könyv · Moly

Livits Réka: Francia keringő (konyvmolykepzo.hu)

Francia_keringo_beliv_2korr.indd (konyvmolykepzo.hu)

A szerzőről:

Alkotó · Livits Réka · Moly

Magamról – Mezítlábas történetek (wordpress.com)

Interjú: Livits Réka – Aranymosás Irodalmi Magazin (konyvmolykepzo.hu)

Aktuális 1. 5+1 ok, miért ne ítéld el a romantikus-erotikus regényeket!

Ezen a forró nyáron a még forróbb romantikus regények felé vettem az irányt, majd lehűtöttem magam egy kis Hurrikánnal. Az utóbbi időben sok előítéletbe botlottam a romantikus-erotikus alzsánerrel kapcsolatban, így arra gondoltam, próbáljunk meg ezúttal a pozitív dolgokra koncentrálni.

Bevezetés

Romantikus-erotikus regények régebben is voltak, a megítélésük azonban időszakonként változott. A legnagyobb lökést az alzsáner népszerűségének a 2010-es évek elején megjelenő A szürke ötven árnyalata c. regény adta, melynek folytatásai, és az általa ihletett további művek csak még jobban támogatták a folyamatot. A könyvsorozat, a belőle készült adaptáció, és a körülötte kialakult hype ráirányította a reflektorfényt az erotikus irodalomra, ami ezzel egyszerre vált érdekessé és megosztóvá. Mai napig is ezzel a két véleménnyel találkozunk, ha értékelésekbe botlunk, miközben már nyakunkon az ellentrend, és egyre erősebbek azok a hangok, akik viszont a spicy jelenetektől mentes romantika mellett teszik le voksukat. (Később tervezek cikket a clean romance-okról és a keresztény romantikáról, itt külön nem taglalom.)

Egy-egy mű sokféleképpen hathat ránk, ráadásul az sem mindegy, mikor és milyen hangulatban olvassuk az adott regényt. Mindenkinek lehet imádott alzsánere, de időnként kedvet kaphatunk más típusú könyvekhez is, így személy szerint úgy vélem, a kettő tökéletesen megférhet egymás mellett a könyvesboltokban, a könyvtárakban, de még a saját polcainkon is.

Ne feledjük, minden műnek helye van a könyvpiacon, és megtalálhatja az olvasóközönségét.
Ha bennünk negatív érzések dolgoznak is egy történettel kapcsolatban, attól másnak még lehet jó élmény. 🙂

A legolvasottabb, erotikus címkével ellátott könyvek listája a moly.hu-ról. (2024.08.01.)

Következzen tehát a Romantikus Rágcsáló pozitív szemléletre sarkalló listája!

1. Felfedezés biztonságos környezetben

A romantikus-erotikus fikció olvasásának egyik nagy előnye: kimozdulhatunk a komfortzónánkból anélkül, hogy elhagynánk kis olvasósarkunkat. Olyan szexualitást érintő témákat és fantáziákat fedezhetünk fel, amelyekről vagy nem tudunk vagy nem akarunk beszélgetni közvetlen környezetünkkel, ha pedig kérdések merülnek fel bennünk, esetleg hajt minket a kíváncsiság, a lapok nem ítélkeznek felettünk.

Természetesen könyv és könyv között is nagy különbségek lehetnek, így javasolt előzetesen tájékozódni róluk (pl. trigger warning listák, címkék és vélemények a Goodreadsen vagy a Molyon).

2. Fizikai és lelki vonzalom

A romantikus-erotikus regényeket gyakran éri az a vád, hogy kizárólag a testiségre koncentrálnak, holott ha egy történet hű az alzsáner jellegéhez, akkor ez nem feltétlen kell, hogy így. Annak egyik jellemzője ugyanis, hogy bár általában a fizikai vonzalom épül elsőként a karakterek között, és a testiség ábrázolása kiemelt szerepet kap, nagy hangsúly van a lelki, akár még az intellektuális vonzalmon is. A szexjelenetek száma egyébként nem túlzottan mérvadó, inkább azt érdemes figyelni, mennyire explicitek, és/vagy mennyire közelítenek az érzelmek felől.

3. Elővigyázatosság és biztonság

A piacra kerülő romantikus-erotikus regényekben ma már alap, hogy szóba kerül a szexuális egészség témaköre. A védekezés nem tabu sem a férfi, sem pedig a női karakternél, akik általában tisztában vannak a következményekkel, az erotikus jeleneteknek pedig velejárója, hogy felmerül az óvszerhasználat vagy a fogamzásgátló szedésnek kérdése.

4. Egy kis ízelítő

A love interest a maffia tagja? Vagy menő rocksztár, aki után bomlanak a nők? Lehet pilóta, tudós vagy élsportoló is. Esetleg nőtlen márki. Minden, ami felkeltheti az érdeklődésünket, mert szívesen bepillantanánk az ilyen személyek életébe, legfőképp a hálószobáikba. Mindezt úgy, hogy továbbra is a nagy bögre teánkat szürcsölgetjük a kényelmes fotelban, vagy a medence mellett napozunk egy hideg limonádéval.

5. Kikapcsolódás a dolgos hétköznapokban

Életünk során sok szerepben kell helytállnunk, és néha kimondottan jól esik letenni a terheket, kézbe venni egy regényt, és szimplán csak élvezni a történetet ahelyett, hogy azon agyalnánk, mennyi felelősség nyomja a vállunkat, mennyi mindenhez kell igazodnunk, vagy éppen milyen törvényeket nem szegünk meg, mert törvénytisztelő állampolgárok vagyunk. Ez jóformán minden zsánerre igaz, de ha spicy jelenetekre vágyunk, egy jó romantikus-erotikus regény kimondottan pihentető lehet számunkra.

+1. Egyes művek társadalmilag is fontos témákat érintenek

Talán nem is gondoltad volna, de a romantikus-erotikus regényekben is megjelennek társadalmunkat érintő, népszerű és megbeszélésre/kibeszélésre váró témák. Traumatikus élmények (pl. családon belüli erőszak, kirekesztettség, kulturális különbségek megélése stb.) mellett szokások (pl. egészséges életmód), függőségek, vagy azok a körülmények, amikkel a mindennapokban mi magunk is találkozhatunk (pl. munkahelyi stressz, megfeleléskényszer, imposztor-szindróma).

Légy nyitott, és két erotikus jelenet között keresd az érdekes témákat, a magvas gondolatokat!

Emma ZR: Hurrikán c. regényéről

Kis hazánk írói között is találkozunk olyanokkal, akik a romantikus-erotikus alzsánerben alkotnak. Ezúttal a cikkhez Emma ZR első regényét olvastam el, melynek lapjain az újságíró Carolyn és a világhírű zenész William kapcsolata elevenedik meg. Mint a regény címe is mutatja, itt bizony kő kövön nem marad!

Felismered az apró utalásokat?

A talpraesett, karrierista Carolyn interjút akar, a nagyképű és szemtelen William azonban nem szándékozik megadni neki, mert másra vágyik. Innen indul két erős személyiség harca egymással és a bennük tomboló szenvedéllyel. Folyamatosan megy köztük az adok-kapok, akár egy könnyű reggeliről, egy frissítő jógaóráról, vagy egy pizzáról legyen szó. Fejezetről fejezetre követhetjük nyomon, miként törnek borsot egymás orra alá, vagy állítják a másikat kész tények elé. Közben pedig ott a izzik a tagadhatatlan vonzalom. A regényben változatos, érzéki erotikus jeleneteket olvashatunk, ahol mindkét fél egyénisége megmutatkozik, ugyanakkor mégis kettejükről és a személyes megéléseikről szólnak.

A történet azonban többet ad nekünk ezeknél is. Betekintést kapunk a bulvársajtó és a szenzációvadász újságírók világába, valamint egy világhírű zenekar egyik jelentős koncertjének előkészületeibe. William karakterén keresztül az író megvillantja nekünk a sztárság előnyeit és hátrányait, ami mellett időről-időre próbál kibontakozni a sokoldalú tehetség és a hivatás iránti szenvedély. A női főhős, Carolyn pedig a karrierépítés megszállottja. Újságírói munkája mellett titkos projektet is visz, ami nem kis veszélyeket tartogat. Fontos számára a szakmai érvényesülés, az önállóság és anyagi biztonság megteremtése, ami éppúgy gyermekkori élményeiből fakad, ahogy Willnek a bizonyítási vágy.

A páros nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ami köztük van, hamar véget érhet. Vagy mégsem?

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg Emma ZR honlapját, ahonnan ingyenesen letöltheted!

Hurrikán e-book letöltés – e-book letöltés (emmazr.hu)

A szerző eddig megjelent regényei.

A könyvről és a szerzőről:

Kezdőoldal – Emma ZR

Dream of Doom – Emma ZR

Hurrikán után – 1. fejezet – romantikus regény (emmazr.hu) (itt beleolvashatsz a folytatásba)

BKN pieces – Interjú – magyar író (emmazr.hu)

Hurrikán · Emma ZR · Könyv · Moly

Hurrikán után · Emma ZR · Könyv · Moly

Toposz-mustra 1. Ellenfelekből szerelmesek Szenvedélyes hadviselésben

A legújabb cikkem a legkedveltebb és leggyakrabban használt toposzról fog szólni, mégpedig a Skarlát Kiadó és Monos Anett debütáló, a Szenvedélyes hadviselés című, New Adult realista romantikus regényén keresztül.

A toposz

Az ellenfelekből szerelmesek (enemies to lovers) az egyik legnépszerűbb toposz, a romantikában és más zsánerben is gyakran találkozni vele. Nevében a lényege: többnyire két karakter ellenfelekként jelennek meg a történet elején, és aktívan egymás ellen dolgoznak, esetleg még versenytársak is, de menet közben rájönnek, hogy szerelmesek egymásba. Kétségkívül az egyik legrégebb óta velünk lévő toposz az irodalomban. Gyökerei már a Gilgames-eposzban is jelen vannak Enkidu történetében, és ha szóba kerül egy-egy beszélgetésben, hamar eszünkbe jut Shakespeare vagy Jane Austen. Ha pedig könyvesboltban vagy könyvtárban bolyongunk, rátalálhatunk Sally Thorne Gyűlölök és szeretekjére vagy Holly Black méltán népszerű YA regényére, A kegyetlen herceg és folytatásaira, amik kétségkívül a legkedveltebb képviselői a toposzt használó műveknek.

Szenvedélyes hadviselés

Leginkább azért szeretem ezt a toposzt, mert megmutatja, milyen vékony a határvonal a szeretet és a gyűlölet között, és ez önmagában rengeteg lehetőséget rejt. Monos Anett első regénye, a Szenvedélyes hadviselés, ami a frissen megalakult Skarlát Kiadó gondozásában jelenik meg, tökéletesen mutatja be a lelki folyamatot és azt, miként billeg két karakter érzelmileg azon a bizonyos cérnányi határon.

A történet egyik főszereplője a mindennapjait Budapesten élő Besztercy Bálint, akit leköt a boksz, a csajok és a Spartacus nevű edzőterem működtetése. A múlt mégis a nyomában jár, kísérti, erről pedig már a regény első oldalain képet kapunk. Petrás Adri, a női főhős, kényelmes életét és egy bántalmazó párkapcsolatot hagy maga mögött a történet elején, hogy új életet kezdhessen. Ő is sok fájdalmat hordoz magában, amit legkedvesebb titkos tevékenysége, táncolás közben ad ki magából. A regény bemutatja, hogy Bálint és Adri, akik középiskolai éveik alatt ádáz küzdelmet vívtak, miként szorulnak rá egymás segítségére, hogyan kötnek kompromisszumokat a tüzes összecsapások közepette, és lépnek túl az ellenségeskedésen. És eközben ott van köztük a régi-új szenvedély, ami fel-fellobban, mert egyszerűen lehetetlen küzdeni ez ellen is. Igazi érzelmi hullámvasút ez a regény – természetesen jó értelemben.

„Közelebb léptem hoz­zá, mire tartózkodóan pislantott párat. Nem bízott bennem, és én sem benne. Tudtam, hogy képes megtanítani és megvédeni, ha kell, de az érzéseimet soha nem bíznám rá. Összezúzna.”

(Idézet a regényből)

A regény nagy erőssége, hogy Bálint és Adri nézőpontjából is nyomon követhetjük az eseményeket, így még átélhetőbbek a személyes problémáik. Hangjuk egyedi, könnyű velük azonosulni. A visszaemlékezések és a jelenben zajló események tökéletesen megkomponálva váltják egymást a legmélyebb és legmagasabb érzelmi pillanatokban. Rendkívül jó volt belelátni a két szereplő múltjába, megismerni sérüléseik magvait, felfedezni a lelküket. Sokszor okoztak egymásnak fájdalmat – a múltban és a jelenben is -, de mindig meg-megvillant egy másik érzelem is: a tagadhatatlan vonzalom. Mindketten nehéz sorsot kaptak: Bálint szegény családból származik, édesanyjával is problémás a kapcsolata, Adri családja pedig tehetős, de szülei érzelmeknek és megértésnek híján vannak. Ezek mellett nagy feladatokkal küzdenek a karakterek (Bálint a Spartacus fennmaradásáért, Adri az önálló életért), az egymásra utaltság, majd az apránként felépülő bizalom viszont átlendíti őket a kemény helyzeteken. Éppúgy alakul köztük a szenvedély, ahogy megoldandó feladataik iránt is nő az érdeklődésük.

Adri és Bálint is bőven cipel különböző érzelmi terheket, de egy valami közös bennük: egyformán értékelik a másikban lakó lelki erőt, bátorságot, kitartást. Ez az, ami összeköti őket, ami által felnézhetnek egymásra. Nem véletlenül van kiemelt szerepe a tigris szónak a történetben. 😉

A szerző realisztikusan, érzékletesen mutatja be mind Budapestet, a nagyvárosi lét jellegzetességeit, mind pedig a szereplők közvetlen környezetét (pl. Spartacus, a közös lakás). Nem egyszerű díszleteket kapunk, olvasás közben szabályosan magunk körül érezzük Bálint és Adri tereit. Minden egyes helyszínnek komoly szerepe van kettejük kapcsolatának alakulásában. Anett nem fél komoly társadalmi problémákat, aktuális témákat is bemutatni (pl. anyagi nehézségek, bántalmazó párkapcsolat, önvédelem fontossága, iskolai bullying), így sokkal többet kapunk, mint elsőre gondolnánk.

Lépj be te is Bálint és Adri világába!

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg
a Skarlát Kiadó honlapját
június 13-án,
ahonnan ingyenesen letöltheted!

Kezdőlap – Skarlát Kiadó (skarlatkiado.net)

A könyvről és a szerzőről:

Szenvedélyes hadviselés · Monos Anett · Könyv · Moly

Alkotó · Monos Anett · Moly

Cikkek a toposzról több, ha kedvet kaptál hozzá:

Your Guide to the Enemies-to-Lovers Trope in Romance (bookriot.com)

From Foes to Flames: Exploring the Enemies to Lovers Trope in Romance Novels (jlamontbooks.com)

The Enemies to Lovers Trope (415 books) (goodreads.com)

Sorozat-daráló 1. Julia Quinn Bridgerton-könyvei

2024 május – a világ Bridgerton-lázban ég, mert érkezik az adaptáció következő évada. Miért bizonyult jó alapanyagnak Julia Quinn népszerű könyvsorozata? Melyek azok az elemek, amik megalapozhatták a sikert? A Rágcsáló kísérletet tesz cikkében más szempontok szerint rápillantani a Bridgertonokra, mint ahogy eddig mások tették.

A siker útja

Volt idő, amikor Julia Quinn még orvosnak készült. Bőszen tanult a vizsgáira, romantikus regényeket olvasott – és közben írt. Két regénye is kiadásra került, amikor halasztott az egyetemen, hogy megírja a harmadikat. Aztán még egyet, hogy megszülethessen a negyedik. Végül visszatért az orvosira, de hamar rájött, az írás inkább való neki, mint a boncolás.

Julia Quinn könyvei népszerűségi sorrendben
Forrás: goodreads.com

Az Egyesült Államokban 2000 és 2006 megjelenő, Bridgerton-családról szóló regénysorozat a régenskori Angliába kalauzol el minket, 1813 és 1827 között követhetjük nyomon könyvről könyvre a fiktív Bridgerton-gyerekek szerelmi életének alakulását. A könyvsorozat már megjelenésekor hatalmas népszerűségnek örvendett Amerikában (Magyarországon a Gabo Kiadó 2010-ben jelentette meg az első kötetet, A herceg és ént), a 2020-ban debütáló Netflix-sorozat azonban nemzetközi szintre emelte a Bridgerton-lázat. Nézzünk a titok mélyére!

1. Az alapötlet

Ha a teljes könyvsorozatot nézzük, egy egyedi, sok lehetőséget rejtő koncepcióval találkozhatunk. Adott nyolc könyv és ugyanennyi Bridgerton-gyerek, akiknek belepillanthatunk a szerelmi életébe; pártalálásuk rögös útját követhetjük végig, miközben fel-felbukkannak egymás történeteiben. Miért is húz be minket ennyire? Ezt leginkább a Jóbarátok-effektushoz tudom hasonlítani. A család vagy a társaság tagjának érezzük magunkat. Befogadnak, úgy érezzük, közéjük tartozunk, együtt sírunk velük bánatukban, és nevetünk örömükben.

Julia Quinn regényei olvasottság szerinti sorrendben
Forrás: moly.hu

Azonban míg sok történetnél van a kötetek között kohézió, Quinn könyvsorozatánál ezt kevésbé érezni. Mindössze az a tény tartja őket össze, hogy a nyolc testvérről szól – könyvenként ugyebár egy-egy szereplő szerelmi életén van a fókusz. Az alapötlet és a sok karakter számos lehetőséget rejt magában, de kihasználatlan marad. Bár felbukkannak egymás történeteiben a Bridgertonok, kevésbé segítői vagy befolyásolói szerepben. Alig villantják meg a családi ellentéteket is: testvéri viszályok, korkülönbségek, öröklési hierarchia stb. Számos olyan elemet elmélyíthetett vagy beleépíthetett volna Quinn, ami egyúttal a korszakról is mutathatott volna némi képet. Emellett karakterei nem elég mélyen megrajzoltak ahhoz, hogy megmutassa általuk ezeket. Vannak testvérek, akik jellemükben és viselkedésükben nagyon hasonlóak (Anthony-Benedict-Colin): gyakran ugyanúgy reagálnak, hasonló stílusban beszélnek, kevésbé kapunk képet egyedi látásmódjukról. De mi ennek az oka?

Quinn egy interjúban mesélt arról, hogy eredetileg trilógiában gondolkodott Daphne, Anthony és Colin főszereplésével. Kétségkívül ezek a sorozat legerősebb darabjai – a People magazin egy 2022-es cikkében A vikomt aki szeretett engem címűt méltatta, mint az olvasók legnagyobb kedvence. A szerző állítása szerint nem is emlékszik, miért adott hét testvér Daphne-nak az első regény megírásakor. Ebből könnyen következtethetünk arra, hogy miért ezen Bridgertonok történetei lettek a legerősebbek és legkedveltebbek Amerikában és hazánkban is, ugyanakkor ad némi magyarázatot arra, miért érezzük, hogy a szerző kihagyott lehetőségeket. Julia Quinn egy másik interjúban hosszabban vallott arról, hogy pont emiatt nem rajzolta meg előre a sorozat teljes ívét, sokszor érezte írás közben, hogy „sarokba szorította” magát, és nehezebben követte nyomon az általa beépített, apró részleteket. A legnagyobb kihívást számára az utolsó két kötet, Gregory és Hyacinth története tartogatta. Fejben át kellett állnia, hogy ne gondoljon rájuk gyermekként, mielőtt a saját romantikus regényük főhősévé teszi őket. A velük való munka kétségkívül megérte, mert 2007-ben Quinn elnyerte Gregory regényével a RITA-díjat (On the Way to the Wedding / Esküvő lesz).

2. Lady Whistledown

Quinn a saját honlapján ír az ötlet születésének körülményeiről. Amikor elkezdte írni A herceg és ént, számos információt szeretett volna olvasóival megosztani, de erőltetettnek tűnt Daphne és Violet szájába adni azokat, így megalkotta a pletykaújság szellemes íróját, aki struktúrát adott a regénynek – általa mindig tudjuk, milyen nap van, és éppen milyen esemény izgatja a karaktereket. Quinn meg is állt volna ennyiben, ha apja nem sarkallja arra, hogy bontsa ki a rejtőzködő firkász alakját. A következő kötetben már tudta a szerző, kit rejt valójában Lady W. (és gyorsan le is ellenőrizte, nem árulta-e el magát az első kötetben), ezzel pedig folytatódott tovább a rejtély: vajon ki lehet az?

A kép forrása: pinterest.com

Lady Whisledown ténykedése igazi sava-borsa a könyvsorozat első négy kötetének – és az ő az, akinek a segítségével olvasóként átlendülhetünk a harmadik köteten (An Offer from a Gentleman / Tisztességes ajánlat), ha mélypontnak érezzük. A hátránya, hogy a rejtélyt, ki Lady W., nem lehet a végtelenségig húzni. Ha olvasottság szerint nézünk utána a könyveknek, és beszédbe elegyedünk számos olvasóval, láthatjuk, hogy miután lelepleződik a negyedik könyvben (Romancing Mr. Bridgerton / Mr. Bridgerton csábítása), számos olvasó lecsatlakozik a könyvsorozatról.  Nem véletlenül született utólag még két kötet (The Further Observations of Lady WhistledownLady Whistledown Strikes Back).

Bár nem találtam sehol Quinntől megerősítést arra vonatkozóan, hogy melyik történelmi személy inspirálta Lady W-t, de hozzá hasonló valóban létezett Mrs. Crackenthorpe néven. Catherine Curzon történész (a The Daughters of George III: Sisters and Princesses írója) közvetítésével tudjuk, hogy 1708 és 1710 között a Female Tatler című lapba írt Mrs. Crackethorpe álnéven valaki, nagyrészt oktatásról, divatról, de pletykákról is. Bár az újság rövid életű volt, koncepciója 1769 és 1796 között a Town and Country Magazine hasábjain újra megjelent, erősen fókuszálva a különféle hírességek szerelmi életére és botrányaira.

3. Violet Bridgerton és Lady Danbury

Amikor olvasók véleményeit olvastam, hallgattam, képet kaptam arról, melyik Bridgerton-testvér mennyire kedvelt vagy éppen kevésbé népszerű. Volt két olyan mellékkarakter a könyvsorozatban, akik viszont kivétel nélkül pozitív színben tűntek fel. Egyikük Violet Bridgerton, a testvérek vérszerinti anyja, akinek személyes indíttatása van, hogy boldognak lássa gyermekeit. Egyes esetekben a háttérből figyeli és irányítja a történteket, máskor pedig segítségükre siet, hogy elérjék a hőn áhított szerelmet. Lady Danbury ezzel szemben a társadalmi értelemben vett „anya”, a rangidős matróna, aki fél szemét rajta tartja mindenkin, aki megfordul a társaságban. Elmés megjegyzéseivel szórakoztat, de ugyanakkor segíti a szereplőket, van rájuk némi hatása. Quinn egy interjúban bevallotta, hogy számára Lady Danbury karaktere a legszórakoztatóbb, rendkívül szerette írni.

A kép forrása: pinterest.com

4. A régenskor

Összehasonlítva más történelmi romantikusokkal, Julia Quinn regényei kevés történelmi részletet jelenítenek meg. A szerző elmondta egy interjúban, hogy azért választotta ezt a korszakot, mert maga is szeret ebben játszódó románcokat olvasni. Nem végez sok kutatást, inkább a régenskori Angliával kapcsolatos általános ismereteire támaszkodik, amit történelemkönyvekből és ismeretterjesztő művekből keres ki. Emiatt a könyvsorozat olvasásakor nekünk is az lehet az érzésünk, hogy a szerző nagyban támaszkodik az előzetes ismereteinkre, korszakról alkotott képünkre (pl. Jane Austen regényei, korszakban játszódó kosztümös filmek). Minden egyes kötetben vannak olyan konkrét dolgok, amiknek viszont igyekszik részletesen utánanézni (pl. A herceg és én című történetben ilyen Simon dadogása), hogy minél hitelesebben ábrázolhassa.

Ha a történelmi hitelesség skáláján (lásd bevezető cikkemben a történelmi romantikusokról) szeretnénk elhelyezni Quinn regényeit, akkor inkább azon szerzők táborát gyarapítja, akik rendelkeznek széles ismeretekkel a korszakukról, de kevésbé tartják be annak határait, inkább háttérként használják. Ennek megfelelően szeretnék kicsit utat mutatni azoknak, akiket megkever a regényfolyam és az adaptáció. Julia Quinn Bridgerton-sorozata egy történelmileg kevésbé hű történelmi romantikus alzsánerű alkotás, a Netflix sorozata ezzel szemben pedig teljes egészében áltörténelmi (egy adott ponton elvágja a történelem fonalát, és átírja azt) romantikus, ami több korszakot és azok jellegzetességeit hozza egy tető alá.

A könyvsorozat eredeti borítója.
A kép forrása: Wikipédia

Vendégvélemény a Netflix-sorozatról – Nagy Réka tollából:

Nehezen megcáfolható igazság, hogy a könyv mindig jobb a filmnél. Egy kezemen meg tudnám számolni, amikor a tévés/filmes adaptáció túlszárnyalta volna az alapanyagul szolgáló irodalmat. Természetesen ebben biztosan szerepet játszik a könyvrajongásom. De miért is lehet egy történet mégis jobb a vásznon?  Szerintem erre a Bridgerton megadja a választ.

Először is a sorozatban jobban kihasználja a számos színes karakter adta lehetőséget. Vegyük csak a Bridgerton testvéreket! Az írónő regényeiben a teljes fókusz az épp aktuális hősre/hősnőre irányul, a többi testvér csak egy-egy jelenet erejéig, teljesen háttérbe szorulva látható. Ellenben a televízióban folyamatosan követhetjük pl. Eloise saját történetét is, még ha a romantikus partner egyelőre láthatáron sincs. A karakterek folyamatosan fejlődnek, megvannak a saját kalandjaik. Így évadonként nemcsak egy-egy történetet kapunk, hanem legalább egy tucatot.

Másik nagyon fontos eleme a sorozatnak a sokszínűség. A Netflix soha nem riadt vissza a különböző rasszok, szexuális orientáltságok ábrázolásától és az utóbbi szezonban még a fogyatékkal élőkre is jut egy-egy perc. De nem kell ennyire széles spektrumban gondolkodnunk! Vegyük Penelopét, akinek a könyvben le kellett fogynia ahhoz, hogy szerelmet találjon (igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy a regények 2000 és 2006 között jelentek meg, és mennyi minden változott azóta!). Szerencsére a sorozatban ez fel sem merült.

És most épphogy érintem a már-már polgárpukkasztóan kreatív ruhakölteményeket, hiszen ilyet egy jól megírt regényben a belső szemünk is tud kreálni. Hitelesnek nagyon nem mondanám őket, hiszen szabásukat és anyagokukat tekintve is modernek, de jól kifejezik, amit szeretnének (A Featheringtonok ízléstelen színei, a Bridgerton család harmonikus pasztelei).

A kép forrása: pinterest.com

Fontosabb linkek, felhasznált irodalom és interjúk:

About JQ – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels (a Seattle-i Közkönyvtár podcastjével)

Julia Quinn – Wikipedia

Julia Quinn (Author of The Duke and I) (goodreads.com)

Bridgerton (novel series) – Wikipedia

Bridgerton család · Moly

The Bridgerton Series – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

The Bridgerton Family Tree – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Lady Whistledown Series by Julia Quinn (goodreads.com)

Julia Quinn on Her Romance Novel Legacy (shondaland.com)

Interview with Julia Quinn – Goodreads News & Interviews (2016-os)

Interview with Julia Quinn (archive.org) (2001-es)

A Conversation With Julia Quinn (writerswrite.com)

When JQ First Created Lady Whistledown, A Father-Daughter Story – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Was There A Real Lady Whistledown? | HistoryExtra

Mrs Crackenthorpe was the ‘Real” Lady Whistledown, Long Before Bridgerton – History Hustle

True Story of Lady Whistledown’s Scandal Sheets in ‘Bridgerton’ (townandcountrymag.com)

Ha pedig valaki a sorozat iránt érdeklődik, megtekintheti a trailereket:

Bridgerton | Official Trailer | Netflix (youtube.com)

Bridgerton Season 2 | Official Teaser | Netflix (youtube.com)

Bridgerton Season 3 | Official Trailer | Netflix (youtube.com)

Adalék 1. Történelmi háttér két romantikus regényben

Új cikkemben két olyan régebben megjelent történelmi romantikust hoztam el nektek, amelyekben a szerző remekül építette be karaktereit a történelmi közegben.

1. Elizabeth Hoyt: Csillapíthatatlan vágy. General Press, 2011. (Maiden Lane 2. rész)

A szerző a 18. századi Angliába kalauzol el minket, történelmi háttérnek pedig egy, a korszakban rendkívül nagy társadalmi problémát választott. Lord Szégyentelen és Lady Tökéletes története kétségkívül magával ragadó, ám ha ezúttal nem a romantikus szálat, hanem a történelmi hátteret vizsgáljuk, megfigyelhetjük, miként válnak a fiktív karakterek szerves részeivé egy történelmi közegnek.

Kép forrása: moly.hu

A század első felében London legnagyobb problémája a nyomornegyedekben elterjedt alkoholizmus volt. 1730-ban körülbelül 7000 ginkimérés működött a városban, vagyis gyakorlatilag minden utcasarkon elérhető volt az ital. 1743-ban az egy főre jutó átlagos ginfogyasztás 10 liter volt. Az 1680-as és 1690-es években a kormányzat még ösztönözte a gin előállítását és fogyasztását a kontinensről származó italokkal szemben, a bekövetkező gazdasági fejlődés azonban rásegített az elterjedésére: a növekvő jövedelmeknek köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak, hogy fogyasszák. Mind a termelés, mint pedig a fogyasztás évről évre folyamatosan növekedett, mígnem már társadalmi szinten okozott problémákat. William Hogarth angol festő Gin Lane című munkája nyújt érzékletes betekintést. Az 1720-as évek végétől a kormányzat négyszer is megpróbálta orvosolni a helyzetet, legvégül illegálissá tették a gin árusítását, ezzel azonban csak azt érték el, hogy egyre gyakoribbá váltak a mérgezések. A század közepén aztán csökkent a fogyasztás (1751-ben hozták az utolsó, szeszes italok értékesítéséről szóló törvényt ezzel kapcsolatban), aminek hátterében a gabonaárak növekedése, ezáltal a jövedelmek csökkenése és a megemelkedett élelmiszerárak húzódtak. És még valami: 1720 és 1750 között megnégyszereződött a teaimport.

Lássuk, hogy miként oldotta meg Hoyt! Lord Szégyentelen, vagyis Griffin Reading elkötelezett családja jóléte iránt. Megmentette őket az anyagi csődtől, és hogy ez ne következzen be újra, maga kezeli a teljes családi vagyont. Ám ezt törvénytelen módon teszi: titkos gin-főzdét üzemeltet Londonban, nem kis szerepet vállalva ezzel a társadalmi probléma fenntartásában. Lady Tökéletes, vagyis Hero Batten, Wakefield hercegének húga, politikai házasságot készül kötni Griffin bátyjával, Thomassal. Wakefield élharcosa a gin-főzés elleni küzdelemnek, minden erejével azon dolgozik, hogy a parlament törvényt hozzon a probléma ellen, ezért is bízik Thomas politikai támogatásában – és abban, hogy a férfi Heroval kötendő házassága erősíti a két család közötti elvi köteléket.

„– Nap, mint nap egyre több szeszkereskedőt állítanak bíróság elé – felelte habozva Thomas. – Már hogy lenne hatástalan?
Wakefield vállat vont. A hangja halk és fegyelmezett volt, ám a haragja nyilvánvaló.
– Behurcolják azokat a szegény asszonyokat, akik talicskából árulják az ördög italát. Azokat a szerencsétleneket, akik alig pár pennyt keresnek naponta. Azokat a férfiakat kell elkapnunk, akik a gint főzik. A sötétben bujkáló, befolyásos embereket, akik azokat a szegény asszonyokat kihasználva gazdagodnak meg.”
(Részlet a regényből)

Azonkívül, hogy Hoyt szinte azonnal beránt minket történetével a 18. századi London mélységeibe és magasságaiba, két férfikarakteren keresztül még érzékletesebbé teszi a gingyártás és -fogyasztás kérdéskörét. Az egyik oldalon ott áll Wakefield hercege, aki hisz a törvény erejében, pozitív hatásaiban, a másik oldalon pedig láthatjuk az előkelő származású, ám a társadalom alsóbb csoportjaival is kapcsolatban álló Griffint, aki a ginfőzésből származó pénzt a családja jövőjére fordítja ugyan, de közben éppúgy elárasztja Londont az alkohollal, ahogy versenytársai. Wakefield esetében végig kérdéses, képes-e egy törvény változtatni a helyzeten, a Griffin kapcsán kibontakozó ellentét pedig azt veti fel, meddig áldozható fel a társadalom jóléte egy családéért.

„Griffin nézte a nagy rézüstöket, a hordókat, amelyek csak arra vártak, hogy megtöltsék őket ginnel, a tüzet és magát a raktárépületet. Mindent, amit olyan kemény munkával hoztak létre Nick-kel.”
(Részlet a regényből)

2. Courtney Milan: Az örökösnőhatás. Gabo, 2016. (Sinister-fivérek 2. rész)

Milan az 1860-as évek végére kalauzol el minket, ahol egyes politikai erők és a különböző társadalmi csoportosulások már többszöri próbálkozás után sem tudtak választójogi reformot kicsikarni a parlamenttől. 1865-ben, amikor a reformokat ellenző Lord Palmerston meghalt, nyílt némi remény a változtatásra – ám a háttérben megbújtak az egyéni érdekek is. 1866-ban Lord Russel és Gladstone törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, mely kiterjesztette volna a választójogot a munkásság képzettebb rétegére, ugyanakkor azt is remélték, hogy így a liberálisok szélesebb tömegeket állíthatnak maguk mögé a következő választásokon. A törvényjavaslat – részben a Disraeli által előidézett, Liberális Párton belüli szakadásnak köszönhetően – megbukott, Russel liberális kormánya pedig lemondani kényszerült. A kudarc miatt csalódott Reformliga tüntetéssorozatba kezdett, kampánytevékenysége pedig egészen a törvény 1867-es elfogadásáig tartott. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a regény főhőse, Oliver, és ennek a folyamatnak az egyik legemblematikusabb pillanata a Hyde Park-i tüntetés, ami Milan regényében is helyet kapott.

Főhősünk, a középosztálybeli származású Oliver Marshall, akiben egyszerre dolgozik a felsőbb társadalmi csoportok elleni ellenszenv és a sajátja iránti érzékenység. Ami karakterében megjelenik, az a viktoriánus kor sajátja is volt: a gazdasági folyamatok indikálta társadalmi változás, az igény, hogy minél szélesebb rétegek kapjanak beleszólást a közös ügyek intézésébe. Oliver, hogy szószólója legyen a munkásosztálynak, politikai pályára vágyik, és azért lobbizik, hogy a parlament megszavazza az új választójogi törvényt. Milan amellett, hogy romantikát épít Oliver és váratlan szövetségese, Jane között, értékrendjükben is összepárosítja őket, valamit megértést épít ki bennük egymás felé. A regény egyik legjobb része, amikor Oliver húga elszökik a Hyde Parkban tartott tüntetésre, a férfi pedig utána ered. Milan regénye által mi magunk is kaphatunk némi támpontot arról, milyen jelentős eseményről, folyamatról is van szó.

„Oliver úgy érezte, mintha valami émelyítő űr volna a gyomrában. Bármire is gondolt Bradenton, nem akarta hallani.
– Marshall! Most ön következik. Beszélhetünk a választójogi reformról. – A hangja ellágyult. – Tudja, legutóbb miért szavaztam nemmel a törvényjavaslatra?
Olivernek volt egy-két sejtése.
– Feltételezem, el fogja árulni nekem.
– Túl nagy árat fizetnénk érte. Az embereknek tudniuk kell, hol a helyük, különben eluralkodik a káosz. Ha a parlament nem tartja őket kordában, akár fel is adhatjuk.”
(Részlet a regényből)

„Oliver arra számított, hogy aznap minden utcasarkon egy járőröző rendőrbe botlik. Ám amikor kilépett az utcára, nyoma sem volt a különleges erőknek, amelyekről sok vita folyt az elmúlt néhány napban. Igazság szerint, rendőri jelenlétnek sem volt nyoma.
Ehelyett több százan hömpölyögtek az utcákon. A Hyde Parkhoz közeledve a tömeg egyre sűrűbb lett. Oliver itt találkozott először rendőrökkel: szomorú páros posztolt a park kapujánál. Meg sem kísérelték megállítani a beáramló tömeget, sőt az egyikük gratulált a belépő embereknek. Úgy tűnt, nem túl lelkesen próbálják megakadályozni, hogy az utcai árusok hasznot húzzanak az eseményből, de miközben Oliver figyelte őket, egy piteárus osont be a kapun, fizetségül a kezükbe nyomva egy süteményt.”
(Részlet a regényből)

Fontosabb linkek és felhasznált irodalom:

A három könyv Molyos adatlapja, és a képek forrása:

Csillapíthatatlan vágy · Elizabeth Hoyt · Könyv · Moly

Az örökösnőhatás · Courtney Milan · Könyv · Moly

Beer Street and Gin Lane – Wikipedia

A történelmi témákról itt olvashatsz hosszabban:

What Was the Gin Craze? | History Hit

Beer Street and Gin Lane – Wikipedia

What Was the Shocking London Gin Craze? (thecollector.com)

The Sad, Drunken Saga of the 18th Century Gin Craze – HeinOnline Blog

Hyde Park Riot – UK Parliament

Hyde Park riots 1866 (intriguing-history.com)

Reform Act 1867 – Wikipedia

Reform League – Wikipedia

Egy kis angol nyelvű szakirodalom:

Patrick Dillon, The Much-Lamented Death of Madam Geneva: The Eighteenth-Century Gin Craze (London: Review, 2002)

M. Dorothy George, London Life in the Eighteenth Century (1925; Harmondsworth: Penguin, 1992)

Jessica Warner, Craze: Gin and Debauchery in the Age of Reason (London: Random House, 2002)

Eric J. Evans, Parliamentary reform in Britain, c. 1770–1918 (Routledge, 2014).

Robert Saunders, Democracy and the Vote in British Politics, 1848–1867: The Making of the Second Reform Act (2013). John K. Walton, The Second Reform Act (1987)