Az Instagramon havonta jelentkező Klasszikus Kedd idén korábban ért a végére, ebben a cikkben pedig egyben tekinthetőek meg a részek.
Köszönöm mindenkinek, aki nyomon követte és segített dönteni, mikor mi következzen.
Forrás: moly.hu
Január – Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
1. Miért ez a címe?
A regényben a főhősről, Dorian Grayről Basil Hallward festő készít portrét annak szépsége miatt. A modellre nagy hatással van Lord Henry Wotton hedonista életről szóló értekezése, ami alapján arra jut, hogy amiért érdemes élni, az a szépség. Azt kívánja, bárcsak a festmény öregedne helyette. A történetben a festmény kiemelt jelentőségű: Dorian minden tette nyomán változik a portré, gúnyos mosoly jelenik meg rajta, ezért a férfi elzárja, de a végzete is lesz.
2. Miért olvasd el?
A regényt egyértelműen Geothe Faustja ihlette, és sok párhuzam fedezhető fel köztük. Mindkét szereplő eladja a lelkét az ördögnek (Faust – ördög, Dorian – Lord Henry), aki aztán tanulmányozza viselkedését. Míg Dorian a fiatalság és a szépség kulcsát a festményben látja, Faust egy boszorkány bájitalában keresi. A Dorian-Sybil és a Faust-Margit kapcsolat is mutat hasonlóságokat.
3. Miért okozott felháborodást?
A viktoriánus Angliában nagy visszhangot váltott ki: dekadesnek, erkölcstelennek bélyegezték, mivel tartalmazott homoszexuális és homoerotikus utalásokat és jeleneteket, amikből Wilde-nak vissza is kellett venni írás közben (folytatásokban jelent meg), de szerkesztője, Stoddart is távolított el belőle jócskán részeket. A cenzúra sem tetszett sokaknak: 1891-ben kiadták bővítve. Végül az eredeti, cenzúrázatlan verziót 2011-ben olvashatta mindenki a Harvard University Press kiadásában.
Február – Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
1. Kik a főhősök?
Fermina Daza és Florentino Ariza. A férfi fiatalon beleszeret a lányba, aki viszonozza érzéseit, de egy idő után mégis a köztiszteletben álló Juvenal Urbino orvost választja. Florentino elhatározza, hogy kitart, és egy életen át várni fog rá. A regénynek ez a fő kérdésköre: létezik-e az egy életen át tartó szerelem? Florentino érzelmei az évtizedek során kevéssé változnak, Ferminának viszont két különböző ember a fiatal és az idős Florentino.
2. Miért ez a címe?
A cólera szónak a spanyol nyelvben két jelentése is van: a betegség és a düh, harag. Innen eredeztethető egy másik értelmezési lehetősége a regénynek: a szerelmet segíti vagy hátráltatja ez az erős ember érzelem? Beszédes ennek kapcsán az Ariza és Urbino közötti ellentét: az orvos küzd a kolerával, közben házassága is érzelemmentessé válik, míg Florentino elemi ellenérzéssel szemléli Urbino és Fermina házasságát.
3. Miért olvasd el?
Leginkább azért, hogy a korábban felvetett kérdésekre magad is választ keress a sorok között, de talán azért is, hogy felfedezd a hétköznapiasságot egy alapvetően nagy vállalást tevő regényben. Márquez nem fél a naturalista ábrázolástól, de ezt mégis páratlan megfogalmazásokkal teszi.
Március – Anne Brontë: Wildfell asszonya
1. Ki a főhős?
A főszereplő Helen „Nell” Huntingdon, az ő szemszögéből ismerhetjük meg a történetet leveleken és naplóbejegyzéseken keresztül. Feleségül megy a vonzó Arthur Huntingdonhoz, aki hamar kimutatja a foga fehérjét: léha életmódot él, megcsalja feleségét, bántja a családját. Helen sokáig hisz abban, hogy férje megváltozhat, végül annyira elmérgesedik a helyzet, hogy Helen bátyja, Frederick segít neki megszökni. Karakterét állítólag Anna Isabella Milbanke, Lord Byron felesége inspirálta.
2. Miért ez a címe?
Az eredeti angol cím a The Tenant of Wildfell Hall, aminek a jelentése Wildfell Hall bérlője. A regényben ez az a hely, ahol Helen és a testvére, Frederick felnőttek, és amit Helen kibérel. Ide menekül alkoholista férje elől kisfiával, akit tájképfestésből tart el.
3. Miért olvasd el?
A regény egy olyan korban játszódik, amelyben a nőknek kevés joguk volt. A 21. században is aktuális témákat boncolgat, mint például az alkoholizmus, a családon belüli erőszak, házassági problémák, szerelem. May Sinclair írónő 1913-ban írta azt a regényről, hogy „amikor Helen hálószobájának ajtaja bevágódott férje előtt, az végigvisszhangzott az egész viktoriánus Anglián”.
Április – Charlotte Brontë: Jane Eyre
Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék egy olyan regényről, amit mindenki ismer, és számos szempontból elemezték már. Végül úgy döntöttem, ezúttal a szerzőről hozok három érdekességet, hogy ne csak mindig Jane legyen a középpontban. Jöjjön tehát Charlotte!
1. Elsőre regényét, a The Professort ugyanakkor adta be kiadókhoz, amikor Emily az Üvöltő szeleket, Anne pedig az Agnes Greyt. Testvérei sikerrel jártak, az ő kéziratát azonban visszautasították. Végül posztumusz jelent meg 1857-ben. Magyarul A különös tanítvány címmel került kiadásra 1993-ban, Az angoltanár címmel pedig 2004-ben.
2. A Bronte gyerekek képzeletbeli birodalmakat találtak ki, a lakók életéről pedig történeteket, mondákat írtak: Charlotte és Branwell Angria királyságáról, Anne és Emily pedig Gondalról.
3. Charlotte életrajzát nem más, mint Elizabeth Gaskell írta meg. A mű The Life of Charlotte Brontë címmel 1857-ben jelent meg, és maga Patrick Brontë kérte fel, hogy írja meg lánya élettörténetét. A könyvben Gaskell inkább a nőre összpontosított, nem pedig a regényíróra. A két hölgy egyébként személyesen is ismerte egymást. A Jane Eyre sikere után Charlotte többször megfordult Londonban, ahol olyan szerzők irodalmi köréhez csatlakozott, mint Harriet Martineau, Gaskell és Thackeray.
Május – Emily Brontë: Üvöltő szelek
Általában a főhősök kerülnek a középpontba, ezúttal viszont úgy döntöttem, hogy ismerkedjünk meg kicsit pár mellékszereplővel is, akiknek amúgy halovány reflektorfény jut. Következzen tehát az Üvöltő szelek c. regényből három karakter!
1. Edgar Linton: Thrushcross Grange ura, a főhősnő, Catherine Earnshaw férje. Közös lányuk Cathy. Jóravaló, az erős jellemű Heathcliff ellentéte. Szereti Catherine-t, ám a nő szenvedélyes természetét nem fogadja el, ahogy Heathcliff iránti érzelmeit sem. Catherine halála után az ő egészsége is megrendül, követi feleségét a sírba.
2. Cathy Linton: Catherine és Edgar lánya, aki Thrushcross Grange-ben nő fel, mit sem tudva szülei és Heathcliff konfliktusáról. Heathcliff mesterkedései megtévesztik, és boldogtalan házasságba kergetik, de végül Hareton oldalán jóra fordul a sorsa. Édesanyjához hasonlóan heves természetű.
3. Ellen „Nelly” Dean: szolgáló Szelesdombon, majd Thrushcross Grange-en. Józan, értelmes teremtés, aki lojális az Earnshawkhoz, és nem kedveli Heathcliffet. Próbál segíteni Catherine-nek, élete utolsó percében is kitart mellette. Cathy és Hareton boldogsága elégedettséggel tölti el.
Nyár – Erich Kästner: A két Lotti
1. A két Lotti című regény első ránézésre egy kedves történet egy ikerpárról, akik véletlenül találkoznak egy táborban, és elhatározzák, hogy helyet cserélnek, hogy újra egyesíthessék elvált szüleiket. Ha mélyebbre ásunk, számos témát érint: a család fontossága, a gyerekek érzelmi intelligenciája, a felnőttek hibái és felelőssége, az egyén identitása és a másik megértése.
Ezek mellett létezik az ún. háború utáni kontextus, ami kevésbé ismert. A regény a kelet-nyugat szembenállás allegóriájaként is értelmezhető: a gyerekek két külön világban nőnek fel, és a végén a „kiegyezés” reményét hordozzák.
2. 1949-ben adták ki, ami fontos dátum ebből a szempontból. Ekkor volt Németország kettéosztása (NSZK és NDK). A háború utáni traumák, szétszakadt családok, árvák, elválasztott rokonok, elveszett otthonok – mindennapos élmény volt a német társadalomban. Sok gyerek nem ismerte egyik szülőjét, vagy a családtagok különböző zónákba (szovjet, amerikai stb.) kerültek. Ezek alapján az ikrek szétválasztása és újraegyesülése egyfajta metaforaként értelmezhető a megosztott Németország sorsára. A gyerekek két „világba” kerülnek: Lotte Bécsben, Luise Münchenben él, e két világ pedig különböző nevelési elveket, társadalmi közeget képvisel. Az ő egyesülési vágya az emberek vágyát szimbolizálhatja, hogy a család (és a nemzet) újra egy legyen. Miért nem mondta ki Kästner egyértelműen? Az író a náci érában szigorú cenzúrával szembesült, és később is óvatosan fogalmazott. Az egyesülés mint „jó vég” a remény és a megbékélés gondolatát sugallja, ami háború után fontos üzenet volt.
3. Más regényeit is megnézhetjük hasonlóképpen.
– A repülő osztály (1933): a „repülő osztály” szimbólum, a felnőtt, tekintélyelvű világ elutasításának egyik formája.
– Emil és a detektívek (1929): egyes értelmezések szerint a weimari köztársaság válságát tükrözi, ahol a társadalmi intézmények már nem működnek megbízhatóan.
Link a Molyos polchoz:
(92) 2025-ös Klasszikus Keddek · Moly
A 2024-es Klasszikus Keddek itt tekinthetők meg:
(99) 2024-es Klasszikus Keddek · Moly
Köszönöm, hogy velem tartottatok!