Romantikusrágcsáló

Aktuális 1. 5+1 ok, miért ne ítéld el a romantikus-erotikus regényeket!

Ezen a forró nyáron a még forróbb romantikus regények felé vettem az irányt, majd lehűtöttem magam egy kis Hurrikánnal. Az utóbbi időben sok előítéletbe botlottam a romantikus-erotikus alzsánerrel kapcsolatban, így arra gondoltam, próbáljunk meg ezúttal a pozitív dolgokra koncentrálni.

Bevezetés

Romantikus-erotikus regények régebben is voltak, a megítélésük azonban időszakonként változott. A legnagyobb lökést az alzsáner népszerűségének a 2010-es évek elején megjelenő A szürke ötven árnyalata c. regény adta, melynek folytatásai, és az általa ihletett további művek csak még jobban támogatták a folyamatot. A könyvsorozat, a belőle készült adaptáció, és a körülötte kialakult hype ráirányította a reflektorfényt az erotikus irodalomra, ami ezzel egyszerre vált érdekessé és megosztóvá. Mai napig is ezzel a két véleménnyel találkozunk, ha értékelésekbe botlunk, miközben már nyakunkon az ellentrend, és egyre erősebbek azok a hangok, akik viszont a spicy jelenetektől mentes romantika mellett teszik le voksukat. (Később tervezek cikket a clean romance-okról és a keresztény romantikáról, itt külön nem taglalom.)

Egy-egy mű sokféleképpen hathat ránk, ráadásul az sem mindegy, mikor és milyen hangulatban olvassuk az adott regényt. Mindenkinek lehet imádott alzsánere, de időnként kedvet kaphatunk más típusú könyvekhez is, így személy szerint úgy vélem, a kettő tökéletesen megférhet egymás mellett a könyvesboltokban, a könyvtárakban, de még a saját polcainkon is.

Ne feledjük, minden műnek helye van a könyvpiacon, és megtalálhatja az olvasóközönségét.
Ha bennünk negatív érzések dolgoznak is egy történettel kapcsolatban, attól másnak még lehet jó élmény. 🙂

A legolvasottabb, erotikus címkével ellátott könyvek listája a moly.hu-ról. (2024.08.01.)

Következzen tehát a Romantikus Rágcsáló pozitív szemléletre sarkalló listája!

1. Felfedezés biztonságos környezetben

A romantikus-erotikus fikció olvasásának egyik nagy előnye: kimozdulhatunk a komfortzónánkból anélkül, hogy elhagynánk kis olvasósarkunkat. Olyan szexualitást érintő témákat és fantáziákat fedezhetünk fel, amelyekről vagy nem tudunk vagy nem akarunk beszélgetni közvetlen környezetünkkel, ha pedig kérdések merülnek fel bennünk, esetleg hajt minket a kíváncsiság, a lapok nem ítélkeznek felettünk.

Természetesen könyv és könyv között is nagy különbségek lehetnek, így javasolt előzetesen tájékozódni róluk (pl. trigger warning listák, címkék és vélemények a Goodreadsen vagy a Molyon).

2. Fizikai és lelki vonzalom

A romantikus-erotikus regényeket gyakran éri az a vád, hogy kizárólag a testiségre koncentrálnak, holott ha egy történet hű az alzsáner jellegéhez, akkor ez nem feltétlen kell, hogy így. Annak egyik jellemzője ugyanis, hogy bár általában a fizikai vonzalom épül elsőként a karakterek között, és a testiség ábrázolása kiemelt szerepet kap, nagy hangsúly van a lelki, akár még az intellektuális vonzalmon is. A szexjelenetek száma egyébként nem túlzottan mérvadó, inkább azt érdemes figyelni, mennyire explicitek, és/vagy mennyire közelítenek az érzelmek felől.

3. Elővigyázatosság és biztonság

A piacra kerülő romantikus-erotikus regényekben ma már alap, hogy szóba kerül a szexuális egészség témaköre. A védekezés nem tabu sem a férfi, sem pedig a női karakternél, akik általában tisztában vannak a következményekkel, az erotikus jeleneteknek pedig velejárója, hogy felmerül az óvszerhasználat vagy a fogamzásgátló szedésnek kérdése.

4. Egy kis ízelítő

A love interest a maffia tagja? Vagy menő rocksztár, aki után bomlanak a nők? Lehet pilóta, tudós vagy élsportoló is. Esetleg nőtlen márki. Minden, ami felkeltheti az érdeklődésünket, mert szívesen bepillantanánk az ilyen személyek életébe, legfőképp a hálószobáikba. Mindezt úgy, hogy továbbra is a nagy bögre teánkat szürcsölgetjük a kényelmes fotelban, vagy a medence mellett napozunk egy hideg limonádéval.

5. Kikapcsolódás a dolgos hétköznapokban

Életünk során sok szerepben kell helytállnunk, és néha kimondottan jól esik letenni a terheket, kézbe venni egy regényt, és szimplán csak élvezni a történetet ahelyett, hogy azon agyalnánk, mennyi felelősség nyomja a vállunkat, mennyi mindenhez kell igazodnunk, vagy éppen milyen törvényeket nem szegünk meg, mert törvénytisztelő állampolgárok vagyunk. Ez jóformán minden zsánerre igaz, de ha spicy jelenetekre vágyunk, egy jó romantikus-erotikus regény kimondottan pihentető lehet számunkra.

+1. Egyes művek társadalmilag is fontos témákat érintenek

Talán nem is gondoltad volna, de a romantikus-erotikus regényekben is megjelennek társadalmunkat érintő, népszerű és megbeszélésre/kibeszélésre váró témák. Traumatikus élmények (pl. családon belüli erőszak, kirekesztettség, kulturális különbségek megélése stb.) mellett szokások (pl. egészséges életmód), függőségek, vagy azok a körülmények, amikkel a mindennapokban mi magunk is találkozhatunk (pl. munkahelyi stressz, megfeleléskényszer, imposztor-szindróma).

Légy nyitott, és két erotikus jelenet között keresd az érdekes témákat, a magvas gondolatokat!

Emma ZR: Hurrikán c. regényéről

Kis hazánk írói között is találkozunk olyanokkal, akik a romantikus-erotikus alzsánerben alkotnak. Ezúttal a cikkhez Emma ZR első regényét olvastam el, melynek lapjain az újságíró Carolyn és a világhírű zenész William kapcsolata elevenedik meg. Mint a regény címe is mutatja, itt bizony kő kövön nem marad!

Felismered az apró utalásokat?

A talpraesett, karrierista Carolyn interjút akar, a nagyképű és szemtelen William azonban nem szándékozik megadni neki, mert másra vágyik. Innen indul két erős személyiség harca egymással és a bennük tomboló szenvedéllyel. Folyamatosan megy köztük az adok-kapok, akár egy könnyű reggeliről, egy frissítő jógaóráról, vagy egy pizzáról legyen szó. Fejezetről fejezetre követhetjük nyomon, miként törnek borsot egymás orra alá, vagy állítják a másikat kész tények elé. Közben pedig ott a izzik a tagadhatatlan vonzalom. A regényben változatos, érzéki erotikus jeleneteket olvashatunk, ahol mindkét fél egyénisége megmutatkozik, ugyanakkor mégis kettejükről és a személyes megéléseikről szólnak.

A történet azonban többet ad nekünk ezeknél is. Betekintést kapunk a bulvársajtó és a szenzációvadász újságírók világába, valamint egy világhírű zenekar egyik jelentős koncertjének előkészületeibe. William karakterén keresztül az író megvillantja nekünk a sztárság előnyeit és hátrányait, ami mellett időről-időre próbál kibontakozni a sokoldalú tehetség és a hivatás iránti szenvedély. A női főhős, Carolyn pedig a karrierépítés megszállottja. Újságírói munkája mellett titkos projektet is visz, ami nem kis veszélyeket tartogat. Fontos számára a szakmai érvényesülés, az önállóság és anyagi biztonság megteremtése, ami éppúgy gyermekkori élményeiből fakad, ahogy Willnek a bizonyítási vágy.

A páros nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ami köztük van, hamar véget érhet. Vagy mégsem?

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg Emma ZR honlapját, ahonnan ingyenesen letöltheted!

Hurrikán e-book letöltés – e-book letöltés (emmazr.hu)

A szerző eddig megjelent regényei.

A könyvről és a szerzőről:

Kezdőoldal – Emma ZR

Dream of Doom – Emma ZR

Hurrikán után – 1. fejezet – romantikus regény (emmazr.hu) (itt beleolvashatsz a folytatásba)

BKN pieces – Interjú – magyar író (emmazr.hu)

Hurrikán · Emma ZR · Könyv · Moly

Hurrikán után · Emma ZR · Könyv · Moly

Toposz-mustra 1. Ellenfelekből szerelmesek Szenvedélyes hadviselésben

A legújabb cikkem a legkedveltebb és leggyakrabban használt toposzról fog szólni, mégpedig a Skarlát Kiadó és Monos Anett debütáló, a Szenvedélyes hadviselés című, New Adult realista romantikus regényén keresztül.

A toposz

Az ellenfelekből szerelmesek (enemies to lovers) az egyik legnépszerűbb toposz, a romantikában és más zsánerben is gyakran találkozni vele. Nevében a lényege: többnyire két karakter ellenfelekként jelennek meg a történet elején, és aktívan egymás ellen dolgoznak, esetleg még versenytársak is, de menet közben rájönnek, hogy szerelmesek egymásba. Kétségkívül az egyik legrégebb óta velünk lévő toposz az irodalomban. Gyökerei már a Gilgames-eposzban is jelen vannak Enkidu történetében, és ha szóba kerül egy-egy beszélgetésben, hamar eszünkbe jut Shakespeare vagy Jane Austen. Ha pedig könyvesboltban vagy könyvtárban bolyongunk, rátalálhatunk Sally Thorne Gyűlölök és szeretekjére vagy Holly Black méltán népszerű YA regényére, A kegyetlen herceg és folytatásaira, amik kétségkívül a legkedveltebb képviselői a toposzt használó műveknek.

Szenvedélyes hadviselés

Leginkább azért szeretem ezt a toposzt, mert megmutatja, milyen vékony a határvonal a szeretet és a gyűlölet között, és ez önmagában rengeteg lehetőséget rejt. Monos Anett első regénye, a Szenvedélyes hadviselés, ami a frissen megalakult Skarlát Kiadó gondozásában jelenik meg, tökéletesen mutatja be a lelki folyamatot és azt, miként billeg két karakter érzelmileg azon a bizonyos cérnányi határon.

A történet egyik főszereplője a mindennapjait Budapesten élő Besztercy Bálint, akit leköt a boksz, a csajok és a Spartacus nevű edzőterem működtetése. A múlt mégis a nyomában jár, kísérti, erről pedig már a regény első oldalain képet kapunk. Petrás Adri, a női főhős, kényelmes életét és egy bántalmazó párkapcsolatot hagy maga mögött a történet elején, hogy új életet kezdhessen. Ő is sok fájdalmat hordoz magában, amit legkedvesebb titkos tevékenysége, táncolás közben ad ki magából. A regény bemutatja, hogy Bálint és Adri, akik középiskolai éveik alatt ádáz küzdelmet vívtak, miként szorulnak rá egymás segítségére, hogyan kötnek kompromisszumokat a tüzes összecsapások közepette, és lépnek túl az ellenségeskedésen. És eközben ott van köztük a régi-új szenvedély, ami fel-fellobban, mert egyszerűen lehetetlen küzdeni ez ellen is. Igazi érzelmi hullámvasút ez a regény – természetesen jó értelemben.

„Közelebb léptem hoz­zá, mire tartózkodóan pislantott párat. Nem bízott bennem, és én sem benne. Tudtam, hogy képes megtanítani és megvédeni, ha kell, de az érzéseimet soha nem bíznám rá. Összezúzna.”

(Idézet a regényből)

A regény nagy erőssége, hogy Bálint és Adri nézőpontjából is nyomon követhetjük az eseményeket, így még átélhetőbbek a személyes problémáik. Hangjuk egyedi, könnyű velük azonosulni. A visszaemlékezések és a jelenben zajló események tökéletesen megkomponálva váltják egymást a legmélyebb és legmagasabb érzelmi pillanatokban. Rendkívül jó volt belelátni a két szereplő múltjába, megismerni sérüléseik magvait, felfedezni a lelküket. Sokszor okoztak egymásnak fájdalmat – a múltban és a jelenben is -, de mindig meg-megvillant egy másik érzelem is: a tagadhatatlan vonzalom. Mindketten nehéz sorsot kaptak: Bálint szegény családból származik, édesanyjával is problémás a kapcsolata, Adri családja pedig tehetős, de szülei érzelmeknek és megértésnek híján vannak. Ezek mellett nagy feladatokkal küzdenek a karakterek (Bálint a Spartacus fennmaradásáért, Adri az önálló életért), az egymásra utaltság, majd az apránként felépülő bizalom viszont átlendíti őket a kemény helyzeteken. Éppúgy alakul köztük a szenvedély, ahogy megoldandó feladataik iránt is nő az érdeklődésük.

Adri és Bálint is bőven cipel különböző érzelmi terheket, de egy valami közös bennük: egyformán értékelik a másikban lakó lelki erőt, bátorságot, kitartást. Ez az, ami összeköti őket, ami által felnézhetnek egymásra. Nem véletlenül van kiemelt szerepe a tigris szónak a történetben. 😉

A szerző realisztikusan, érzékletesen mutatja be mind Budapestet, a nagyvárosi lét jellegzetességeit, mind pedig a szereplők közvetlen környezetét (pl. Spartacus, a közös lakás). Nem egyszerű díszleteket kapunk, olvasás közben szabályosan magunk körül érezzük Bálint és Adri tereit. Minden egyes helyszínnek komoly szerepe van kettejük kapcsolatának alakulásában. Anett nem fél komoly társadalmi problémákat, aktuális témákat is bemutatni (pl. anyagi nehézségek, bántalmazó párkapcsolat, önvédelem fontossága, iskolai bullying), így sokkal többet kapunk, mint elsőre gondolnánk.

Lépj be te is Bálint és Adri világába!

Ha felkeltette érdeklődésedet a regény, és szívesen elolvasnád, látogasd meg
a Skarlát Kiadó honlapját
június 13-án,
ahonnan ingyenesen letöltheted!

Kezdőlap – Skarlát Kiadó (skarlatkiado.net)

A könyvről és a szerzőről:

Szenvedélyes hadviselés · Monos Anett · Könyv · Moly

Alkotó · Monos Anett · Moly

Cikkek a toposzról több, ha kedvet kaptál hozzá:

Your Guide to the Enemies-to-Lovers Trope in Romance (bookriot.com)

From Foes to Flames: Exploring the Enemies to Lovers Trope in Romance Novels (jlamontbooks.com)

The Enemies to Lovers Trope (415 books) (goodreads.com)

Sorozat-daráló 1. Julia Quinn Bridgerton-könyvei

2024 május – a világ Bridgerton-lázban ég, mert érkezik az adaptáció következő évada. Miért bizonyult jó alapanyagnak Julia Quinn népszerű könyvsorozata? Melyek azok az elemek, amik megalapozhatták a sikert? A Rágcsáló kísérletet tesz cikkében más szempontok szerint rápillantani a Bridgertonokra, mint ahogy eddig mások tették.

A siker útja

Volt idő, amikor Julia Quinn még orvosnak készült. Bőszen tanult a vizsgáira, romantikus regényeket olvasott – és közben írt. Két regénye is kiadásra került, amikor halasztott az egyetemen, hogy megírja a harmadikat. Aztán még egyet, hogy megszülethessen a negyedik. Végül visszatért az orvosira, de hamar rájött, az írás inkább való neki, mint a boncolás.

Julia Quinn könyvei népszerűségi sorrendben
Forrás: goodreads.com

Az Egyesült Államokban 2000 és 2006 megjelenő, Bridgerton-családról szóló regénysorozat a régenskori Angliába kalauzol el minket, 1813 és 1827 között követhetjük nyomon könyvről könyvre a fiktív Bridgerton-gyerekek szerelmi életének alakulását. A könyvsorozat már megjelenésekor hatalmas népszerűségnek örvendett Amerikában (Magyarországon a Gabo Kiadó 2010-ben jelentette meg az első kötetet, A herceg és ént), a 2020-ban debütáló Netflix-sorozat azonban nemzetközi szintre emelte a Bridgerton-lázat. Nézzünk a titok mélyére!

1. Az alapötlet

Ha a teljes könyvsorozatot nézzük, egy egyedi, sok lehetőséget rejtő koncepcióval találkozhatunk. Adott nyolc könyv és ugyanennyi Bridgerton-gyerek, akiknek belepillanthatunk a szerelmi életébe; pártalálásuk rögös útját követhetjük végig, miközben fel-felbukkannak egymás történeteiben. Miért is húz be minket ennyire? Ezt leginkább a Jóbarátok-effektushoz tudom hasonlítani. A család vagy a társaság tagjának érezzük magunkat. Befogadnak, úgy érezzük, közéjük tartozunk, együtt sírunk velük bánatukban, és nevetünk örömükben.

Julia Quinn regényei olvasottság szerinti sorrendben
Forrás: moly.hu

Azonban míg sok történetnél van a kötetek között kohézió, Quinn könyvsorozatánál ezt kevésbé érezni. Mindössze az a tény tartja őket össze, hogy a nyolc testvérről szól – könyvenként ugyebár egy-egy szereplő szerelmi életén van a fókusz. Az alapötlet és a sok karakter számos lehetőséget rejt magában, de kihasználatlan marad. Bár felbukkannak egymás történeteiben a Bridgertonok, kevésbé segítői vagy befolyásolói szerepben. Alig villantják meg a családi ellentéteket is: testvéri viszályok, korkülönbségek, öröklési hierarchia stb. Számos olyan elemet elmélyíthetett vagy beleépíthetett volna Quinn, ami egyúttal a korszakról is mutathatott volna némi képet. Emellett karakterei nem elég mélyen megrajzoltak ahhoz, hogy megmutassa általuk ezeket. Vannak testvérek, akik jellemükben és viselkedésükben nagyon hasonlóak (Anthony-Benedict-Colin): gyakran ugyanúgy reagálnak, hasonló stílusban beszélnek, kevésbé kapunk képet egyedi látásmódjukról. De mi ennek az oka?

Quinn egy interjúban mesélt arról, hogy eredetileg trilógiában gondolkodott Daphne, Anthony és Colin főszereplésével. Kétségkívül ezek a sorozat legerősebb darabjai – a People magazin egy 2022-es cikkében A vikomt aki szeretett engem címűt méltatta, mint az olvasók legnagyobb kedvence. A szerző állítása szerint nem is emlékszik, miért adott hét testvér Daphne-nak az első regény megírásakor. Ebből könnyen következtethetünk arra, hogy miért ezen Bridgertonok történetei lettek a legerősebbek és legkedveltebbek Amerikában és hazánkban is, ugyanakkor ad némi magyarázatot arra, miért érezzük, hogy a szerző kihagyott lehetőségeket. Julia Quinn egy másik interjúban hosszabban vallott arról, hogy pont emiatt nem rajzolta meg előre a sorozat teljes ívét, sokszor érezte írás közben, hogy „sarokba szorította” magát, és nehezebben követte nyomon az általa beépített, apró részleteket. A legnagyobb kihívást számára az utolsó két kötet, Gregory és Hyacinth története tartogatta. Fejben át kellett állnia, hogy ne gondoljon rájuk gyermekként, mielőtt a saját romantikus regényük főhősévé teszi őket. A velük való munka kétségkívül megérte, mert 2007-ben Quinn elnyerte Gregory regényével a RITA-díjat (On the Way to the Wedding / Esküvő lesz).

2. Lady Whistledown

Quinn a saját honlapján ír az ötlet születésének körülményeiről. Amikor elkezdte írni A herceg és ént, számos információt szeretett volna olvasóival megosztani, de erőltetettnek tűnt Daphne és Violet szájába adni azokat, így megalkotta a pletykaújság szellemes íróját, aki struktúrát adott a regénynek – általa mindig tudjuk, milyen nap van, és éppen milyen esemény izgatja a karaktereket. Quinn meg is állt volna ennyiben, ha apja nem sarkallja arra, hogy bontsa ki a rejtőzködő firkász alakját. A következő kötetben már tudta a szerző, kit rejt valójában Lady W. (és gyorsan le is ellenőrizte, nem árulta-e el magát az első kötetben), ezzel pedig folytatódott tovább a rejtély: vajon ki lehet az?

A kép forrása: pinterest.com

Lady Whisledown ténykedése igazi sava-borsa a könyvsorozat első négy kötetének – és az ő az, akinek a segítségével olvasóként átlendülhetünk a harmadik köteten (An Offer from a Gentleman / Tisztességes ajánlat), ha mélypontnak érezzük. A hátránya, hogy a rejtélyt, ki Lady W., nem lehet a végtelenségig húzni. Ha olvasottság szerint nézünk utána a könyveknek, és beszédbe elegyedünk számos olvasóval, láthatjuk, hogy miután lelepleződik a negyedik könyvben (Romancing Mr. Bridgerton / Mr. Bridgerton csábítása), számos olvasó lecsatlakozik a könyvsorozatról.  Nem véletlenül született utólag még két kötet (The Further Observations of Lady WhistledownLady Whistledown Strikes Back).

Bár nem találtam sehol Quinntől megerősítést arra vonatkozóan, hogy melyik történelmi személy inspirálta Lady W-t, de hozzá hasonló valóban létezett Mrs. Crackenthorpe néven. Catherine Curzon történész (a The Daughters of George III: Sisters and Princesses írója) közvetítésével tudjuk, hogy 1708 és 1710 között a Female Tatler című lapba írt Mrs. Crackethorpe álnéven valaki, nagyrészt oktatásról, divatról, de pletykákról is. Bár az újság rövid életű volt, koncepciója 1769 és 1796 között a Town and Country Magazine hasábjain újra megjelent, erősen fókuszálva a különféle hírességek szerelmi életére és botrányaira.

3. Violet Bridgerton és Lady Danbury

Amikor olvasók véleményeit olvastam, hallgattam, képet kaptam arról, melyik Bridgerton-testvér mennyire kedvelt vagy éppen kevésbé népszerű. Volt két olyan mellékkarakter a könyvsorozatban, akik viszont kivétel nélkül pozitív színben tűntek fel. Egyikük Violet Bridgerton, a testvérek vérszerinti anyja, akinek személyes indíttatása van, hogy boldognak lássa gyermekeit. Egyes esetekben a háttérből figyeli és irányítja a történteket, máskor pedig segítségükre siet, hogy elérjék a hőn áhított szerelmet. Lady Danbury ezzel szemben a társadalmi értelemben vett „anya”, a rangidős matróna, aki fél szemét rajta tartja mindenkin, aki megfordul a társaságban. Elmés megjegyzéseivel szórakoztat, de ugyanakkor segíti a szereplőket, van rájuk némi hatása. Quinn egy interjúban bevallotta, hogy számára Lady Danbury karaktere a legszórakoztatóbb, rendkívül szerette írni.

A kép forrása: pinterest.com

4. A régenskor

Összehasonlítva más történelmi romantikusokkal, Julia Quinn regényei kevés történelmi részletet jelenítenek meg. A szerző elmondta egy interjúban, hogy azért választotta ezt a korszakot, mert maga is szeret ebben játszódó románcokat olvasni. Nem végez sok kutatást, inkább a régenskori Angliával kapcsolatos általános ismereteire támaszkodik, amit történelemkönyvekből és ismeretterjesztő művekből keres ki. Emiatt a könyvsorozat olvasásakor nekünk is az lehet az érzésünk, hogy a szerző nagyban támaszkodik az előzetes ismereteinkre, korszakról alkotott képünkre (pl. Jane Austen regényei, korszakban játszódó kosztümös filmek). Minden egyes kötetben vannak olyan konkrét dolgok, amiknek viszont igyekszik részletesen utánanézni (pl. A herceg és én című történetben ilyen Simon dadogása), hogy minél hitelesebben ábrázolhassa.

Ha a történelmi hitelesség skáláján (lásd bevezető cikkemben a történelmi romantikusokról) szeretnénk elhelyezni Quinn regényeit, akkor inkább azon szerzők táborát gyarapítja, akik rendelkeznek széles ismeretekkel a korszakukról, de kevésbé tartják be annak határait, inkább háttérként használják. Ennek megfelelően szeretnék kicsit utat mutatni azoknak, akiket megkever a regényfolyam és az adaptáció. Julia Quinn Bridgerton-sorozata egy történelmileg kevésbé hű történelmi romantikus alzsánerű alkotás, a Netflix sorozata ezzel szemben pedig teljes egészében áltörténelmi (egy adott ponton elvágja a történelem fonalát, és átírja azt) romantikus, ami több korszakot és azok jellegzetességeit hozza egy tető alá.

A könyvsorozat eredeti borítója.
A kép forrása: Wikipédia

Vendégvélemény a Netflix-sorozatról – Nagy Réka tollából:

Nehezen megcáfolható igazság, hogy a könyv mindig jobb a filmnél. Egy kezemen meg tudnám számolni, amikor a tévés/filmes adaptáció túlszárnyalta volna az alapanyagul szolgáló irodalmat. Természetesen ebben biztosan szerepet játszik a könyvrajongásom. De miért is lehet egy történet mégis jobb a vásznon?  Szerintem erre a Bridgerton megadja a választ.

Először is a sorozatban jobban kihasználja a számos színes karakter adta lehetőséget. Vegyük csak a Bridgerton testvéreket! Az írónő regényeiben a teljes fókusz az épp aktuális hősre/hősnőre irányul, a többi testvér csak egy-egy jelenet erejéig, teljesen háttérbe szorulva látható. Ellenben a televízióban folyamatosan követhetjük pl. Eloise saját történetét is, még ha a romantikus partner egyelőre láthatáron sincs. A karakterek folyamatosan fejlődnek, megvannak a saját kalandjaik. Így évadonként nemcsak egy-egy történetet kapunk, hanem legalább egy tucatot.

Másik nagyon fontos eleme a sorozatnak a sokszínűség. A Netflix soha nem riadt vissza a különböző rasszok, szexuális orientáltságok ábrázolásától és az utóbbi szezonban még a fogyatékkal élőkre is jut egy-egy perc. De nem kell ennyire széles spektrumban gondolkodnunk! Vegyük Penelopét, akinek a könyvben le kellett fogynia ahhoz, hogy szerelmet találjon (igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy a regények 2000 és 2006 között jelentek meg, és mennyi minden változott azóta!). Szerencsére a sorozatban ez fel sem merült.

És most épphogy érintem a már-már polgárpukkasztóan kreatív ruhakölteményeket, hiszen ilyet egy jól megírt regényben a belső szemünk is tud kreálni. Hitelesnek nagyon nem mondanám őket, hiszen szabásukat és anyagokukat tekintve is modernek, de jól kifejezik, amit szeretnének (A Featheringtonok ízléstelen színei, a Bridgerton család harmonikus pasztelei).

A kép forrása: pinterest.com

Fontosabb linkek, felhasznált irodalom és interjúk:

About JQ – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels (a Seattle-i Közkönyvtár podcastjével)

Julia Quinn – Wikipedia

Julia Quinn (Author of The Duke and I) (goodreads.com)

Bridgerton (novel series) – Wikipedia

Bridgerton család · Moly

The Bridgerton Series – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

The Bridgerton Family Tree – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Lady Whistledown Series by Julia Quinn (goodreads.com)

Julia Quinn on Her Romance Novel Legacy (shondaland.com)

Interview with Julia Quinn – Goodreads News & Interviews (2016-os)

Interview with Julia Quinn (archive.org) (2001-es)

A Conversation With Julia Quinn (writerswrite.com)

When JQ First Created Lady Whistledown, A Father-Daughter Story – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Was There A Real Lady Whistledown? | HistoryExtra

Mrs Crackenthorpe was the ‘Real” Lady Whistledown, Long Before Bridgerton – History Hustle

True Story of Lady Whistledown’s Scandal Sheets in ‘Bridgerton’ (townandcountrymag.com)

Ha pedig valaki a sorozat iránt érdeklődik, megtekintheti a trailereket:

Bridgerton | Official Trailer | Netflix (youtube.com)

Bridgerton Season 2 | Official Teaser | Netflix (youtube.com)

Bridgerton Season 3 | Official Trailer | Netflix (youtube.com)

Adalék 1. Történelmi háttér két romantikus regényben

Új cikkemben két olyan régebben megjelent történelmi romantikust hoztam el nektek, amelyekben a szerző remekül építette be karaktereit a történelmi közegben.

1. Elizabeth Hoyt: Csillapíthatatlan vágy. General Press, 2011. (Maiden Lane 2. rész)

A szerző a 18. századi Angliába kalauzol el minket, történelmi háttérnek pedig egy, a korszakban rendkívül nagy társadalmi problémát választott. Lord Szégyentelen és Lady Tökéletes története kétségkívül magával ragadó, ám ha ezúttal nem a romantikus szálat, hanem a történelmi hátteret vizsgáljuk, megfigyelhetjük, miként válnak a fiktív karakterek szerves részeivé egy történelmi közegnek.

Kép forrása: moly.hu

A század első felében London legnagyobb problémája a nyomornegyedekben elterjedt alkoholizmus volt. 1730-ban körülbelül 7000 ginkimérés működött a városban, vagyis gyakorlatilag minden utcasarkon elérhető volt az ital. 1743-ban az egy főre jutó átlagos ginfogyasztás 10 liter volt. Az 1680-as és 1690-es években a kormányzat még ösztönözte a gin előállítását és fogyasztását a kontinensről származó italokkal szemben, a bekövetkező gazdasági fejlődés azonban rásegített az elterjedésére: a növekvő jövedelmeknek köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak, hogy fogyasszák. Mind a termelés, mint pedig a fogyasztás évről évre folyamatosan növekedett, mígnem már társadalmi szinten okozott problémákat. William Hogarth angol festő Gin Lane című munkája nyújt érzékletes betekintést. Az 1720-as évek végétől a kormányzat négyszer is megpróbálta orvosolni a helyzetet, legvégül illegálissá tették a gin árusítását, ezzel azonban csak azt érték el, hogy egyre gyakoribbá váltak a mérgezések. A század közepén aztán csökkent a fogyasztás (1751-ben hozták az utolsó, szeszes italok értékesítéséről szóló törvényt ezzel kapcsolatban), aminek hátterében a gabonaárak növekedése, ezáltal a jövedelmek csökkenése és a megemelkedett élelmiszerárak húzódtak. És még valami: 1720 és 1750 között megnégyszereződött a teaimport.

Lássuk, hogy miként oldotta meg Hoyt! Lord Szégyentelen, vagyis Griffin Reading elkötelezett családja jóléte iránt. Megmentette őket az anyagi csődtől, és hogy ez ne következzen be újra, maga kezeli a teljes családi vagyont. Ám ezt törvénytelen módon teszi: titkos gin-főzdét üzemeltet Londonban, nem kis szerepet vállalva ezzel a társadalmi probléma fenntartásában. Lady Tökéletes, vagyis Hero Batten, Wakefield hercegének húga, politikai házasságot készül kötni Griffin bátyjával, Thomassal. Wakefield élharcosa a gin-főzés elleni küzdelemnek, minden erejével azon dolgozik, hogy a parlament törvényt hozzon a probléma ellen, ezért is bízik Thomas politikai támogatásában – és abban, hogy a férfi Heroval kötendő házassága erősíti a két család közötti elvi köteléket.

„– Nap, mint nap egyre több szeszkereskedőt állítanak bíróság elé – felelte habozva Thomas. – Már hogy lenne hatástalan?
Wakefield vállat vont. A hangja halk és fegyelmezett volt, ám a haragja nyilvánvaló.
– Behurcolják azokat a szegény asszonyokat, akik talicskából árulják az ördög italát. Azokat a szerencsétleneket, akik alig pár pennyt keresnek naponta. Azokat a férfiakat kell elkapnunk, akik a gint főzik. A sötétben bujkáló, befolyásos embereket, akik azokat a szegény asszonyokat kihasználva gazdagodnak meg.”
(Részlet a regényből)

Azonkívül, hogy Hoyt szinte azonnal beránt minket történetével a 18. századi London mélységeibe és magasságaiba, két férfikarakteren keresztül még érzékletesebbé teszi a gingyártás és -fogyasztás kérdéskörét. Az egyik oldalon ott áll Wakefield hercege, aki hisz a törvény erejében, pozitív hatásaiban, a másik oldalon pedig láthatjuk az előkelő származású, ám a társadalom alsóbb csoportjaival is kapcsolatban álló Griffint, aki a ginfőzésből származó pénzt a családja jövőjére fordítja ugyan, de közben éppúgy elárasztja Londont az alkohollal, ahogy versenytársai. Wakefield esetében végig kérdéses, képes-e egy törvény változtatni a helyzeten, a Griffin kapcsán kibontakozó ellentét pedig azt veti fel, meddig áldozható fel a társadalom jóléte egy családéért.

„Griffin nézte a nagy rézüstöket, a hordókat, amelyek csak arra vártak, hogy megtöltsék őket ginnel, a tüzet és magát a raktárépületet. Mindent, amit olyan kemény munkával hoztak létre Nick-kel.”
(Részlet a regényből)

2. Courtney Milan: Az örökösnőhatás. Gabo, 2016. (Sinister-fivérek 2. rész)

Milan az 1860-as évek végére kalauzol el minket, ahol egyes politikai erők és a különböző társadalmi csoportosulások már többszöri próbálkozás után sem tudtak választójogi reformot kicsikarni a parlamenttől. 1865-ben, amikor a reformokat ellenző Lord Palmerston meghalt, nyílt némi remény a változtatásra – ám a háttérben megbújtak az egyéni érdekek is. 1866-ban Lord Russel és Gladstone törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, mely kiterjesztette volna a választójogot a munkásság képzettebb rétegére, ugyanakkor azt is remélték, hogy így a liberálisok szélesebb tömegeket állíthatnak maguk mögé a következő választásokon. A törvényjavaslat – részben a Disraeli által előidézett, Liberális Párton belüli szakadásnak köszönhetően – megbukott, Russel liberális kormánya pedig lemondani kényszerült. A kudarc miatt csalódott Reformliga tüntetéssorozatba kezdett, kampánytevékenysége pedig egészen a törvény 1867-es elfogadásáig tartott. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a regény főhőse, Oliver, és ennek a folyamatnak az egyik legemblematikusabb pillanata a Hyde Park-i tüntetés, ami Milan regényében is helyet kapott.

Főhősünk, a középosztálybeli származású Oliver Marshall, akiben egyszerre dolgozik a felsőbb társadalmi csoportok elleni ellenszenv és a sajátja iránti érzékenység. Ami karakterében megjelenik, az a viktoriánus kor sajátja is volt: a gazdasági folyamatok indikálta társadalmi változás, az igény, hogy minél szélesebb rétegek kapjanak beleszólást a közös ügyek intézésébe. Oliver, hogy szószólója legyen a munkásosztálynak, politikai pályára vágyik, és azért lobbizik, hogy a parlament megszavazza az új választójogi törvényt. Milan amellett, hogy romantikát épít Oliver és váratlan szövetségese, Jane között, értékrendjükben is összepárosítja őket, valamit megértést épít ki bennük egymás felé. A regény egyik legjobb része, amikor Oliver húga elszökik a Hyde Parkban tartott tüntetésre, a férfi pedig utána ered. Milan regénye által mi magunk is kaphatunk némi támpontot arról, milyen jelentős eseményről, folyamatról is van szó.

„Oliver úgy érezte, mintha valami émelyítő űr volna a gyomrában. Bármire is gondolt Bradenton, nem akarta hallani.
– Marshall! Most ön következik. Beszélhetünk a választójogi reformról. – A hangja ellágyult. – Tudja, legutóbb miért szavaztam nemmel a törvényjavaslatra?
Olivernek volt egy-két sejtése.
– Feltételezem, el fogja árulni nekem.
– Túl nagy árat fizetnénk érte. Az embereknek tudniuk kell, hol a helyük, különben eluralkodik a káosz. Ha a parlament nem tartja őket kordában, akár fel is adhatjuk.”
(Részlet a regényből)

„Oliver arra számított, hogy aznap minden utcasarkon egy járőröző rendőrbe botlik. Ám amikor kilépett az utcára, nyoma sem volt a különleges erőknek, amelyekről sok vita folyt az elmúlt néhány napban. Igazság szerint, rendőri jelenlétnek sem volt nyoma.
Ehelyett több százan hömpölyögtek az utcákon. A Hyde Parkhoz közeledve a tömeg egyre sűrűbb lett. Oliver itt találkozott először rendőrökkel: szomorú páros posztolt a park kapujánál. Meg sem kísérelték megállítani a beáramló tömeget, sőt az egyikük gratulált a belépő embereknek. Úgy tűnt, nem túl lelkesen próbálják megakadályozni, hogy az utcai árusok hasznot húzzanak az eseményből, de miközben Oliver figyelte őket, egy piteárus osont be a kapun, fizetségül a kezükbe nyomva egy süteményt.”
(Részlet a regényből)

Fontosabb linkek és felhasznált irodalom:

A három könyv Molyos adatlapja, és a képek forrása:

Csillapíthatatlan vágy · Elizabeth Hoyt · Könyv · Moly

Az örökösnőhatás · Courtney Milan · Könyv · Moly

Beer Street and Gin Lane – Wikipedia

A történelmi témákról itt olvashatsz hosszabban:

What Was the Gin Craze? | History Hit

Beer Street and Gin Lane – Wikipedia

What Was the Shocking London Gin Craze? (thecollector.com)

The Sad, Drunken Saga of the 18th Century Gin Craze – HeinOnline Blog

Hyde Park Riot – UK Parliament

Hyde Park riots 1866 (intriguing-history.com)

Reform Act 1867 – Wikipedia

Reform League – Wikipedia

Egy kis angol nyelvű szakirodalom:

Patrick Dillon, The Much-Lamented Death of Madam Geneva: The Eighteenth-Century Gin Craze (London: Review, 2002)

M. Dorothy George, London Life in the Eighteenth Century (1925; Harmondsworth: Penguin, 1992)

Jessica Warner, Craze: Gin and Debauchery in the Age of Reason (London: Random House, 2002)

Eric J. Evans, Parliamentary reform in Britain, c. 1770–1918 (Routledge, 2014).

Robert Saunders, Democracy and the Vote in British Politics, 1848–1867: The Making of the Second Reform Act (2013). John K. Walton, The Second Reform Act (1987)

Ismerd meg velem! 1.- A történelmi romantikusokról

Ismerd meg velem! 1.

A történelmi romantikusokról

Listázzunk picit!

  Elsőként a Goodreadsen kalandoztam. Minden idők legjobb történelmi romantikusait kerestem, és rögtön Gabaldon Outlanderjébe futottam, de a második és a harmadik helyezett sem lepett meg: Elizabeth Hoyt (Thief of Shadows, magyarul: Az álarcos csókja) és Sarah Maclean (Nine Rules to Break When Romancing a Rake, magyarul A csábítás kilenc szabálya). Bár az Outlander nem a kedvencem, érthető, miért vezeti a listát: a könyvnek és a sorozatnak világszerte nagy rajongótábora van. Julia Quinn regényei azonban hátrébb szorultak, ami meglepett. A Romancing Mr. Bridgerton nem fért be az első tízbe, jelenleg a 15. helyen van. Vajon a sorozat következő évada feljebb röpíti?

A kép forrása: goodreads.com

Listázzunk picit!

A kép forrása: goodreads.com

  Elsőként a Goodreadsen kalandoztam. Minden idők legjobb történelmi romantikusait kerestem, és rögtön Gabaldon Outlanderjébe futottam, de a második és a harmadik helyezett sem lepett meg: Elizabeth Hoyt (Thief of Shadows, magyarul: Az álarcos csókja) és Sarah Maclean (Nine Rules to Break When Romancing a Rake, magyarul A csábítás kilenc szabálya). Bár az Outlander nem a kedvencem, érthető, miért vezeti a listát: a könyvnek és a sorozatnak világszerte nagy rajongótábora van. Julia Quinn regényei azonban hátrébb szorultak, ami meglepett. A Romancing Mr. Bridgerton nem fért be az első tízbe, jelenleg a 15. helyen van. Vajon a sorozat következő évada feljebb röpíti?

 A hazai eredményeket is megnéztem. A moly.hu-t böngészve képet kaphatunk arról, mely történelmi romantikusok a legolvasottabbak a magyar olvasók között. Kis hazánkban egyértelműen Julia Quinn és az általa alkotott népes család vezet (az első tíz helyből hatot foglalt el), de szerepel köztük Sarah Maclean első regénye (éppen úgy, mint a Goodreadsen), Julianne Donaldson Edenbrookja, valamint a Gabaldon Outlanderje.

A hazai eredményeket is megnéztem. A moly.hu-t böngészve képet kaphatunk arról, mely történelmi romantikusok a legolvasottabbak a magyar olvasók között. Kis hazánkban egyértelműen Julia Quinn és az általa alkotott népes család vezet (az első tíz helyből hatot foglalt el), de szerepel köztük Sarah Maclean első regénye (éppen úgy, mint a Goodreadsen), Julianne Donaldson Edenbrookja, valamint a Gabaldon Outlanderje.

 

A szintén időutazós tematikára épülő A füredi lány jegyzi az első magyar szerzőt Karády Anna személyében, aki befért a legolvasottabb tízbe. A közkedvelt Fábián Janka ezen a listán a tizenötödik.

Összességében látszik, hogy a külföldön népszerű regények itthon is nagy olvasótábort alakítanak ki, de öröm látni, hogy meg-megjelennek a magyar szerzős könyvek is az első húszban.

A kép forrása: moly.hu

A szintén időutazós tematikára épülő A füredi lány jegyzi az első magyar szerzőt Karády Anna személyében, aki befért a legolvasottabb tízbe. A közkedvelt Fábián Janka ezen a listán a tizenötödik.

Összességében látszik, hogy a külföldön népszerű regények itthon is nagy olvasótábort alakítanak ki, de öröm látni, hogy meg-megjelennek a magyar szerzős könyvek is az első húszban.

A kép forrása: moly.hu

Korszakok és mérföldkövek

  Bár a történelmi romantikus a romantika alzsánere, nem mehetünk el a történelmi korszakok kérdésköre mellett. Kétségkívül toronymagasan vezet a XIX. századi Nagy-Britannia: a régenskorban és a viktoriánus korban játszódik a legtöbb regény, ráadásul időről időre mindkettő reneszánszát éli. A régenskor népszerűsége egyrészt Jane Austen regényeiben gyökerezik. Saját korában is sokan olvasták, de a nagy áttörést mégis Georgette Heyer munkássága hozta el, aki felfedezte a korszakban rejlő lehetőségeket, Amerikába pedig Kathleen Woodiwiss regényei vitték át az alzsánert, és frissítették fel. (Olvass róluk többet lejjebb! 😊) Nagy-Britannia a viktoriánus korban érte el aranykorát, de egy ellentétekkel és ellentmondásokkal teli időszak volt, amivel már a Dickens és kortársai is foglalkoztak. A később születő történelmi romantikusoknak ez csak kiváló alapot nyújtott (pl. Courtney Milan és Lorraine Heath trilógiái). 

Korszakok és mérföldkövek

  Bár a történelmi romantikus a romantika alzsánere, nem mehetünk el a történelmi korszakok kérdésköre mellett. Kétségkívül toronymagasan vezet a XIX. századi Nagy-Britannia: a régenskorban és a viktoriánus korban játszódik a legtöbb regény, ráadásul időről időre mindkettő reneszánszát éli. A régenskor népszerűsége egyrészt Jane Austen regényeiben gyökerezik. Saját korában is sokan olvasták, de a nagy áttörést mégis Georgette Heyer munkássága hozta el, aki felfedezte a korszakban rejlő lehetőségeket, Amerikába pedig Kathleen Woodiwiss regényei vitték át az alzsánert, és frissítették fel. (Olvass róluk többet lejjebb! 😊) Nagy-Britannia a viktoriánus korban érte el aranykorát, de egy ellentétekkel és ellentmondásokkal teli időszak volt, amivel már a Dickens és kortársai is foglalkoztak. A később születő történelmi romantikusoknak ez csak kiváló alapot nyújtott (pl. Courtney Milan és Lorraine Heath trilógiái). 

Georgette Heyer (1902-1974)

Angol írónő. Sokan őt tartják a történelmi romantikus alzsáner, azon belül pedig a régenskori románcok megalkotójának. Műveit Jane Austen ihlette, és annak érdekében, hogy minél hitelesebb képet mutathasson a korszakról műveiben, komoly kutatásokat végzett. Egyes kritikusai szerint regényei túlságosan részletesek lettek, mások szemében viszont pont ezért képviselt munkássága értéket.

Tizenhét évesen kezdett el történeteket írni beteg öccse szórakoztatására. Első műve 1921-ben jelent meg A fekete lepke (The Black Moth) címmel, a XVIII. században játszódó regény főhőse pedig egy törvényenkívüli életforma felé forduló gróf volt. Életrajzírója, Jane A. Hodge szerint már ebben felfedezhetőek műveinek legnépszerűbb szereplői, mint például a tétlen, szórakozó férfikarakterek vagy az extravagáns feleségek. Első, régenskorban játszódó regényében, a Regency Buck-ban (1935) egy vidéki örökösnő ütközi össze kora társadalmi normáival.

Heyer hatása vitathatatlan a későbbi korok íróira, ennek legékesebb bizonyítékai pedig műveinek visszatérő elemei, pl. a londoni szezon megjelenése mint házassági piac, ahol mindenkit a kiközösítés réme fenyeget a nem megfelelő viselkedés miatt. Általában kétféle férfitípussal dolgozott: a Mr. Rochesterre hajazó modortalan és fennhéjázó karakterrel, valamint a jóképű, kifinomult modorú stílusikonnal. Hősnői rendszerint lendületes, magabiztos egyéniségek vagy csendes, zaklatott típusúak.

Heyer igyekezett minél pontosabb történeti hátteret lefesteni olvasóinak. Egyszer egy Wellington hercegétől származó levelet is megvásárolt, hogy minél hitelesebben ábrázolhassa An Infamous Army c. regényében a férfi stílusát.

Ugyanakkor az 1950-ben megjelent The Grand Sophy c. regényének egyik jelenete miatt többen is kritizálták antiszemitizmusa és előítéletessége miatt. Jennifer Kloester a róla írt életrajzában ezt családi iratok felmutatásával meg is erősítette.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: A híres Sophy-Georgette Heyer-Könyv-Moly

Georgette Heyer (1902-1974)

Angol írónő. Sokan őt tartják a történelmi romantikus alzsáner, azon belül pedig a régenskori románcok megalkotójának. Műveit Jane Austen ihlette, és annak érdekében, hogy minél hitelesebb képet mutathasson a korszakról műveiben, komoly kutatásokat végzett. Egyes kritikusai szerint regényei túlságosan részletesek lettek, mások szemében viszont pont ezért képviselt munkássága értéket.

Tizenhét évesen kezdett el történeteket írni beteg öccse szórakoztatására. Első műve 1921-ben jelent meg A fekete lepke (The Black Moth) címmel, a XVIII. században játszódó regény főhőse pedig egy törvényenkívüli életforma felé forduló gróf volt. Életrajzírója, Jane A. Hodge szerint már ebben felfedezhetőek műveinek legnépszerűbb szereplői, mint például a tétlen, szórakozó férfikarakterek vagy az extravagáns feleségek. Első, régenskorban játszódó regényében, a Regency Buck-ban (1935) egy vidéki örökösnő ütközi össze kora társadalmi normáival.

Heyer hatása vitathatatlan a későbbi korok íróira, ennek legékesebb bizonyítékai pedig műveinek visszatérő elemei, pl. a londoni szezon megjelenése mint házassági piac, ahol mindenkit a kiközösítés réme fenyeget a nem megfelelő viselkedés miatt. Általában kétféle férfitípussal dolgozott: a Mr. Rochesterre hajazó modortalan és fennhéjázó karakterrel, valamint a jóképű, kifinomult modorú stílusikonnal. Hősnői rendszerint lendületes, magabiztos egyéniségek vagy csendes, zaklatott típusúak.

Heyer igyekezett minél pontosabb történeti hátteret lefesteni olvasóinak. Egyszer egy Wellington hercegétől származó levelet is megvásárolt, hogy minél hitelesebben ábrázolhassa An Infamous Army c. regényében a férfi stílusát.

Ugyanakkor az 1950-ben megjelent The Grand Sophy c. regényének egyik jelenete miatt többen is kritizálták antiszemitizmusa és előítéletessége miatt. Jennifer Kloester a róla írt életrajzában ezt családi iratok felmutatásával meg is erősítette.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: A híres Sophy-Georgette Heyer-Könyv-Moly

Kathleen E. Woodiwiss (1939-2007.)

Amerikai írónő, a történelmi romantikusok egyik úttörője. Első regénye, a The Flame and The Flower 1972-ben jelent meg Amerikában. Forradalmi műnek számított akkoriban, mert erős női főhőssel azonosulhatott az olvasó, emellett pedig tartalmazott felnőtteknek szánt szexjeleneteket is. Sikere titka újfajta írásmódjában rejlett: a történelmi fikcióra összpontosított, középpontjába pedig a főhősnő és az őt megmenteni szándékozó férfi monogám kapcsolatának alakulása állt.

Woodiwiss összesen tizenkét regényt írt, egy-egy művén gyakran négy-öt évig is dolgozott. Történetei hazánkban is kiadásra kerültek (pl. a 19. századi Angliában játszódó A láng és a liliom, az amerikai polgárháború idején zajló Hamu a szélben, az Erzsébet-kori Angliába kalauzoló Egymásnak teremtve).

Kathleen E. Woodiwiss (1939-2007.)

Amerikai írónő, a történelmi romantikusok egyik úttörője. Első regénye, a The Flame and The Flower 1972-ben jelent meg Amerikában. Forradalmi műnek számított akkoriban, mert erős női főhőssel azonosulhatott az olvasó, emellett pedig tartalmazott felnőtteknek szánt szexjeleneteket is. Sikere titka újfajta írásmódjában rejlett: a történelmi fikcióra összpontosított, középpontjába pedig a főhősnő és az őt megmenteni szándékozó férfi monogám kapcsolatának alakulása állt.

Woodiwiss összesen tizenkét regényt írt, egy-egy művén gyakran négy-öt évig is dolgozott. Történetei hazánkban is kiadásra kerültek (pl. a 19. századi Angliában játszódó A láng és a liliom, az amerikai polgárháború idején zajló Hamu a szélben, az Erzsébet-kori Angliába kalauzoló Egymásnak teremtve).

A kép forrása: Kathleen E. Woodiwiss-Wikipedia

A kép forrása:A láng és a liliom-Kathleen E. Woodiwiss-Könyv-Moly

Belemélyedve Heyer és Woodiwiss munkásságába, láthatjuk, miként változtak a történelmi romantikusok. Egy biztos: ma is kardinális kérdés a történelmi háttér és a benne megjelenő párkapcsolati minta és erotika.

Tovább nézelődve megfigyeltem, hogy nemzetközi vonalon más helyszínek és időszakok is meg-meghódítják az olvasóközönséget: például az amerikai vadnyugat (Ellen O’Connell), az amerikai polgárháború időszaka (Margaret Mitchell), vagy a középkor (Julie Garwood)

A kép forrása: Kathleen E. Woodiwiss-Wikipedia

A kép forrása:A láng és a liliom-Kathleen E. Woodiwiss-Könyv-Moly

Belemélyedve Heyer és Woodiwiss munkásságába, láthatjuk, miként változtak a történelmi romantikusok. Egy biztos: ma is kardinális kérdés a történelmi háttér és a benne megjelenő párkapcsolati minta és erotika.

Tovább nézelődve megfigyeltem, hogy nemzetközi vonalon más helyszínek és időszakok is meg-meghódítják az olvasóközönséget: például az amerikai vadnyugat (Ellen O’Connell), az amerikai polgárháború időszaka (Margaret Mitchell), vagy a középkor (Julie Garwood).

Hazánkban külföldi mintára szintén népszerű a régenskor (Hadházi Anita, Emily Hart munkássága), találhatunk viktoriánus történetet is (Kristin M. Furrier könyvei), de a magyar történelem is teret hódít (Fábián Janka, Karády Anna, Pap Éva művei).

Hazánkban külföldi mintára szintén népszerű a régenskor (Hadházi Anita, Emily Hart munkássága), találhatunk viktoriánus történetet is (Kristin M. Furrier könyvei), de a magyar történelem is teret hódít (Fábián Janka, Karády Anna, Pap Éva művei).

Íme, egy kis hazai ajánlása a Romantikus Rágcsálótól:

Ha szereted Jane Austen regényeit -> Hadházi Anita: Örökölt múlt

Ha valami édesre vágysz ->  Karády Anna: Zserbó

Ha a viharos XX. század vonz ->  Pap Éva: És újra felkel a nap

Ha szereted a kalandot és a kémeket ->  Emily Hart: A becstelen

Ha humort és könnyedséget keresel ->  Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni

Íme, egy kis hazai ajánlása a Romantikus Rágcsálótól:

Ha szereted Jane Austen regényeit à Hadházi Anita: Örökölt múlt

Ha valami édesre vágysz à Karády Anna: Zserbó

Ha a viharos XX. század vonz à Pap Éva: És újra felkel a nap

Ha szereted a kalandot és a kémeket à Emily Hart: A becstelen

Ha humort és könnyedséget keresel à Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni

Történelmi hitelesség vagy díszlet?

Egy történelmi regénynél nem kérdés a hitelesség – jóformán csak akkor tekinthető annak, ha minél hűségesebben és életszerűbben mutatja be az adott korszakot. Heyer és Woodiwiss munkássága viszont rávilágít arra, hogy ez a történelmi romantikusoktól sem állt túlságosan messze, az alzsáner fejlődése során azonban többféle irány alakult ki. Vannak szerzők, akik ragaszkodnak a történelmi hűséghez, és attól a legkevésbé sem akarnak eltérni, de találunk olyanokat is, akik az adott korszak egy-egy érdekességét teszik regényük középpontjába, ám ezen túlmenően már szabadon mozgatják a karaktereket, alakítják az eseményeket. Ennél már csak az szabadabb, amikor a történelem puszta díszletté változik, és az évszám említésén túl csak a korabeli ruhák és berendezési tárgyak jelennek meg benne.

A külföldi történelmi romantikusok ebből a szempontból vegyes képet mutatnak, és nem is lehet feltétlenül minden művet konkrétan egy-egy kategóriába sorolni. A Romantikus Rágcsálónak nem is célja, ezért a történelmi hitelesség skáláján gondolkodik. Lássunk egy remek példát erre!

Történelmi hitelesség vagy díszlet?

Egy történelmi regénynél nem kérdés a hitelesség – jóformán csak akkor tekinthető annak, ha minél hűségesebben és életszerűbben mutatja be az adott korszakot. Heyer és Woodiwiss munkássága viszont rávilágít arra, hogy ez a történelmi romantikusoktól sem állt túlságosan messze, az alzsáner fejlődése során azonban többféle irány alakult ki. Vannak szerzők, akik ragaszkodnak a történelmi hűséghez, és attól a legkevésbé sem akarnak eltérni, de találunk olyanokat is, akik az adott korszak egy-egy érdekességét teszik regényük középpontjába, ám ezen túlmenően már szabadon mozgatják a karaktereket, alakítják az eseményeket. Ennél már csak az szabadabb, amikor a történelem puszta díszletté változik, és az évszám említésén túl csak a korabeli ruhák és berendezési tárgyak jelennek meg benne.

A külföldi történelmi romantikusok ebből a szempontból vegyes képet mutatnak, és nem is lehet feltétlenül minden művet konkrétan egy-egy kategóriába sorolni. A Romantikus Rágcsálónak nem is célja, ezért a történelmi hitelesség skáláján gondolkodik. Lássunk egy remek példát erre!

Sarah Maclean: A lepke és a láng. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2021.

A magyar szerzők többsége nagyobb hangsúlyt fektet a történelem megismerésére, a hiteles ábrázolásra – de éppen ezért olyan regény is a kezünkbe akadhat, ami átesik a ló túloldalára. Ilyenkor legtöbbször elveszik a cselekményesség, a karakter fejlődése gyenge vagy meg sem valósul. Kis hazánkban szerencsére (ismét) egyre nagyobb a személyes és társadalmi szintű érdeklődés a történelem iránt, és a hazai olvasóközönség is igényli az érdekességeket, a korábban felfedezetlen korok hiteles bemutatását. Nem véletlen, hogy a legtöbb történelmi hátterű regénnyel szemben is nagy elvárás a hitelesség, ami egyre több szerzőt ösztönöz történeti kutatásokra. A történelmi hitelesség kérdése mellett azonban sose felejtsük el: a romantika egyik alzsáneréről van szó, tehát a regényt abból a szempontból is érdemes nézni, megfelelően építkezik-e a szereplők között a vonzalom, és az a korszaknak megfelelően van-e ábrázolva.

Sarah Maclean: A lepke és a láng. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2021.

A magyar szerzők többsége nagyobb hangsúlyt fektet a történelem megismerésére, a hiteles ábrázolásra – de éppen ezért olyan regény is a kezünkbe akadhat, ami átesik a ló túloldalára. Ilyenkor legtöbbször elveszik a cselekményesség, a karakter fejlődése gyenge vagy meg sem valósul. Kis hazánkban szerencsére (ismét) egyre nagyobb a személyes és társadalmi szintű érdeklődés a történelem iránt, és a hazai olvasóközönség is igényli az érdekességeket, a korábban felfedezetlen korok hiteles bemutatását. Nem véletlen, hogy a legtöbb történelmi hátterű regénnyel szemben is nagy elvárás a hitelesség, ami egyre több szerzőt ösztönöz történeti kutatásokra. A történelmi hitelesség kérdése mellett azonban sose felejtsük el: a romantika egyik alzsáneréről van szó, tehát a regényt abból a szempontból is érdemes nézni, megfelelően építkezik-e a szereplők között a vonzalom, és az a korszaknak megfelelően van-e ábrázolva.

Borító-mustra

A történelmi romantikusokat sokszor messziről megismerni: csinos modellek pózolnak nem éppen hiteles kosztümben, aminek a készítője évtizedeket, de akár évszázadokat is tévedhetett. A legszembetűnőbb természetesen a ruhák szabása szokott lenni, de árulkodó lehet a hajstílus, a fejfedő típusa, de akár a kesztyű hiánya. Ez egyrészt érthető: jobban megszólítja az olvasót, ha beleképzeli magát a modell helyébe, másrészt viszont néha félresiklik. A jó hír viszont, hogy külföldön és idehaza is kezd begyűrűzni az ellentrend, vagyis egyre több a korhű ruha, és a más romantikusoknál népszerűvé vált virágminták.

Borító-mustra

A történelmi romantikusokat sokszor messziről megismerni: csinos modellek pózolnak nem éppen hiteles kosztümben, aminek a készítője évtizedeket, de akár évszázadokat is tévedhetett. A legszembetűnőbb természetesen a ruhák szabása szokott lenni, de árulkodó lehet a hajstílus, a fejfedő típusa, de akár a kesztyű hiánya. Ez egyrészt érthető: jobban megszólítja az olvasót, ha beleképzeli magát a modell helyébe, másrészt viszont néha félresiklik. A jó hír viszont, hogy külföldön és idehaza is kezd begyűrűzni az ellentrend, vagyis egyre több a korhű ruha, és a más romantikusoknál népszerűvé vált virágminták.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: Az örökösnőhatás- Courtney Milan-Könyv-Moly

A már korábban elemzett A lepke és a láng jó példa itt is. Nézzétek meg ti is Bernadette Banner videóit (link a források között), melyek egyikében ennek a regénynek a borítóját is újrarajzolja. 

A Romantikus Rágcsáló személyes borító-fájdama: Courtney Milantől Az örökösnő-hatás.

Az Romantikus Rágcsáló személyes borító-szerelme: Hadházi Anitától az Örökölt múlt.

A kép forrása: Georgette Heyer- Wikipedia

A kép forrása: Az örökösnőhatás- Courtney Milan-Könyv-Moly

A már korábban elemzett A lepke és a láng jó példa itt is. Nézzétek meg ti is Bernadette Banner videóit (link a források között), melyek egyikében ennek a regénynek a borítóját is újrarajzolja. 

A Romantikus Rágcsáló személyes borító-fájdama: Courtney Milantől Az örökösnő-hatás.

Az Romantikus Rágcsáló személyes borító-szerelme: Hadházi Anitától az Örökölt múlt.

Csak felnőtteknek?

Ahogy a könyvtár polcai között bogarásztam, elgondolkodtam azon, vajon egy történelmi romantikus kizárólag felnőtteknek íródhat-e. Hazaérve kutakodásba kezdtem. A legtöbb külföldi és hazai alkotás valóban tartalmaz olyan elemeket, amik miatt inkább a New Adult vagy a felnőtt korcsoportnak ajánlanánk, de ha alaposabban elmélyülünk a könyvek tengerében, találni olyan műveket a nemzetközi és a hazai piacon is, amik akár a Young Adult korosztálynak is érdekes lehet. Az egyik ilyen a már magyar nyelven is olvasható Davenport család – Bátraké a szerencse Chrystal Marquis tollából, ami az 1910-es évek Chicagojába kalauzol el minket.

Bár a cikk (kicsit) hosszúra sikeredett, így is csak néhány témát érintettem, mégis remélem, sikerült felkelteni az érdeklődésedet a történelmi romantikusok iránt, kedves Olvasó!

Tarts velem a továbbiakban is, mert jönnek még cikkek az alzsánerről!

Csak felnőtteknek?

Ahogy a könyvtár polcai között bogarásztam, elgondolkodtam azon, vajon egy történelmi romantikus kizárólag felnőtteknek íródhat-e. Hazaérve kutakodásba kezdtem. A legtöbb külföldi és hazai alkotás valóban tartalmaz olyan elemeket, amik miatt inkább a New Adult vagy a felnőtt korcsoportnak ajánlanánk, de ha alaposabban elmélyülünk a könyvek tengerében, találni olyan műveket a nemzetközi és a hazai piacon is, amik akár a Young Adult korosztálynak is érdekes lehet. Az egyik ilyen a már magyar nyelven is olvasható Davenport család – Bátraké a szerencse Chrystal Marquis tollából, ami az 1910-es évek Chicagojába kalauzol el minket.

Bár a cikk (kicsit) hosszúra sikeredett, így is csak néhány témát érintettem, mégis remélem, sikerült felkelteni az érdeklődésedet a történelmi romantikusok iránt, kedves Olvasó!

Tarts velem a továbbiakban is, mert jönnek még cikkek az alzsánerről!