Romantikusrágcsáló

Julianne Donaldson: Edenbrooke; Blackmoore

A Romantikus Rágcsáló 2024 júliusi és augusztusi könyvtári választásai Julianne Donaldson történelmi romantikus regényei. Mindkét mű bámulatos helyekre kalauzol el minket, ahol sorsdöntő események történnek főhősnőinkkel.

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

A szerzőről

Miután Julianne Donaldson lediplomázott angol szakon, írni kezdett. És milyen jól tette! Történelmi romantikus regényeit ma már több nyelvre is lefordították (hazánkban a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelentek meg), és annak ellenére, hogy az első műve, az Edenbrooke 2012-ben jelent meg, ma is népszerűek, keresettek. Sajnos Donaldsontól mindössze két regényt és egy kiegészítő kötetet olvashatunk angolul és magyarul, mivel az írónő úgy döntött, családjára szeretne fókuszálni, visszavonultan él. Bár nem ír többet, a régenskort nem engedte el: a Regency Retreat háziasszonya, melyhez csatlakozva átélhető a régenskori bálok és hétköznapok hangulata.

A kép forrása: canva.com

A regényekről általában

Mindkét regényből egyértelműen süt a természet iránti tisztelet és szeretet. Bár a helyszínek nem léteznek, Donaldson úgy festi le előttünk őket, hogy szinte ott érezzük magunkat Edenbrook lankáin és Blackmoore lápvidékét, ez pedig a főhősnők hozzáállásában is megmutatkozik. Mariann számára Edenbrooke a földi paradicsom, egy varázslatos hely, ami szemben áll a nyüzsgő Londonnal, és ami saját gyerekkora helyszínére emlékezteti. Kate másra sem vágyik, csak hogy egyszer eljusson Blackmoore-ba, egy teljesen más világba, mint amiben él – és bár elhagyja, visszatér oda.

Na, de nézzük a teljes művet! Az Edenbrooke igazi könnyed kikapcsolódás komolyabb izgalmak nélkül – kiváló nyári olvasmány, de őszi bekuckózós könyvnek is jó választás. A cselekmény viszonylag kiszámítható, a kevéske izgalom után a megoldás sejthető. A főhős, Mariann szerethető, de sodródó karakter, nincs olyan tulajdonsága, amivel kitűnne a többi, szintén szerethető mellékkarakter közül. Emiatt egyrészt rendkívül könnyen a helyébe tudjuk magunkat képzelni, másrészt nagyobb szerepet kap a férfi karakter, Philip, aki kétségkívül az egyik legjobban összerakott szereplő a történetben, és kétségkívül viszi a hátán a sztorit.

A kép forrása: pinterest.com

“Arról ábrándoztam, hogy vidéken telepszem le, sokat lovagolok, ráérősen festegetek a gyümölcsösben, és gondját viselem apámnak, hogy úgy érezzem, tartozom valahova, és hasznosan, értelmesen töltöm el az időmet. De legfőképpen arra vágytam, hogy saját magamért szeressenek.”
(Edenbrooke)

 A Blackmoore már mélyebb témákat üt meg, komorabb a hangvétele, és hogy a könyvből idézzek: „szívszorítóan gyönyörű”. Ha az Edenbrooke a hangulatra koncentrál, akkor a Blackmoore az érzésekre. Kate Worthington egy erős, függetlenségre vágyó fiatal hölgy, aki le akarja rázni magáról anyja és nővérei terhes örökségét, de mindennek ára van. Mellette a többi női mellékkarakter negatív jellem, pont ezért könnyű neki kitűnni közülük, ami viszont igazán erőssé teszi, az az erkölcsi szilárdsága és az akaratereje. Kate a szív és az ész csatáját vívja, és ugyan az ész győz, de végül azért a szív is elnyeri méltó jutalmát. Egy felemelő fejlődéstörténet, a madár-szimbolika pedig remekül működött.

Mindkét regény kapcsán érezhető a fiatalos hangvétel, a főhősnők megélései, problémái kapcsán a Young Adult korosztályt is képesek a könyvek megszólítani, így bátran ajánlott akár már tizenhat éves kortól.

A kép forrása: pinterest.com

“Ráébredtem, hogy én is csak egy szárnyaszegett madárka vagyok, aki hiába álmodozik a szabadságról.”
(Blackmoore)

Philip vs. Henry?

A női szíveket kétségkívül Sir Philip dobogtatta meg a legjobban. Nincs is erre jobb bizonyíték, minthogy a szerző írt egy külön kis történetet a karakter szemszögéből, aminek a segítségével megismerhetjük a férfi múltját és érzelmeit (címe: Edenbrooke örököse). Philip lehengerlő sikerének való titka azonban az, hogy belehelyezkedve Mariann szemszögébe, lassanként ismerhetjük meg és szerethetünk bele. Igazi gavallér, udvarias házigazda, elmés beszélgetőtárs és tettrekész hős – és talán emiatt túlontúl tökéletes is…

Vele szemben Henry árnyaltabb lett. Bár jóval kevesebbet kapunk belőle, mint Philipből – különösen, hogy nem született kiegészítés a nézőpontjában -, a vívódásai, a kétségei érezhetőek. A három lánykérés nem csupán Kate anyja miatt tölt be fontos szerepet a történetben. Minden egyes alkalommal láthatjuk Kate szemével Henryt, aki küzd és küzd, mert a barátságnál többet érez, de visszatartani sem szeretné a lány az álmaitól. Pont ez utóbbi miatt éreztem azt, hogy akármilyen tökéletes is Sir Philip, Henry Delafield több nála: képes elengedni a szeretett személyt, hogy az megvalósíthassa álmát. Neki éppúgy fejlődéstörténet, ahogy Kate-nek, és ez teszi kerekké a történetet.

A kép forrása: pinterest.com

Összegzés

Edenbrooke – Blackmoore (1-2) – a Blackmoore nyert a tájleírásaival és a mély érzelmekkel

Philip – Henry (1-1) – hiába, ez döntetlen… 😀

Mariann – Kate (0-1) – Kate bátorsága győzött nálam

Edenbrooke mellékkarakterei – Blackmoore mellékkarakterei (1-0) – Edenbrooke-ban kellemesebb a társaság

Felhasznált források:

A könyvek:

Edenbrooke · Julianne Donaldson · Könyv · Moly

Julianne Donaldson: Edenbrooke – Önállóan is olvasható! (konyvmolykepzo.hu)

Edenbrooke (Edenbrooke, #1) by Julianne Donaldson | Goodreads

Blackmoore · Julianne Donaldson · Könyv · Moly

Julianne Donaldson: Blackmoore (konyvmolykepzo.hu)

Blackmoore by Julianne Donaldson | Goodreads

Edenbrooke örököse · Julianne Donaldson · Könyv · Moly

Julianne Donaldson: Edenbrooke örököse (Edenbrooke 0,5) Önállóan is olvasható! (konyvmolykepzo.hu)

Heir to Edenbrooke (Edenbrooke, #0.5) by Julianne Donaldson | Goodreads

Beszélgetések, interjúk a szerzővel:

Julianne Donaldson: How I Turned My Throw-Away Soul into My True Self — Tamara K Anderson | Author , Podcaster, Speaker

Stories of Hope in Hard Times: Julianne Donaldson: How I Turned My Throw-Away Soul into My True Self on Apple Podcasts

Peggy Eddleman: Will Write For Cookies: Julianne Donaldson: Interview, Giveaway, and Best „How I Got My Agent” Story EVER.

Jen Spencer’s Ten-Minute Book Club with Author Julianne Donaldson (youtube.com)

Blackmoore: A Proper Romance, by Julianne Donaldson – A Review – Austenprose

Julianne Donaldson’s ‘Edenbrooke’ is a happy surprise (crackingthecover.com)

Julianne Donaldson (Author of Edenbrooke) (goodreads.com)

Julianne Donaldson

Regency Retreat

Ashley Poston: Halott romantika

A Romantikus Rágcsáló 2024 júniusi könyve már a címében figyelemfelkeltő, de egyszerre érdekes és megosztó olvasmányélmény is. A vegyes fogadtatás okait vizsgáltam, miközben próbáltam a saját élményeimet is szavakba önteni.

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

Szellem + író

Főhősünk, Florence Day, a híres Ann Nichols szellemírója egy szakítást követően képtelen befejezni a legújabb romantikus regényét, a határidő és szigorú új (jóképű) szerkesztője, Benji Andor azonban sürgeti. Florence a regényben egyszerre küzd meg szakmai megakadásával és imádott apja hirtelen jött halálával, miközben az autóbalesetet szenvedett Ben szelleme is megjelenik neki. Képes lesz Florence szembenézni a múltjával, és maga mögött hagyni a fájdalmakat? Vajon Ben azzal a céllal maradt ezen a világon, hogy a kézirat megszülethessen?

Kép forrása: moly.hu

A regény alapötlete tetszett. A szellemírói lét, de úgy általában az írói blokk és az ötletlopás témája már a történet kezdetén megragadta a figyelmemet. Főként ezek lendítettek át az unalmas részeken. A regény sajnos a második harmadánál leült, és a Florence és Ben között lassan épülő románc sem volt elég ütős, hogy emlékezetes maradjon számomra.

Valóban halott a romantika?

Természetesen nem. Bár a kezdeti vonzalom megvolt a karakterek között, és az elején belengette a szerző az ellenfelekből szerelmesek toposzt, sajnos a regény nem győzött meg arról, hogy Florence és Ben egymásnak valók. Arról sokkal inkább, hogy Lee Marlow, az ex mennyire nem illik a lányhoz. A ember-szellem, illetve író-szerkesztő kettős között érdekes beszélgetéseket olvashatunk, de a helyenként elsütött fekete (morbid?) humor ütötte ezt. Bár a történet végén kapunk némi betekintést abba, miért is működik a szerző szerint Florence és Ben kapcsolata, én azzal az érzéssel tettem le a könyvet, hogy valójában ezt kellett volna az egész regény folyamán megmutatni. Emellett Ben karakterét is érdemes lett volna árnyalni, hogy jobban megdobogtassa a szíveket. A végső fordulat nem ütött nagyot. Ennek okát abban látom, hogy a történet romantikus szála erősen hasonlított a Ha igaz volna (2005) c. misztikus-romantikus-vígjátékéra, pedig én egyedi megoldást vártam.

(Idézet a könyvből)

A gyász

A regény legszívszorítóbb része, amikor Florence megtudja, hogy az apja meghalt. Bár a romantikus rész nem győzött meg túlságosan, a veszteség és a szeretett személyről való megemlékezés miatt mindenképpen érdemes elolvasni – főként ha magunk is átéltünk nemrég hasonlót. Ezeknél a részeknél azt sajnáltam, hogy főhősnőnk bár aktívnak mutatkozik, mégsem az, a Day-család és a helyi közösség sokkal inkább az.

Florence családja meglehetősen furcsa, de pont ez az izgalmas bennük: egy ravatalozót vezetnek, ráadásul Florence és az apja szellemlátók. A szerző remekül mutatta be ezeket a különleges, ám rendkívül szeretetteljes karaktereket. A testvérek kapcsolata, az anya gyásza és a Dayek különleges helye Mairmont városka életében mind-mind színes, érdekes eleme a történetnek.

Összegzés

Ez a regény olyan volt, mintha két történetet kaptam volna egyben: egy szellemes szerelmes regényt és egy gyászt megélős, családközpontút. Bárcsak jobban egymásba simult volna a kettő… A Halott romantikával kapcsolatban végig az volt az érzésem, hogy nem ez a szerző legkiemelkedőbb alkotása. Több hibája ellenére kedvelhető, de nem elég erős mű ahhoz, hogy emlékezetes maradjon. Ami viszont pozitívum: arra buzdított, hogy utánanézzek a szerző munkásságának, és hogy feltérképezzen, más regényei miként sikerültek. (Mivel magyarul csak ez elérhető, ez egy erősen távlati cél a részemről, de fent van a listán.)

Borítókép forrása: moly.hu,
a kép készült: canva.com.

Alapötlet: 5/4 – Tetszett a kiindulópont, a kezdő jelenetek.

Megvalósítás: 5/2 – Egyediséget, váratlan fordulatokat vártam, de ez sajnos elmaradt.

Florence: 5/3 – Kezdetben szimpatikus volt, de a regény folyamán egyre kevésbé tudtam vele azonosulni.

Kutya-polgi: 5/5 – Ő volt a kedvencem az egész történetben, bár keveset szerepelt.

Az érzés, amikor letettem a könyvet: 5/3 – Legalább a romantikus regényét megírta Florence.

A könyv:

Halott romantika · Ashley Poston · Könyv · Moly

The Dead Romantics by Ashley Poston | Goodreads

Források, interjúk a szerzővel:

About — Ashley Poston (ashposton.com)

Interview with Ashley Poston | Pine Reads Review

Ashley Poston Talks Cozy Romance and Getting Lost in “A Novel Love Story” | BookTrib.

Author Interview with Ashley Poston (youtube.com)

Ashley Poston on Writing a Different Kind of Fairy Tale Retelling – Goodreads News & Interviews

Julia Quinn: Tisztességes ajánlat

A Romantikus Rágcsáló 2024 májusi könyve a népszerű Bridgerton-könyvsorozat harmadik darabja, a művészlélek Benedict története, ami egyúttal egy Hamupipőke-retelling is.

Vizsgáljuk meg együtt a történetet és helyét a sorozatban!

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

A harmadik Bridgerton

Julia Quinn egy interjúban mesélt arról, hogy eredetileg trilógiában gondolkodott, Daphne, Anthony és Colin történetét szerette volna megírni, de Daphne-nak hét testvért adott az első könyvben, a sikeres fogadtatás pedig abba az irányba vitte, hogy minden testvérnek megírja a szerelmi történetét. Így Benedict sem maradhatott ki a sorból, aki Anthony és Colin regénye között átkötésnek tekinthető. Nézzük meg, miért!

A kép forrása: moly.hu

Daphne története (A herceg és én) jó felütése volt a sorozatnak, ahol Quinn felvezette Lady Whistledown karakterét és rejtélyét. Ezt követte Anthonyé (A vikomt aki szeretett engem), ami kétségkívül nagyobb durranásnak bizonyult, szintén orrunk előtt lógatva Lady W. rejtélyét – és mivel ekkor már Quinn tudta, hogy ki a titokzatos firkász, egyértelmű volt, hogy Benedict történetében is szerepet kell kapnia, hogy aztán a negyedik kötetben lelepleződjön. Emiatt Benedict regényének fő jellegzetessége maga a W-rejtély továbbgördítése, és a két közkedvelt testvér közötti átvezetés.

Hamupipőke retelling

Már a történet első lapjain egyértelművé válik számunkra, hogy Hamupipőke meséje fog megelevenedni számunkra némi csavarral. A cipőt Quinn kesztyűre cserélte, emellett pedig főhősei is más hátteret kaptak: Sophie ugyanabban a helyzetben van, mint Hamupipőke a mesében, de pluszba még törvénytelen gyermek is, Benedict pedig örökös ugyan, de Anthony házassága révén már háttérbe szorul, és inkább a művészi vénáját villantja meg számunkra.

A kép forrása: pinterest.com

Bár Quinn tett némi újdonságot a karaktereibe, mégsem mert nagyot álmodni. Az események és a fordulatok egy része is a mese bizonyos elemeire reflektálnak (pl. Sophie helyzete házról-házra mindig szolgáló, Benedict folyton a megmentő szerepében tetszeleg, míg Araminta örök intrikus és gonosz mostoha marad). Nem csavarja meg az eredeti történetet, mint más regények, nem mer nagyot lépni. Számos olyan Hamupipőke-alapokon nyugvó történet van, ami ügyesen nyúl a meséhez, de egyedit, kreatívat alkot (pl. Marissa Meyer Cinderje, Sarah J. Maas Üvegtrónja, Kelly Oram Cinder és Ellája).

Tisztességtelen ajánlat?

Lássuk a karaktereket!

Benedict az első és a második könyvben egy szimpatikus arisztokrata fiatalember képét mutatta, akinek okkal lehetünk kíváncsiak a saját történetére. Ezzel szemben a harmadik könyvre Quinn nem tudta elég egyedivé tenni ahhoz, hogy személyes problémáival együttérezhessünk (pl. csak a Bridgertont látják benne, sokadik az öröklési sorban). A művészi vénája tartogatott némi lehetőséget konfliktusra, de kihasználatlan maradt. Számomra Benedict felszínes maradt mint karakter, helyenként problémás cselekedeteivel és hozzáállásával nem volt szimpatikus, így kérdéses, miként is lett a magyar cím tisztességes. Az angol kevésbé félrevezető (An Offer from a Gentleman). Mindig a megmentő szerepében jelenik meg, ami egy idő után unalmassá válik.

A kép forrása: pinterest.com

Sophie-nál a leginkább az zavart, hogy nem alakítója, hanem elszenvedője az eseményeknek. Nem annyira aktív, inkább passzív – sodródik az árral, néha hagyja magát, pont emiatt pedig kiszámítható a viselkedése egy idő után. Mondható az is, hogy a gyerekkori bánásmód és lelki bántalmazás miatt reagál így, viszont ezt érzelmileg nem építi Quinn a regényben. Olvasóként vártam volna, hogy Sophie rájön a helyzetére, változtatni akar, és tesz azért, hogy jobb élete legyen, ehelyett csak menekül.

A kép forrása: pinterest.com

A nyertes pedig… Posy!

Mivel sem Benedict, sem pedig Sophie karakterével nem tudtam azonosulni, ráadásul egy idő után kiszámíthatóvá vált a történet, akaratlanul is a mellékkarakterekre fókuszáltam. Közülük is kiemelkedett Posy, Sophie mostohatestvére. Csupa negatívum éri édesanyja, Araminta által, viszont ő felismeri helyzete lehetetlenségét, és ugyan az elején nem mer fellépni anyja ellen, a regény végére összeszedi a bátorságát, és kilép a bántalmazó családi körből. Fejlődőképes karakter, aki számomra a regény valódi nyertese lett, és úgy érzem, miatta volt érdemes elolvasni. No, és persze Lady Whistledown miatt! 😉

„De nem a Bridgerton háztartás volt az egyetlen, ahol nagy izgalmakat éltek át. A Penwood családban is igen nagy megmozdulások történtek, melyeknek eredményeképpen a ház lépcsőjén a grófné és lánya, Miss Posy Reiling nyilvánosan veszekedett. Mivel e sorok írója sosem kedvelte Lady Penwoodot, csak azt tudja mondani: „Éljen Posy!”

(Részlet a regényből)

Összegzés

A Tisztességes ajánlat kétségkívül a legmesésebb darabja a Bridgerton-könyvsorozatnak. Mind karakterei viselkedésében, mind fordulataiban kiszámítható, kevés meglepetés éri az olvasót, ráadásul az egyedi elemek (pl. Benedict művészi vénája) inkább érdekességek, mint a történet szerves részei.  

A kép forrása: moly.hu

Retelling: 5/3 – Jó alapötlet, de sablonos kivitelezés.

Benedict és Sophie: 5/2 – többet vártam.

Posy: 5/5 – a jellemfejlődés miatt.

Violet: 5/5 – a legszeretnivalóbb karakter. 😊

Az érzés, amikor letettem a könyvet: 5/3 – lehetett volna ez jobb is…

A könyv:

Tisztességes ajánlat · Julia Quinn · Könyv · Moly

An Offer From a Gentleman (Bridgertons, #3) by Julia Quinn | Goodreads

Források, interjúk a szerzővel:

6 könyv, amit (részben) Hamupipőke története ihletett – Deszy könyvajánlója – Könyves blog (deszy-konyv.hu)

Cinderella Retellings (309 books) (goodreads.com)

The Best of the Best Cinderella Retellings (bookriot.com)

About JQ – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels (a Seattle-i Közkönyvtár podcastjével)

Julia Quinn – Wikipedia

Julia Quinn (Author of The Duke and I) (goodreads.com)

Bridgerton (novel series) – Wikipedia

The Bridgerton Series – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

The Bridgerton Family Tree – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Lady Whistledown Series by Julia Quinn (goodreads.com)

Julia Quinn on Her Romance Novel Legacy (shondaland.com)

Interview with Julia Quinn – Goodreads News & Interviews (2016-os)

Interview with Julia Quinn (archive.org) (2001-es)

A Conversation With Julia Quinn (writerswrite.com)

When JQ First Created Lady Whistledown, A Father-Daughter Story – Julia Quinn | Author of Historical Romance Novels

Lynn Painter – Jobb mint a filmeken

A Romantikus Rágcsáló 2024 áprilisi könyve egy Young Adult romantikus chic-lit a nemrég idehaza is népszerűvé vált Lynn Painter tollából. Főhősnőnkkel, Lizzel filmek és dalok sűrűjében kalandozhatunk, miközben a szemünk Wes és Michael között ugrál.
De vajon hol akad meg?

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

Mi Lynn Painter titka?

A chic-litek pár éve törtek be a hazai piacra, Lynn Painter pedig kétségkívül uralja a mezőnyt. A Kossuth Kiadó gondozásában immár több műve is elérhető (Mr. Téves Szám, Véletlenül Amy, Újra meg újra, egy hónap múlva pedig már a Szerelmi fogadás is), és méltán örvend népszerűségnek. Könnyed, humoros történetei kellemes kikapcsolódást nyújtanak a dolgos, esetleg lehangoló vagy nehézségekkel teli hétköznapokban – ő maga is úgy fogalmazott egy interjúban: a romantika humorral vegyítve egyfajta menekülés. Az élet nehézségein és fájdalmain a szórakozás, a nevetés segíthet át minket igazán, ebben a szellemben írja ő is műveit. Fő szempontja, hogy ha rosszul is áll főhősünk szénája, az aggódalom mellett kacagjunk rajta (vagy vele együtt), mert végig ott bujkál az ígéret a boldog befejezésre.

Képek forrása: moly.hu / Készült: canva.com

A Jobb mint a filmeken című regény külön sikere, hogy olyan filmek ikonikus jeleneteire utal, mint a Sztárom a párom, a Lagzi-randi, az Igazából szerelem és a Bridget Jones naplója, de új könyve, az Újra meg újra is arra az alapötletre épít, amire az Idétlen időkig című vígjáték. Lynn Painter így egyszerre ülteti fel az olvasót a nosztalgiavonatra, ad új értelmezést a romantikus komédiáknak, és nevettet meg minket az ismerős örökzöldek révén.

Ízig-vérig YA

Bár a szerző egy interjúban kifejtette, nem különösebben figyel arra, hogy másképp írja a karaktereit egy YA és egy NA történetben, mégis érezni, hogy fő témái kapcsolódnak az adott korosztályhoz. Liz révén egy gimnázium életébe nyerünk bepillantást, ahol már mindenki lázban ég a közelgő bál miatt. Főhősnőnk nem különösebben, a történetben mégis fontos szerepet kap a nagy esemény, és Michael, a srác, aki után régóta vágyakozik. Emellett terítékre kerülnek itt barátságok, pályaválasztás, de leginkább a gyász és a továbblépés.

És természetesen ott van Wes, a szomszéd fiú, aki hamar belopta magát a szívembe. A történet több toposzból is építkezik (pl. neighbour romance, enemies to lovers, fake dating), a történet erősségét azonban pont az adja, hogy nem megy át klisébe, mert Lynn Painter beleépíti a saját humorát, ami rendkívül egyedivé teszi. Liz fejében úgy zajlik az élet, mint egy film, de miközben Michaelre vágyik, nem veszi észre, hogy ott van mellette Wes. Wes, aki megmenti a ciki helyzeteket, vagy segít átlendülni a nehézségeken. Az ő karaktere mellett Michael messze eltörpült. A Jobb mint a filmeken erőssége az üzeneteiben is rejlik: nem kell megváltoznunk másokért, mert aki szeret minket, az úgy fogad el, ahogy vagyunk (igaz, Wes?).

A történet valódi magva

A legkiemelkedőbb téma, ami megjelenik a könyvben, az a gyász. Liz nem dolgozta fel édesanyja elvesztését, ahogy azt sem fogadta el, hogy kapott egy mostohaanyát. Azért kötődik annyira a romkomokhoz minden téren (pl. öltözködés), mert szeretett édesanyját így még mindig közel érzi magához; közben küzd az érzéseivel, ugyanis nem szeretné, ha talpraesett, vagány mostohaanyja átvenné az édesanyja helyét. Sokszor rosszul bánik vele, pedig a nő tényleg nagyon igyekszik. Liz karaktere azért is emelkedik ki Painter többi főhősnője közül, mert nagy fejlődésen megy át a regény folyamán. Megtanul átértékelni, elfogadni, továbblépni.

„Egy penny, érted? Úgy értem, kinek kell egy penny, nem igaz? A mostohaanyám kidobja a pennyket, például. (…) Furcsa, hogy ott van az a penny, ami mindig a kezed ügyébe akad, azt hiszed, nincs is rá szükséged, sőt még csak nem is tetszik, nem? (…) Aztán egy nap felébredsz, és kinyílik a szemed, hogy milyen csodálatos az a penny. Hogy nem vetted észre korábban? Úgy értem, olyan, mint a valaha látott legszebb érme. Sőt jobb, mint az összes többi érme együttvéve. De béna voltál, elvesztetted a pennydet, és csak azt szeretnéd, ha a penny is tudná, mennyire sajnálod, hogy nem dédelgeted, de már késő, mert elvesztetted. Értitek?”
Részlet a regényből (Kossuth Kiadó, 2023.)

Összegzés

Humor: 5/4 – összességében jól szórakoztam, helyenként volt csak sok.

Liz gyásza és továbblépése: 5/5 – Painter tökéletesen bemutatta a lelki folyamatot, leginkább ezért ajánlom a művet.

Wes: 5/5 – nagyon megkedveltem.

Dalok és filmek: 5/5 – nosztalgia. 😊

A macska neve: 5/3 – tudom, hogy belsős poén, de engem megakasztott párszor…

Felhasznált irodalom és források:

A könyv:

Jobb mint a filmeken · Lynn Painter · Könyv · Moly

Alkotó · Lynn Painter · Moly

Jobb mint a filmeken (kossuth.hu)

Források, interjúk a szerzővel:

Books by Lynn Painter (Author of Better than the Movies) (goodreads.com)

Lynn Painter: On Rom-Coms and Escapism – Writer’s Digest (writersdigest.com)

Romance and Reading: An Interview with Author Lynn Painter (Part 1) (hercampus.com)

Romance and Reading: An Interview with Author Lynn Painter (Part 2) (hercampus.com)

EXCLUSIVE INTERVIEW: Lynn Painter On The Do-Over – The Honey POP

How To Build Romantic Tension In Any Genre with Author Lynn Painter – The Manuscript Academy

Author Lynn Painter Interview (Better Than the Movies, Mr Wrong Number) (youtube.com)

EXCLUSIVE INTERVIEW: Lynn Painter On The Do-Over – The Honey POP

Krystal Marquis – A Davenport család

A Romantikus Rágcsáló 2024 márciusi könyve egy Young Adult történelmi romantikus, aminek középpontjában négy fiatal hölgy áll, akik az 1910-es évek Chicagojában keresik a boldogságot.

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

Kell egy ötlet…

A könyvmoly Marquis elmondása szerint ideje nagy részét könyvtárakban és antikváriumokban tölti. Egy olvasási válság közepén javasolta neki a bátyja, hogy vágjon bele a NaNoWriMo-ba. Ezzel egyidőben bukkant rá C. R. Patterson élettörténetére, ami a Davenport családról szóló regényt is inspirálta. A férfi rabszolgaként kezdte, majd onnan szabadulva kovácsként helyezkedett el, idővel pedig saját céget alapított. Fia az autógyártás hajnalán vette át a vállalkozást tőle, és ekkor került fő profiljukba az autó. Ez a történet inspirálta arra Marquist, hogy utánajárjon az 1910-es éveknek társadalmi egyenlőtlenségeinek. Ahogy egyre mélyebbre ásott, egyre több dolog ragadta meg a figyelmét: a divat, a társasági élet stb. Bár a NaNoWriMo-n nem érte el az 50.000 szót, a kiindulópont adott volt.

Forrás: moly.hu

Történelmi háttér

Marquis a regényben nagyon figyelt a történelmi hitelességre. Bár Patterson valódi története Ohioban játszódik, a szerző mégis Chicagot választotta. Interjúiban ezt azzal magyarázta, hogy történeti kutatásaiban gyakran találkozott a város történetét átszövő társadalmi migrációval és ipari fejlődéssel. A lehetőségek központja volt, egy olyan hely, ahol bármi megtörténhet – így Marquis is olyan karaktereket alkotott, akik maguk is együtt változnak ezzel a fejlődő várossal.

Miért Young Adult?

Marquis debütáló regényét több könyves platform is YA korcsoportba sorolja, és maga az írónő is annak szánta. Egy interjúban kifejtette, hogy elsősorban azért, mert Chicago és az afroamerikaiak története még mindig nem kap elég hangsúlyt az oktatásban, és aki ilyen jellegű olvasnivalót keres magának, nincs mihez nyúlnia.

Témáit tekintve is YA: megjelenik benne a családnak és a szülőknek való megfelelés, a szerelem megtalálása, az önállóvá válás iránti igény és a jövő építése. Fiataloknak szóló műként kicsit távolinak éreztem a narrációt (nem a múlt idő használata miatt), egyedül Amy-Rose karaktere került hozzám közelebb.

Idézet a regényből

Ami a regényt befogadhatóvá teszi a fiatal olvasók számára, hogy bár be kíván vezetni minket a korszakba, nem akar tankönyvízű lenni. Nincsenek nagy információs blokkok a korabeli divatról, viselkedésről, gazdasági és társadalmi tudnivalókról – ezeket Marquis ügyesen elrejti a megfelelő helyeken, vagy éppenséggel párbeszédben, események által jeleníti meg.

A romantika visszafogott benne, ami egyrészt illeszkedik a YA korcsoporthoz, másrészt pedig hiteles történeti szempontból is (illeszkedik az akkori illemszabályokhoz). A könyvön nincs korhatárbesorolás, a hátlapon viszont egyszerre hasonlítják a Bridgerton-könyvekhez és az Emily Párizsban-hoz. Ez egyrészt remek marketing-ötlet, mert mindkét ismert regény olvasóbázisát megszólítja, másrészt viszont benne rejlik a csalódás is. A Bridgerton egyértelműen felnőtteknek szól (és bőven tartalmaz spicy jeleneteket), míg Marquis regénye nem. Itt maximum a családtörténet és a történelmi romantikus hozható fel párhuzamként. Az Emily Párizsbant a kiadója 14 éves kortól ajánlja, így ez többet jelenthet a YA olvasóközönségnek.

Idézet a regényből

A négy nézőpontkarakter

Marquis egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy minden női karakternek (Olivia, Ruby, Helen, Amy-Rose) felvázolta az egyéni fejlődési ívét, majd ezután kapcsolata őket össze azokon a pontokon, ahol találkozhattak vagy lehetett közöttük bármiféle kapcsolódási pont (pl. barátság, testvéri viszony, azonos házban élés). Ez érezhető volt a regényen is: sokáig egymás mellett párhuzamosan haladunk a négy szereplővel, és viszonylag kevés helyen jelennek meg egymás nézőpontjaiban. Nekem ez annyiban okozott csalódást, hogy én kimondottan vártam a kezdetektől fogva, miként láttatja egyik szereplője szemével a másikat, aztán hogyan narrál az adott karakter a saját fejezetében.

Sorozat? Adaptáció?

Olvasóként az lehet a benyomásunk, hogy a regény végét elvágták. Ez azért van, mert (mint számomra is kiderült) a mű egy könyvsorozat nyitánya, felvezetése a karaktereknek, motivációiknak, céljaiknak a folytatáshoz. Érdeklődve várom, Marquis hogyan viszi tovább a történetet, megőrzi-e a YA hangot, és hogyan fűzi tovább a nézőpontkaraktereit. Továbbá tudni lehet, hogy hamarosan adaptáció is készül a regényből.

Összegzés

Történelmi korszak választása: 5/5 – Chigacoért jár a piros pont.

Nézőpontkarakterek: 5/3 – négyük közül egyelőre csak Amy-Rose fogott meg.

Romantika: 5/4 – a történelmi korhoz és YA-ságához képest megfelelő, de szerintem lehetett volna még egy picit fokozni ezt.

Lezárás: 5/2 – mivel az olvasáskor nem arra készültem, hogy sorozat lesz, így csalódás volt.

A könyv:

The Davenports (The Davenports, #1) by Krystal Marquis | Goodreads

Davenport család · Krystal Marquis · Könyv · Moly

Források; interjúk a szerzővel:

Krystal Marquis – Debut Author of The Davenports

Raegan Revord Talks With Krystal Marquis About „The Davenports” | Author Interview (youtube.com)

Your Author Series: Krystal Marquis (youtube.com)

Q & A with Krystal Marquis (publishersweekly.com)

„The Davenports is the story I wanted to read.” An Author Interview with Krystal Marquis – Diverse BookFinder

Helen Hoang: A szerelem egyenlete

Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

A Romantikus Rágcsáló 2024 januári könyve egy igazi, lassan építkező románc, amiben szerepet kap az online kapcsolattartás, a szorongások legyőzése és az önbizalom fontossága.

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

A Romantikus Rágcsáló 2024 januári könyve egy igazi, lassan építkező románc, amiben szerepet kap az online kapcsolattartás, a szorongások legyőzése és az önbizalom fontossága.

Figyelem! Előfordulhat, hogy SPOILERbe futsz!

A szerzőről

   Mariana Zapata már gyermekkorában is történetek írásával ütötte el az időt, és állítása szerint nagynénje könyvespolcáról „lopta” a romantikus irodalmat. Kamaszkorában írt fanfictionöket, mígnem párja rávette, kezdjen bele saját történetbe ­– és ma már úgy emlegetik, mint a slow-burn regények királynőjét. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Goodreadsen Slow-Burn Romance kategóriában az első tíz helyből négyet ő foglal el, ráadásul rögtön az első kettőt. A januári könyvön kívül olyan művekkel örvendeztette meg olvasóit, mint a Hands Down (magyarul: Könnyűszerrel), a The Wall of Winnipeg and Me (magyarul: Szívvel a falnak), a From Lukov with Love és a Kulti. Magyarországon a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelentek meg regényei, köztük a Dear Aaron – Kedves Aaron! című is, amit most megrágcsálunk.

A szerzőről

   Mariana Zapata már gyermekkorában is történetek írásával ütötte el az időt, és állítása szerint nagynénje könyvespolcáról „lopta” a romantikus irodalmat. Kamaszkorában írt fanfictionöket, mígnem párja rávette, kezdjen bele saját történetbe ­– és ma már úgy emlegetik, mint a slow-burn regények királynőjét. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Goodreadsen Slow-Burn Romance kategóriában az első tíz helyből négyet ő foglal el, ráadásul rögtön az első kettőt. A januári könyvön kívül olyan művekkel örvendeztette meg olvasóit, mint a Hands Down (magyarul: Könnyűszerrel), a The Wall of Winnipeg and Me (magyarul: Szívvel a falnak), a From Lukov with Love és a Kulti. Magyarországon a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelentek meg regényei, köztük a Dear Aaron – Kedves Aaron! című is, amit most megrágcsálunk.

Miért jó, hogy slow-burn?

   A kifejezést azokra a történetekre használják, amik karakterközpontúak, a kapcsolat kialakulása a két fél között tovább tart. A regényben nem a szereplők külső tulajdonságain van a nagyobb fókusz, hanem a belső értékek megismerésén.

   Ruby és Aaron barátsága, majd szerelme lépcsőfokról lépcsőfokra épül fel – néhol komoly témákkal (pl. egymás iránti aggódás, családtagjaikkal való kapcsolatuk), néhol pedig viccelődéssel. Nem egy akciódús történet, de pont az adja a szépségét, hogy éppen annyira fokozatosan nyerünk bepillantást kettejük beszélgetéseibe, ahogy ők egymás életébe. Sajátos helyzetben vannak: Ruby még az anyjával és annak új párjával lakik, Aaron pedig katonai kiküldetésen van. Mindketten el vannak szigetelve a maguk módján. Tartják egymásban a lelket, közben ismeretlenekből barátok, barátokból szerelmesekké válnak. Számomra pont ezek miatt volt rendkívül hiteles a történet. 

Miért jó, hogy slow-burn?

   A kifejezést azokra a történetekre használják, amik karakterközpontúak, a kapcsolat kialakulása a két fél között tovább tart. A regényben nem a szereplők külső tulajdonságain van a nagyobb fókusz, hanem a belső értékek megismerésén.

   Ruby és Aaron barátsága, majd szerelme lépcsőfokról lépcsőfokra épül fel – néhol komoly témákkal (pl. egymás iránti aggódás, családtagjaikkal való kapcsolatuk), néhol pedig viccelődéssel. Nem egy akciódús történet, de pont az adja a szépségét, hogy éppen annyira fokozatosan nyerünk bepillantást kettejük beszélgetéseibe, ahogy ők egymás életébe. Sajátos helyzetben vannak: Ruby még az anyjával és annak új párjával lakik, Aaron pedig katonai kiküldetésen van. Mindketten el vannak szigetelve a maguk módján. Tartják egymásban a lelket, közben ismeretlenekből barátok, barátokból szerelmesekké válnak. Számomra pont ezek miatt volt rendkívül hiteles a történet. 

Vissza 2008-ba!

   Kinyitva a könyvet, már az első oldalon szembetaláljuk magunkat az évszámmal. Napjainkban ez igazi időutazás: Ruby és Aaron először emailben, aztán Skype-on beszélgetnek egymással. Sokáig képet sem küldenek magukról egymásnak. A férfi munkája miatt (katona, a Közel-Keleten van kiküldetésben) korlátozottak a kapcsolattartási lehetőségek mind időben, mind pedig technikailag.

A levelezés része többeknek zavaró lehet, az első fejezeteken átlendülve azonban könnyű hozzászokni. Én kimondottan élveztem, hogy több téma is felmerült köztük párhuzamosan. Helyenként túlírtnak érződhet, különösen a regény utolsó harmada, ezt azonban kárpótolja az alapötlet és a fokozatosan alakuló szerelem.

Vissza 2008-ba!

   Kinyitva a könyvet, már az első oldalon szembetaláljuk magunkat az évszámmal. Napjainkban ez igazi időutazás: Ruby és Aaron először emailben, aztán Skype-on beszélgetnek egymással. Sokáig képet sem küldenek magukról egymásnak. A férfi munkája miatt (katona, a Közel-Keleten van kiküldetésben) korlátozottak a kapcsolattartási lehetőségek mind időben, mind pedig technikailag.

A levelezés része többeknek zavaró lehet, az első fejezeteken átlendülve azonban könnyű hozzászokni. Én kimondottan élveztem, hogy több téma is felmerült köztük párhuzamosan. Helyenként túlírtnak érződhet, különösen a regény utolsó harmada, ezt azonban kárpótolja az alapötlet és a fokozatosan alakuló szerelem.

Szerelem online?

   A levelezés kezdetben döcögősen indul. Ruby a Segíts Egy Katonát Alapítványon keresztül kapja Aaront levelezőtársnak, az első emailekre nem is érkezik válasz, a férfi úgymond az utolsó pillanatban veszi fel vele a kapcsolatot. Innentől kezdve fokozatosan engednek bepillantást egymás életébe, annak jó és kevésbé kellemes oldalába. A kérdések mellett szóba kerül a család, a munka, és egy idő után az érzelmek, miközben Ruby megcsillogtatja a humorát, vicces beceneveket adnak egymásnak, és kiderül, hogy aranyat érnek a tiszta zoknik. A köztük lezajló párbeszéd akkor kezd bensőségessé válni, amikor átmennek Skype-ra, a sorok között olvasva pedig érzékelhetjük, hogyan vált át az őszinte barátság vonzalomba mindkét fél részéről. Pont ezért nem is kerestem azt a fajta kémiát, amit más regényekben megszokhattam, mert itt bizony lelki kötelék fonódik oldalról oldalra.

Szerelem online?

   A levelezés kezdetben döcögősen indul. Ruby a Segíts Egy Katonát Alapítványon keresztül kapja Aaront levelezőtársnak, az első emailekre nem is érkezik válasz, a férfi úgymond az utolsó pillanatban veszi fel vele a kapcsolatot. Innentől kezdve fokozatosan engednek bepillantást egymás életébe, annak jó és kevésbé kellemes oldalába. A kérdések mellett szóba kerül a család, a munka, és egy idő után az érzelmek, miközben Ruby megcsillogtatja a humorát, vicces beceneveket adnak egymásnak, és kiderül, hogy aranyat érnek a tiszta zoknik. A köztük lezajló párbeszéd akkor kezd bensőségessé válni, amikor átmennek Skype-ra, a sorok között olvasva pedig érzékelhetjük, hogyan vált át az őszinte barátság vonzalomba mindkét fél részéről. Pont ezért nem is kerestem azt a fajta kémiát, amit más regényekben megszokhattam, mert itt bizony lelki kötelék fonódik oldalról oldalra.

Ruron, avagy az ítélkezésmentes övezet

„Néha muszáj nagy levegőt venned, és kiállnod magadért…”

Ruron, avagy az ítélkezésmentes övezet

„Néha muszáj nagy levegőt venned, és kiállnod magadért…”

   Lássuk a karaktereket!

   A történet nagy jellemfejlődését Rubytól kapjuk, vele pedig könnyű azonosulni. Élete a varrás, a kreatív jelmezek és kűrruhák készítése, de valójában könyvelőnek tanult. A családja egy gyermek pozíciójában tartja (pl. Pöttöm a beceneve), folyton aggódnak érte, ruhaszalont vezető nagynénje még ki is használja a tehetségét. Vannak pillanatok, amikor döntésképtelen, de érzi, hogy az őt körülvevő burok már kezd élhetetlenné válni. Aaron és a vele folytatott levelezés hatására kezdi el összeszedni bátorságát, és kitörni ebből. Rubynak olyan érzéseket kell leküzdenie, ami mindannyiuknak ismerős lehet kortól és nemtől függetlenül: önbizalomhiány, megfelelési kényszer, félelem az ismeretlentől. 

   Lássuk a karaktereket!

   A történet nagy jellemfejlődését Rubytól kapjuk, vele pedig könnyű azonosulni. Élete a varrás, a kreatív jelmezek és kűrruhák készítése, de valójában könyvelőnek tanult. A családja egy gyermek pozíciójában tartja (pl. Pöttöm a beceneve), folyton aggódnak érte, ruhaszalont vezető nagynénje még ki is használja a tehetségét. Vannak pillanatok, amikor döntésképtelen, de érzi, hogy az őt körülvevő burok már kezd élhetetlenné válni. Aaron és a vele folytatott levelezés hatására kezdi el összeszedni bátorságát, és kitörni ebből. Rubynak olyan érzéseket kell leküzdenie, ami mindannyiuknak ismerős lehet kortól és nemtől függetlenül: önbizalomhiány, megfelelési kényszer, félelem az ismeretlentől. 

„Nem minden sebesülés fizikai. Erre sokszor nem is gondolunk.”

Egyeseknek adott jelenetekben kissé nyavalygósnak tűnhet, de nem feltétlenül kell így néznünk. Szorong, nehezen teszi meg az első lépéseket, de végül rálép erre a hosszú útra, és Aaron támogatásával változtat. Múltbéli titkok is felszínre kerülnek, de ezt nem lövöm le.

„Nem minden sebesülés fizikai. Erre sokszor nem is gondolunk.”

Egyeseknek adott jelenetekben kissé nyavalygósnak tűnhet, de nem feltétlenül kell így néznünk. Szorong, nehezen teszi meg az első lépéseket, de végül rálép erre a hosszú útra, és Aaron támogatásával változtat. Múltbéli titkok is felszínre kerülnek, de ezt nem lövöm le.

   Aaron karakterénél éreztem némi hiányt. Mivel a fő fókusz Rubyn és a fejlődésén van, az ő fejébe kevéssé látunk bele. A sereg előtt nem tudta, mit kezdjen az életével, csak abban volt biztos, nem akar a családi vállalkozásban dolgozni. Nehéz helyzetekbe kerül, traumákat él át, amit fel is kéne dolgoznia, de közben Ruby lesz számára a biztos pont, a vidámság, a kikapcsolódás.

   Aaron karakterénél éreztem némi hiányt. Mivel a fő fókusz Rubyn és a fejlődésén van, az ő fejébe kevéssé látunk bele. A sereg előtt nem tudta, mit kezdjen az életével, csak abban volt biztos, nem akar a családi vállalkozásban dolgozni. Nehéz helyzetekbe kerül, traumákat él át, amit fel is kéne dolgoznia, de közben Ruby lesz számára a biztos pont, a vidámság, a kikapcsolódás.

    A regény bővelkedik mellékkarakterekben, akiket Ruby és Aaron szűrőjén keresztül ismerhetünk meg. Ruby korcsolyázó húga karrierje nehéz pillanatait éli át, a szalontulajdonos nagynéni viselkedésén mindannyian felhúzzuk magunkat, de Aaron bátyját és autista húgát se hagyjuk ki a sorból. Mind színesítik a regényt, általuk pedig még kerekebb képet kapunk Ruronról.

Összegzés

    A regény bővelkedik mellékkarakterekben, akiket Ruby és Aaron szűrőjén keresztül ismerhetünk meg. Ruby korcsolyázó húga karrierje nehéz pillanatait éli át, a szalontulajdonos nagynéni viselkedésén mindannyian felhúzzuk magunkat, de Aaron bátyját és autista húgát se hagyjuk ki a sorból. Mind színesítik a regényt, általuk pedig még kerekebb képet kapunk Ruronról.

Összegzés

A szerző: 5/5 – fogok tőle még olvasni.

Karakterfejlődés: 4/5 – Ruby nálam a nyertes, de Aaron miatt van hiányérzet.

Hossz: 3/5 – kistáskával könnyelműség könyvtárba menni.

Ruhaszalonos nagynéni: 1/5 – tényleg felhúzott a viselkedése.

Ítélkezésmentes övezet: 5/5 – mindenkinek kéne ilyen.

A szerző: 5/5 – fogok tőle még olvasni.

Karakterfejlődés: 4/5 – Ruby nálam a nyertes, de Aaron miatt van hiányérzet.

Hossz: 3/5 – kistáskával könnyelműség könyvtárba menni.

Ruhaszalonos nagynéni: 1/5 – tényleg felhúzott a viselkedése.

Ítélkezésmentes övezet: 5/5 – mindenkinek kéne ilyen.