A padláson vastagon állt a por, minden egyes lépésnél cipőnyomok maradtak utánuk. Ahogy a lány lehajolt, nehogy beüsse a fejét egy fagerendába, a hajába akadt egy sűrű, tejfehér pókháló.
– Jaj, segíts! – kiáltott fel Heather, mire a mögötte megtorpanni kényszerült Brian a segítségére sietett. A lány puha, vékony hajszálai közé könnyedén ragadtak be a pókháló fonalai, amiktől a sűrű barna tincsek hirtelen ősszé váltak.
– Ó, csak szétkentem… – sajnálkozott a fiú, és a nadrágjába törölte a kezét. Különösen érdes, ragadós tapintása volt a pókhálónak.
– Most moshatok este megint hajat – bosszankodott Heather, majd a padlás belsejébe nyomult. Brian is lehajolt a gerenda elől, bár neki mélyebbre kellett, mert magasabb volt, és követte. Hiába próbált apró lélegzetvételekkel védekezni, a cipőjük által felvert por az orrába szállt, és eltüsszentette magát. – Valahol itt kell lennie – nézett szét a lány, nem is törődve vele. Odakint az eget szürke fellegek borították be, elnyelve a szikrázó napsütést, de annyi világosság azért beszüremlett, hogy látták, merre kutakodjanak.
– Nem értem, miért olyan fontos az a kártya. – Brian közelebb lépett egy ládához, és kinyitotta. Dohos szag ütötte meg az orrát, csak molyrágta ruhák voltak benne.
– Mondtam, hogy képes megmutatni a jövőt – mondta Heather élesen. Sokszor elmondta már az elmúlt napokban. Aztán benézett egy szúette szekrénybe, de rögtön be is csukta, mert az üres volt.
– Nem jobb, ha a jövő rejtve marad? – kérdezte Brian, ahogy elhaladt pár halomra rendezett rozoga szék mellett. A párnájuk már lekopott, a szivacsos bélést talán egerek rágták meg. Az egész padlás ezeréves bútorok raktára volt, Heathert azonban ez látszólag nem zavarta.
– Nem – vágta rá a lány magabiztosan, majd rámutatott egy sötét foltra: – Gyere, húzd ki ezt a bőröndöt innen a sarokból. Szerintem abban lesz.
Brian fújt egy nagyot, mert semmi kedve volt a kutakodáshoz, de aztán mégis úgy tett, ahogy a lány kérte. Elvégre a féltestvére volt.
Heather úgy cipzározta ki, mintha karácsonyi ajándék lenne benne. A fiú legnagyobb döbbenetére több tucat kártyapaklit rejtett a bőrönd.
– Na, és akkor most melyik is az? – nézett kérdőn a lányra.
– Nem láttál még Tarot kártyát? – vonta össze a szemöldökét Heather.
Brian tudta, hogy most azt várja, szégyellje el magát, de esze ágában sem volt. Ugyan, honnan kéne ismernie ilyen dolgokat?
– Nem. – Brian letérdelt a bőrönd mellé, és kutakodni kezdett. Fekete Péter, francia kártya, magyar kártya… – Ez mi? – mutatott fel a lánynak egy bontatlan paklit. Olyan új volt, hogy akár ebben a pillanatban is vásárolhatták volna.
– Lenormand-kártya – felelte Heather.
– Akarom én tudni, mire jó? – tette fel a költői kérdést Brian, mire a lány megrázta a fejét.
– Nézd, UNO! – mosolyodott el Heather. – És Munchkin.
Brian ismét beletúrt a bőröndbe, és kihúzott egy nagyobb dobozt:
– Cards Against Humanity! – kiáltott fel örömében, majd magához szorította: – Ezt visszük!
Heather nem reagált, csak tovább pakolászott.
– Cigánykártya, angyalkártya… – sorolta. – Nem gondoltam, hogy itt ennyi féle van. De Tarot sehol…
– Talán valaki már elvitte korábban – vetette fel Brian.
– Ugyan ki járt volna itt? Láttuk volna a nyomait.
– Akkor nem tudom – vonta meg a vállát Brian, és a hóna alá csapta a Cards Against Humanityt. – De ezt akkor is viszem!
Heather ismét nem foglalkozott vele. Könyékig benne volt már a hatalmas bőröndben, és sorra rakta arrébb a neki nem tetsző dobozokat. Volt kisebb és nagyobb. A kezébe akadt olyan pakli is, amit csak egy töredezett befőttesgumi tartott egyben.
– Az az angyalkártya nem jó jósláshoz? – vetette fel Brian, de Heather dühös pillantást vetett rá. Hiába, neki a Tarot kellett. – Oké, nem szóltam.
– Ez így nem jó. Vigyük le mindet – állt fel a lány, majd leporolta a nadrágját. Valóban nem volt elég fény ahhoz, hogy tüzetesen átvizsgálják a bőrönd teljes tartalmát. És volt pár olyan csomag is az alján, amit ki kéne bontani, hogy kiderüljön, mi van benne.
Brian visszatette a nála lévő dobozt a bőröndbe, becipzárazta, majd a fogantyúnál megragadta, és felemelte.
– Amennyi pakli van benne, ha eladunk párat Vinteden, simán kijön egy új Tarot neked – javasolta, miközben átvágtak a padláson.
Heather szeme felcsillant:
– Van eladói profilod?
– Van, de az biztos, hogy az enyémre nem tesszük fel ezeket – rázta meg a fejét Brian. – Csinálj csak szépen sajátot!
Heather elégedetlenkedő hangot hallatot, de gondolatban már el is költötte a pénzt Tarot kártyára. Kibújt a szűk kijáraton, ami a második emeleti folyosóra nyílt, és leereszkedett a létrán. Brian megvárta, míg leér a lány, majd egy nagy puffanással ledobta a bőröndöt, aztán pedig követte őt.
Ha másért nem, hát a Cards Agains Humanityért megérte felmászni neki a padlásra.